Tolnai Népújság, 2007. december (18. évfolyam, 280-303. szám)

2007-12-03 / 281. szám

A környezeti nevelésről cserélnek tapasztalatot PAKS Környezeti nevelés * Útban az ökológiai tudatosság felé cím­mel Comenius partnerkereső sze­mináriumon vesz részt a Bene­dek Elek óvoda vezetője, Bosnyák Zoltánná és Mattem Edit óvoda- pedagógus Budapesten. Résztve­vő országok Magyarország mel­lett Ausztria, Ciprus, Csehország, Finnország, Franciaország, Né­metország, Írország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Portugália, Törökország és az Egyesült Ki­rályság. A háromnapos konferen­cia fő célja lehetőséget teremteni a kapcsolatfelvételre és tapaszta­latcserére olyan intézmények kö­zött, ahol kiemelt hangsúlyt kap a környezeti nevelés. ■ V. T. 4 Még tízen várnak Tolna megyében nemzetőrjelvényre SZEKSZÁRD Az 1956-os harcok­ban résztvevő forradalmárok jo­gosultak a korhű nemzetőrjelvény viselésére. A Hadtörténeti Múze­um gyűjteményében meglévő jel­vénynyomó gépet ez év elején új­ra üzembe helyezték. Az első szé­ria elkészült, az átadás megtör­tént. Kovács János, a Magyar Vi­dék Országos 56-os Szövetség me­gyei elnöke arról tájékoztatott, hogy Tolnából 16 személyt terjesz­tettek fel, s közülük eddig hatan kapták meg a nemzetőrjelvényt A többiek várhatóan a jövő évben vehetik át. Az országban eddig 54 személy kapott 1956-os nemzetőr- jelvényt. ■ W. G. Önkormányzati ajándék időseknek gyerekeknek iregszemcse Minden hetven év feletti iregszemcsei polgár há­romezer forintot kap még az ün­nepek előtt az önkormányzattól - tájékoztatott Süvegjártó Csaba polgármester. Közel háromszáz nyugdíjas részesül ilyen módon karácsonyi ajándékban. A képvi­selő-testület a mindenki kará­csonyát háromszázezer, a helyi cigány kisebbségi önkormány­zat 40 ezer forinttal támogatja, így nagyjából 1200-1300 forint értékű ajándékot kaphat majd valamennyi iregszemcsei óvo­dás és általános iskolás. ■ S. K. Csaba testvér misézik és adományt gyűjt SZEKSZÁRD Böjté Csaba tegnap reggel Pakson, este Szekszárdon misézett. Ma délelőtt a Garay Já­nos Gimnázium diákjainak tart rendhagyó osztályfőnöki órát. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány jótékonysági hangversenye este hat órakor kezdődik. A koncer­ten a Liszt Ferenc Művészeti Is­kola művésztanárai, növendékei és nagyszalontai gyerekek lépt­nek fel. A szervezet most a két éve működő Tusnádfürdői Szent László Gyermekvédelmi Köz­pont támogatására gyűjt adomá­nyokat. ■ B. K. KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. DECEMBER 3., HÉTFŐ Nem akad horogra a rabsic orvhalászok Mázsaszámra viszik a halat, villannyal vadásznak Susztek Pál (jobbról) ellenőrzi Könczöl András horgászengedélyét a szálkai tónál. A pecások többsége betartja a szabályokat Sok kárt és kellemetlen­séget okoznak az orvha­lászok a halőröknek, hal- tenyésztőknek, horgá­szoknak, halászoknak egyaránt. Mégis úgy tű­nik, nem lehet igazán ha­tékonyan tenni ellenük. Rácz Tibor Az egyik halász munka közben, a combközépig érő iszapban sem győzte hangsúlyozni, hogy a tavat vagy egy másfél méteres colos vascsővel, vagy egy kispus­kával kell őrizni. Szóba kerültek ugyanis a rabsicok a hálóhúzás, lehalászás közben. Utóbb kide­rült, hogy miért hergelte fel ma­gát annyira. - Haiőr vagyok - mondta. Meg sem lepődött azon a történeten, amit meséltem ne­ki: megállított egyszer egy férfi az egyik faluban, hogy vennék-e halat, s már nyitotta is a Mazda csomagtartóját, amelyben há­rom ládában különválogatva csapkodtak a pontyok, csukák, harcsák. Mint mondta, az ilyen jelenet mindennapos a megye szinte egész területén, de főleg a Dunához közeli településeken. Czikk László haltenyésztő, -ke­reskedő kérdésünkre elmondta, évente a termés 5-10 százalékát lopják el az orvhalászok. Ez a tény, valamint az, hogy az árbe­vétel 5-10 százalékát a vagyon­őrzésre költik, hozzájárul ahhoz, hogy egyre drágább a hal az üz­letekben. - A halőrnek kell autó, kutya, fegyver, telefon, gázspré, és olykor még segítség is. Előfor­dul, hogy a tavakat nyolc-tíz em­ber is őrzi, akiket fizetni kell. A rabsicok ellen sok mindent tenni nem lehet, a jog sajnos nem sokat segít - mondta az üzletember. Susztek Pál hivatásos halőr, aki már 24 éve dolgozik a szak­mában, nem ért egyet azzal, hogy a halőrnek ennyire fel kel­lene fegyverkeznie. Mint mond­ta, ahogy az orvhorgász alól sem kell kirúgni rögtön a horgászszé­ket, a rabsicokat sem kell rögtön pisztolyvégre kapni, ha az em­ber szembe kerül velük. Meg kell próbálni megtalálni ezekkel az emberekkel is a közös han­got, a meggyőzés a legjobb fegy­ver. Mást nem igazán tud tenni a halőr egyedül. A zsiványok ál­talában többen vannak és nem egyszer fenyege­tően lépnek fel. Az orvhalá­szat szerinte ma már nem a meg­élhetési bűnözés kategóriájába tartozik. Ez egyszerűen jövedel­mező üzlet. A hal értékes, jól el­adható zsákmány. Szervezetten és olyan módszerekkel dolgoz­nak, amivel több mázsa halat is kiszedhetnek a vízből egy-egy akció során.- Ezért kell figyelni állandó­an, kinn kell lenni a vízparton, beszélni kell a horgászokkal, jár­ni a közeli kocsmákat, piacokat - mondta a halőr. - Főleg most, az őszi időszakban, mert a hor­gásztavakba ilyenkor telepíte­nek. Volt, ahol egy kilométer há­lót szedtünk fel, amelyben 30 mázsa hal volt - mondta. Nehéz lefülelni a „profi” orvhalá­szokat. Ügyelnek arra, hogy legyen hivatalos hor­gászengedélyük, egyéb papírjaik, a vízi járművük műszaki vizs­gája is rendben van. A szabály­talanul kifogott halakat addig tárolják a vízben, amíg éjszaka, biztonságosan nem tudják ki­emelni és elszállítani. Tetten ér­ni őket, rájuk bizonyítani az orvhalászatot csak nagyon rit­kán lehet. Csere Lajos, a fajszi dunai kis­halász egyesület elnöke kérdé­sünkre elmondta, megpróbál­nak mindent megtenni a rabsicok ellen. A Paksi Vízirendészet munkatársaival és a polgárőrökkel kijárnak el­lenőrizni a vizet, de ez nagy aka­dályt nem jelent a dunai orvha­lászoknak. Farkas Kinga, a megyei rend­őrkapitányság sajtóügyeletese kérdésünkre elmondta, orvha­lászok ellen tavaly egy esetben, idén ősszel három esetben in­dult eljárás. Agyonverte idős ismerősét, áldozata órákon át szenvedett Tíz év fegyházbüntetésre ítélte a Tolna Megyei Bíróság pénteken a 20 éves Zsolnai Bélát, aki 2004. január 21-re virradó éjszaka Nagydorogon agyonverte idős is­merősét - tájékoztatott dr. Csullag Józsefné, a megyei bírság elnök- helyettese, sajtószóvivő. Hosszú a fiatalember bűnlajstroma, aki je­lenleg rablásért kiszabott több­éves börtönbüntetését tölti. Most a bíróság nyereségvágyból és más aljas indokból, különös kegyetlen­séggel elkövetett emberölés, kény­szerítés, két rendbeli súlyos testi sértés kísérlete és társtettesként ■ Hosszú a fiatalember bűnlajstroma, aki jelen­leg; rablásért van bör­tönben. elkövetett lopás bűntettében mondta ki bűnösnek. Bizonyíték hiányában felmentették ugyanak­kor az élettársával közösen nevelt három gyermek ellen elkövetett kiskorú veszélyeztetése és a vé­dekezésre képtelen személy ellen elkövetett könnyű testi sértés ügyében. A 2004-ben még fiatalkorú vádlott már korábban is lopott a 65 éves helybéli férfitól, akinek ismerte a szokásait és a háza be­osztását is. A nyomozás során is­meretlen maradt a társa, akivel együtt mentek be a nyitva ha­gyott házba 2004 januárjában, és értékek után kutattak. A 64 éves házigazda a zajra felriadt, felis­merte Zsolnai Bélát, és azzal fe­nyegette meg, hogy feljelenti. Er­re a vádlott ököllel többször, nagy erővel arcul ütötte. A már földön fekvő idős férfit tovább ütötte és rugdosta, majd sorsára hagyta. A mozgásképtelen áldozat 7-8 órán keresztül szenvedett, míg életét veszítette. Halálának oka heveny szívelégtelenség volt, amelynek kialakulásában szere­pet játszott az arccsontok több­szörös darabos törése és a kivér­zés okozta traumás sokk. A többi bűncselekményt élet­társa ellen követte el. Megverte és arra kényszerítette, írjon alá papírt arról, hogy vélhetően kö­zös gyermekük gondozását a fér­fira bízza. Lopni a testvérével járt. Az ítélet nem jogerős, az ügyész a büntetés súlyosbításá­ért, a vádlott és védője pedig a jo­gi minősítés megváltoztatásáért és a vádlott felmentése érdeké­ben fellebbezett. ■ Ihárosi Ibolya Az orvhalász ott teszi le a hálót, ahol akarja A horgászokat, kishalászokat szigorú szabályok kötik: tilal­mi időszakok, méret- és mennyiségi korlátozások, módszerek és eszközök sza­bályozása. A rabsicokat ter­mészetesen ilyen kötöttségek nem gátolják az eredményes halfogásban. Akár másnap reggelre tudnak teljesíteni megrendeléseket, mert jól is­merik a halak tartózkodási helyét. Egyre többen halradar­ral követik a mjok mozgását, és elektromos árammal ká­bítják el a halakat. ■ Rabsic: a német raubschütz, vagyis a vadorzó magyarítása, de a szót a haltolva­jokra is használjuk. Szórakozást, művelődést, tanulást nyújtanak népfőiskolák Nálunk a legjobban szervezett a felnőttképzésnek ez a speciális fajtája tolna megye Évről-évre veszít intézményi és anyagi hátteréből a megye népfőiskolái hálózata. Mégsem ez, hanem az érdeklő­dés hiány az oka annak, hogy a tervezett kurzusok közül három nem in­dul el. Ennek ellené­re nincs oka panasz­ra Tolna megyének. Sőt, még mindig itt a legnagyobb szervezettségű a felnőttképzés­nek e speciális fajtája hazánk­ban. Heftier Erika, a Tolna Megyei Népfőiskolái Társaság elnöke el­mondta, az ő Tolna Megyei Kul­turális Intézethez kerülésével in­dult 1998-ban több településen a népfőiskola. Kivétel az uzdi, mely Renkecz József vezetésével még tekintélyesebb múltra te­kint vissza.- A népfőiskolák és az Ifjú Tu­dor-versenyek szervezése volt a feladatom, me­Többnyire népműve' lók, pedagógusok állnak a háttérben. lyekhez megyei támogatást kap­tunk - idézi fel Hefner Erika. Előbb leváltak az intézetről, majd az Ifjú Túdor-verseny részt­vevőinek utaztatása lehetetle­nült el, s 2005 óta már a Magyar Népfőiskolái Társaságtól sem kapják a működési támogatást. Az említett verseny egyébként szintén országos szinten példát­lan volt. Középiskolások nevez­hettek tananyagon túli munká­val, majd járták a megye népfő­iskoláit előadásukkal. Erre már nincs mód, nincs miből fedezni, így többnyire helyi előadókat hívnak. A nehézségek ellenére tizenöt főiskola indult vagy indul. Hefner Erika szerint ott tudják megszervezni a kurzust, ahol egyrészt van olyan lelkes szerve­ző, aki vállalja, másrészt pedig egy civil szervezet, vagy intéz­mény, amely kellő hátteret ad. A megyei társaság elnöke példa­ként említette a kölesdi népfőis­kolát, ahol Varga András agrár­mérnök létére nagy híve és szer­vezője az előadássorozatnak. Többnyire egyébként népműve­lők, pedagógusok állnak a hát­Hefner Erika térben. Egyes településeken már meglévő civil szervezet vállalta a szervezést nyolc-tíz évvel ez­előtt, de nem egy olyan is akad - mint például a Pusztahencse Jövőjéért Egyesület -, ami szin­te a népfőiskolából nőtt ki. Mert­hogy - emeli ki Hefner Erika - általában sokkal többről van szó, minthogy meghallgatnak egy­két előadást. A sorozatok közös­ségfejlesztő hatása nem elhanya­golható. És ez főként a kistelepü­lésekre igaz, ahol kevés lehető­ség van az együttlétre. Ezek a népfőiskolák pedig egyben szol­gálják a művelődést, szórako­zást, felnőttkori tanulást, belső szellemi gazdagodást. ■ Vida Tünde A L t

Next

/
Oldalképek
Tartalom