Tolnai Népújság, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-06 / 234. szám

2007. OKTÓBER 6., SZOMBAT 7 KÖZÉLET Pályázhatnak egyházak is adófelajánlás Fehér holló: azonos nevezőn a KDNP és az SZDSZ Az állam-egyház pénzügyi vitájára korábban utcai demonstrációkkal is megpróbáltak hatni. Még nem dőlt el, mekkora lesz jövőre az állami támogatás. Miért fizetek többet a távfűtésért, mint a szomszédom? hőenergia Olvasónk fel van háborodva, mert a társasházban, ahol lakik, szerinte aránytalanul többet fizet a távhőért, mint a szomszédja. A megoldást a fogyasztó- védelemtől várja. Hiába bombázzák a kedves olvasók a fogyasztóvédelmi hatóságot olyan panaszok­kal, hogy szerintük ők igaz­ságtalanul többet fizetnek a távfűtésért, mint mondjuk a szomszédjuk. Erre Mag- dus Ágnes, a Nemzeti Fo­gyasztóvédelmi Hatóság Kö­zép-magyarországi Felügye­lőségének osztályvezetője hívta fel a figyelmet. Az ugyan tény és való, hogy a távhőszolgáltatókkal kap­csolatos problémák a terüle­tileg illetékes fogyasztó- védelemhez tartoznak. De itt olyan panaszokra kell gondolni, hogy mondjuk a szolgáltató indokolatlanul többet számlázott egy egész társasháznak. A levélíró problémája azon­ban a társasházon belül megoldandó gondok, félre­értések közé tartózik. Ez te­hát a társasház belügye. Hogy a tulajdonostársak közül ki mennyit fizet a távhőért - például a lakása mérete alapján - azt maga a társasház dönti el a közgyű­lésen. Ez általában úgy zaj­lik, hogy elkészül a tervezet, amely azt tartalmazza, hogy a társasház által használt energiamennyiség a lakók között hogyan oszlik meg. Ezt a közgyűlés szavazással elfogadja. Ha valaki utólag elégedet­len a rászabott mértékkel, akkor a közös képviselőhöz fordulhat. Ő összehívhatja a közgyűlést a megjelölt napirendi ponttal. De a pa­naszos megvárhatja a soron következő rendes köz­gyűlést is. Előtte kérheti a közös képviselőt: a napi­rendi pontok közé vegye fel az ő ügyét is. kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Ha jól pályáznak, akkor az egyházi iskolák is bő­vülhetnek az uniós forrá­sokból. Az még nem dőlt el, nő-e az egyházi isko­lák állami támogatása. Vég Márton „Megnyílnak az európai uniós pá­lyázati lehetőségek az egyházi is­kolák előtt, főleg az infrastruk­túra-informatika terén várható gyors fejlődés” - mondta az evangélikus egyházi fenntartá­sú iskolák pénteki konferenciáján a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség vezető programmenedzsere. Szabó Zoltán az Egyházak és egyházi iskolák lehetőségei 2007-2013 között című előadá­sában hozzátette: egy éven belül mintegy 200 pályázatot hirdet meg az ügynökség. Ezek közül több mint százban lehetnek ér­dekeltek az egyházi intézmé­nyek. Az Európai Regionális Fej­lesztési Alap társfinanszírozásá­val kiírt pályázatok többek kö­zött a Regionális Operatív Prog­rammal (ROP) valósulnak meg. „Ennek keretében digitális tábla vásárlására, tetőtér-beépítésre, közösségi helyiségek kialakítá­sára nyílik majd lehetőség. Az iskolák önrészhányadát a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) a kormány és különböző hitelek segítségével igyekszik segíteni.” Előadásában annak is hangot adott, hogy az európai uniós pályázatokkal az elörege­dés és a migráció okozta népesség­problémák egy ré­szét is orvosolhat­ják és a kontinens munkaerőigénye is jobban kiszolgálható. A szak­minisztérium október közepéig konzultatív jelleggel várja az evangélikus egyház véleményét a tenderekről. Az NFÜ pedig a honlapján elindított egy info­vonalat, amelynek segítségével az egyházak is tájékozódhatnak az új pályázati lehetőségekről. Közben szokatlan egyetértés alakult ki a pártok között az SZDSZ javaslatáról, amely arról szól, hogy a személyi jövedelem- adó 3 százalékát lehessen fel­ajánlani az egyházaknak és a ci- vü szervezeteknek. A liberális párt szerint a támogatott szervezeteknek nem kell tartaniuk attól, hogy kevesebb lesz a pénzük. „Elkényelmesednek a civilek és az egyházak. Nem abban ér­dekelt a civil szervezet, hogy el­érjen engem, állampolgárt, ha­nem abban érdekelt, hogy a Nemzeti Civil Alapprogramban jó kapcsolatai legyenek és oda jó pályázatokat nyújtson be” ­mondta Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. Az egyházak nem akartak nyi­latkozni, mert még nem kapták meg a javaslatot. A KDNP elnöke viszont - so­kak meglepetésére - azt mond­ta: részben tetszik nekik az SZDSZ ötlete, például az, hogy azok helyett, akik nem tudnak adót fizetni, az állam pótolja a felajánlásokat. „Örülünk, hogy az SZDSZ belátta azt, amit tíz éve mondunk, hogy ne csak az szja- val rendelkezők véleménye legyen figyelembe véve, hanem hárommillió nyugdíjasé is” - mondta Semjén Zsolt. A KDNP ugyanakkor ellenzi a Civil Alapprogram megszünteté­sét, mert attól tartanak, hogy ha egyben is odaadható lesz egyet­len szervezetnek az adó 3 száza­léka, akkor annak az egyházak és a civilek is vesztesei lesznek. Ugyanakkor a Magyar Kato­likus Püspöki Konferencia (MKPK) és az oktatási tárca a hé­ten arról vitázott, hogy vajon jö­vőre csökken vagy nő-e az egy­házi iskolák finanszírozása. Az MKPK szerint az állammal történő érdemi egyeztetésre nem sok esély maradt, mert az elmúlt néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy kész tények elé állítják az egyházat. Átvettek több önkormányzati intézményt A HELYZET BONYOLULTSÁGÁT az 1999-es Vatikáni Szerződés adja. Ez az egyházi intézmé­nyek finanszírozását úgy álla­pította meg, hogy ugyanannyi támogatásban részesülhet­nek, mint az állami, ön- kormányzati és alapítványi is­kolák. Hazánkban az állami közoktatási intézmények az államtól mindössze alaptámo­gatást vagy alapnormatívát kapnak. Az önkormányzatok és alapítványok ehhez hozzá­tehetnek különböző jogcíme­ken további összegeket, ame­lyek a fenntartáshoz kellenek. Az egyházi iskolák száma évről évre nő, és a szerepük fontos, hiszen sok megszűnésre kény­szerült önkormányzati intéz­mény helyét vette át az egyház. ■ A püspöki kon­ferencia érdemi egyeztetésére kevés az esély. HÍRSÁV Nem ért egyet a kormány és az MNB a forintsávról továbbra is zsákutcában vannak a kormány és a Ma­gyar Nemzeti Bank közötti szakmai tárgyalások a fo­rint árfolyam-ingadozási sávjának eltörléséről. Simor András jegybankelnök véleménye szerint a sáv fel­számolása aktuális és éssze­rű lenne. Ugyanakkor a kor­mány okkal tart egy esetle­ges komolyabb forinterősö­déstől. Ez nem keveset árta­na a hazai gazdasági növe­kedés egyetlen hajtóerejé­nek, az exportnak. A BUX-index 2007. október 5-én Nyitóérték: Záróérték: '27963 27 963 28200 28100 28000 27900 27800 27700 27600 27 500. pont/ 09.00 /óra Változás: 0,42% Előző napi ......................1 ....... zá róérték: 15.39. a N«» Yorki r..... 27 845 tőzsde nyitása /| 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK ">« Regény Utolsó á (Ft) Véteaas(%) Miliő FI Phylaxla 38 +5,56 76 Paimonplast 8 510 +1,45 95 OTP 9 480 _ +0,88 7 381 Richter 37995 +0,77 4247 TVK __________8170 +0,43 187 VE SZTESEK FORRÁS: BÉT-M8aÉfeG:C:.t)iM>óÉ(R) y&orasro Mtóft Genesis 2 520 -1,18 15 HMH"' 98 -1,01 13 MTelekom 935~ -0,32 1792 Fotex 1011 -0.30 75 Mól 27795 -0,02 9 779 A BUX-index az elmúlt napokban 27 400______________________ po nt/ 09.27 09.28 10.01 10.02 10.03 10.04 FORRÄS: bét MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. október 5-én. €/Ft Ili ^ €/ $ i MMB 251,66 178,38 1,41-1,25 Ft-0,80 Ft Ocent Nincs még influenzajárvány védőoltás Az enyhe ősz kedvez a vírusok terjedésének Bérekről csak a jövő héten érdekegyeztető Kisadóról hallani sem akar a két oldal Az utóbbi napokban egyre töb­ben estek ágynak influenzasze­rű tünetekkel. Ritoók Emese, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szóvivője lapunknak elmondta: nincs jár­vány, csupán kóbor vírusok sze­dik áldozataikat. Az igazi inf­luenzajárvány csúcspontja álta­lában december és január kör­nyékén van - tette hozzá a szó­vivő. Ettől függetlenül október else­jétől kétezer háziorvos kapcsoló­dott be az influenzafigyelő szol­gálatba, hogy a vírus megjelené­sekor időben megkezdhessék az adatgyűjtést. Az állami kasszá­ból finanszírozott 1,3 millió vé­dőoltást október 22. és novem­ber 6. között szállítják ki az ÁNTSZ területi kirendeltségei­hez, és onnan juttatják el a házi­orvosokhoz. Mint mindig, most is a gyere­kek és az idősebb korosztály tar­tozik a legveszélyeztetettebb cso­portba. Idén is kaphatnak térí­tésmentesen védőoltást a 6-36 hónapos veszélyeztetett kicsik. E célra 25 ezer vakcinát különí­tettek el, ezzel 12,5 ezer gyerek menthető meg az influenzától. Az ingyenes védőoltás mellett többféle külföldi oltóanyag kap­ható receptre a patikákban. A szakemberek azt ajánlják, ha mód van rá, az egészséges fel­nőttek és gyermekek is oltassák be magukat. ■ D. Á. Beteg van, járvány nincs Nem közeledett a kormány, a munkáltatók és a munkavállaló­kat képviselők álláspontja az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács (OET) pénteki ülésén. A szak- szervezetek érezhető reálbér-nö­vekedést akarnak elérni, a munka­adók viszont csak a reálbérek szinten tartását látják reá­lisnak. De ez a kérdés a jövő heti ülés napirendje lesz. A munkáltatói és a munkavál­lalói oldal is megerősítette: jelen formájában is elvetik a rehabili­tációs és szakképzési hozzájáru­lás, és az innovációs járulék - magyarán a kisadók - egysége­sítését, mert nem tartják szá­mukra kedvezőnek. Bár a kor­mány korábban jelezte: elutasí­tás esetén kész kivenni ezt az elemet az Országgyűlés előtt lé­vő adócsomagból, Tátrai Miklós pénzügyi államtitkár az OÉT- ülésen világossá tet­te: a kormány hiva­talos véleményét a törvényjavaslat je­lenlegi formája tük­rözi, vagyis egyelőre tervezik a kisadók összevonását. Igaz, hozzátette: október vé­gén, november elején még sor kerülhet módosításokra. A mun­káltatók szerint a három járulék összevonása több tízmilliárd fo­rinttal növeli főleg a kisvállalko­zások terheit. ■ F. K. Munkásokat a Házba! munkáskvótát vezetne be a parlamenti képviselők között Filó Pál szocialista képviselő. Olyan emberek kerülnének így beaT. Házba, akik tudják, mit jelent több műszakban dolgoz­ni - mondta. A szakszervezetek megerősödése is kívánatos. Azon cégek részesülnének álla­mi támogatásban, ahol „rende­zettek a munkaügyi viszonyok, s van szakszervezet”. Kontur Pál fideszes képviselő szerint pártja nem ötleteket, hanem megoldásokat vár a kormány­tól, mivel erre a kormány- koalíció eddigi regnálása során még nem volt példa. ■ A dolgozók érezhető bér­emelést akarnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom