Tolnai Népújság, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)

2007-10-04 / 232. szám

2007. OKTÓBER 4., CSÜTÖRTÖK 7 A NAP TEMAJA döntés előtt A szakképzettek 65 százaléka tud végzettségének megfelelően elhelyezkedni. Most a korosztály 20 százaléka végzett szakiskolában, holott 1990-ben még 50 százalékuk. SZAKISKOLÁK HELYETT „PAPÍRGYÁRAK” Megállíthatatlan a szak­képzés társadalmi leérté­kelődése a szakemberek szerint. A családok szá­mára szégyen a szakisko­la, mindenki gimnázium­ba és egyetemi „papírgyá­rakba” járatná a gyerekét. Fábos Erika - Vég Márton „Kapunk igazolást mára, ez a leg­jobb benne” - foglalta össze lelke­sen a napi program lényegét a nyolcadikos Harmath Dávid azon a kétnapos pályaválasztási kiállí­táson, amely a Millenniumi Sza­lonban szerdán nyitotta meg ka­puit. A standokra települt iskolák iránt jobbára fiatalok érdeklőd­tek inkább kisebb, mint nagyobb lelkesedéssel. Szülő csak néhány nézelődött. Gyorsan kiderült: a pályaválasztók szempontjai kö­zött az szerepel az iskolaválasz­tásnál, hogy közel van-e a lakó­helyükhöz, milyen nyelvet taníta­nak, a szakképzők esetében pe­dig egyedül az, mennyi pénzt le­het keresni a bizonyítvány meg­szerzése után. Ám kevesen van­nak olyanok, akik egy ilyen ki­állításon döntenek a jövőjükről. „Hát az az igazság, hogy mond­juk ötéves koromban jobban tud­tam, mit akarok, mint most - mondta a most 14 éves Jenes Ni­kolett - Akkor még biztos voltam benne, hogy énekesnő leszek. Ha jó lennék kémiából, kozmetikus­nak mennék, de kényszermeg­oldásnak marad a gimi.” A kiállítás mesz- sze legnépszerűbb standja egy olyan is­koláé, ahol fodrászo­kat és kozmetikuso­kat képeznek. Nem véletlenül, az érdek­lődők percek alatt megszépülhetnek. Futószalagon készülnek a frizu­rák és a sminkek. „Ez a kiállítás valami, de sze­rintem az a legnagyobb problé­ma, hogy az általános iskolások­nak gőzük nincs a szakképzésről - mondta Hosszú Sándor, az egyik bemutatkozó műszaki szakiskola tanára. - Van néhány látványos szakma, amely iránt so­kan érdeklődnek, és kifújt. Aszta­losnak, gépésznek, esztergályos­A látványosabb szakmákat bemutató standoknál volt csak nagy érdeklődés a pályaválasztási kiállításon. Igaz, volt, ahol meg is szépülhettek a fiatalok. „Az MTV-nek kötelessége lenne népszerű' síteni a szebb szakmákat.” nak csak olyan megy, akinek van a családjában valaki, aki azzal a szakmával foglalkozik. Ha az is­kolák lehetőséget adnának, hogy a felsősök intézményes keretek között találkozhassanak a külön­böző szakmákkal és az oktatá­sukkal, talán jobb lenne a hely­zet. Persze az összes szakmát a munkaerőpiac tudja igazán von­zóvá tenni: európai bérekkel. Ez azonban sajnos egy­előre csak néhány szakmára jellemző Magyarországon.” „Azzal ma Ma­gyarországon min­denki egyetért, hogy át kell alakítani a szakképzést, külön­ben egyrészt baj lesz a gazdaság versenyképességével, másrészt hamarosan nem lesz senki, aki ki tudja fizetni a havi számlákat Ma két kitörési, pontot látok: képzés és uniós források. Utóbbiakat pe­dig gyönyörű elkerülő utak építé­se és múzeumok felújítása he­lyett inkább munkahelyteremtés­re kellene fordítani.” Ezt már Parragh László mondta tegnap az Országos Szakképzési Konferen­cián. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hoz­zátette: a vállalatoknak is módo­sítaniuk kellene azon a szemléle­tükön, hogy szakemberek helyett betanított munkásokat vesznek fel csak azért, mert őket öt perc alatt ki lehet rúgni. „Mi legyen a magyar szakem­berképzéssel? Mindenki tudja, hogy évről évre kevesebb a gye­rek, így a 220 hagyományos ma­gyar szakma lassan teljesen ki­üresedik, mert nincs utánpótlás. A gazdaság szereplői pedig nem mondják meg, hogy milyen szak­mára lenne igényük, így pedig rendkívül nehéz helyesen meg­határozni a képzési irányokat” - hangsúlyozta Hefter Tamás. Az MKIK Kézműipari Tagozatá­nak elnöke kritikával illette a köz- szolgálati televíziót is, mondván, az MTV-nek kutya kötelessége lenne főműsoridőben rövid fil­mekkel népszerűsíteni a leg­szebb szakmákat, mint amilyen például az asztalosmesterség. „A szakképzés társadalmi le­értékelődése úgy látszik, meg­állíthatatlan. A családok számá­ra szégyen a szakiskola, minden­ki gimnáziumba és egyetemi pa­pírgyárakba akarja járatni a gye­rekét. Beszédes adat, hogy az idei korosztálynak mindössze a 20 százaléka végzett szakisko­lában. Ez a szám 1990-ben még 50 százalék volt” - szögezte le Bihall Tamás. Az MKIK alelnöke mindössze egy pozitív folyamat­ról tudott beszámolni: 1998 és 2007 között 6600-ról negyven- ezerre nőtt a válla­latok és a diákok között megkötött ta- nulószerződések száma. Főleg az élel­miszer- és vegyiáru- kereskedelemben népszerű ez a fajta gyakorlati képzés, de a szakácsok, pincérek, fodrá­szok és a szobafestő-mázolók is jól állnak. A tanulószerződésről tudni kell, hogy mind a két fél számá­ra előnyös. A tanuló egyrészt munkabért kap - amely a kötele­ző legkisebb munkabérnek leg­alább a 15 százaléka -, így moti­váltabb lesz, és ebből követke­zően megnő a munkafegyelme. Fontos, hogy a képzési idő nyug­A tanulószerző­déssel a diák munkabért kap, a munkáltató diákot választ. díjba beszámító szolgálati időnek minősül, valamint talán a legfon­tosabb, hogy a szerződés lejárta után sokkal jobbak a további el­helyezkedés lehetőségei és esé­lyei. A vállalkozások számára pe­dig elsősorban az jelent előnyt, hogy maga választhatja ki a ta­nulót és teljes jogkörrel végezhe­ti az illető gyakorlati képzését. Valamint kicsit sem elhanyagol­ható tényező, hogy a képzés költségeit és kiadásait a cég el­számolhatja. „A szakképzés in­tézményrendszere rendkívüli módon el­aprózódott, ezért szükség volt az ösz- szevonásokra. Ezzel párhuzamo­san ugyanakkor a következő 7 évben 700 milliárd forintot lehet foglalkoztatási célokra elkölteni” - mondta Simon Gábor. A parla­ment foglalkoztatáspolitikai bi­zottságának MSZP-s elnöke hoz­zátette: 2006-os statisztikák szerint a szakképzettek 65 száza­léka tud végzettségének meg­felelően elhelyezkedni, míg 6,9 százalékuk munkanélküli. Ahány diák, annyi különféle szempont a fiatalok iskolaválasztásában ÁCS VIVIENN l Most éppen rajzfilmrende­ző szeretnék lenni Ennek érdekében valami olyan gimit keresek, ahol erős a rajz­és az informatikaoktatás. Ami­kor a pályaválasztásról gon­dolkodni kezdtem, az volt az egyetlen szempont, hogy ne valami átlagos dologgal kell­jen foglalkoznom. Valami ext­rém elfoglaltságot kerestem. El sem tudnám képzelni, hogy mondjuk fodrász, kozmetikus vagy bármi, lányoknak való szakmát tanuljak, ahogy a szokványos tanár-, jogász-, orvoskarrier sem vonz. A gimi szerintem arra is jó, hogy még legyen négy évem meggondolni. NAGY GERGELY Határozott el­képzelésekkel vágok neki a pályaválasztás­nak. Évek óta tudom, hogy vendéglátó-ipariba szeretnék menni. Egyrészt érdekel minden, ami evéssel és főzéssel kapcsola­tos, másrészt szívesen foglalko­zom emberekkel Sosem voltam szorgalmas tanuló, ezért úgy gondolom, hogy jobb nekem, ha szakmát tanulok, mintha to­vábbra is csak elméleti képzés­ben veszek részt A szüleim per­sze nem örülnek, szerintük dip­lomát kéne szereznem, és ahhoz jobb a gimnázium, de én meg próbálom a szakközepet, és ha mégsem tetszik a munka, majd jobban ráhajtok a tanulásra. MOLNÁR HENI Hát én nem oda megyek továbbtanulni, ahova szeret­nék, hanem oda, ahova a szüleim szeretnék Szerintük az a jobb, ha szakma is van a kezemben az érettségivel együtt. Éppen ezért, igaz, kompromisz- szumokkal, de közösen egy köz- gazdasági szakközépiskola mel­lett döntöttünk. Érdekelnek a pénzügyek, a családban van könyvelő, és úgy gondolom, ezzel végül is nem járok olyan rosszul Mondjuk egy kéttan- nyelvű gimi lett volna az ál­mom, de meggyőztek, hogy ez­zel jobban járok A nyelvtanu­lás marad a szabadidőben, rég­óta spanyolul szeretnék tanulni. Csúcstechnológiával a munkahelyekért A SZAKKÉPZÉSI RENDSZER kép­zési kínálata az elmúlt évek gazdasági változásait csak lassan követte, amelynek ered­ményeként 10 év alatt felére csökkent a szakmunkás- képzésben résztvevők aránya a gimnáziumi és a szakközép­iskolai képzésben tanulók ará­nyához képest A probléma a szakemberek szerint az, hogy sok a képzőhely, másrészt át­láthatatlan a felnőttképzést folytató cégek tevékenysége. ezen segíthetnek a Térségi Integrált Szak­képző (TISZK) Centrumok. Ezekben a szakma- csoportokban történik majd a képzés, s a tervek szerint csúcstechnológia áll majd a ta­nulók rendelkezésére. tavaly szeptemberben 16 TISZK kezdte meg működését. 2010-ig pedig további 30-35 TISZK jön létre or­szágszerte. Ezzel 2009 szeptembe­rétől Magyar- országon a szak­képzésben tanulók mintegy 80 száza­léka már ilyen intézményben tanulhat. A pékképzésben is elkél a modern technológia Változás az Országos Képzési Jegyzékben kerekasztal-beszélgetés ke­retében vitatták meg a szakokta­tásban részt vállaló pedagógu­sok, szakpolitikusok, illetve az iparkamara képviselői az új Országos Képzési Jegyzék (OKI) kapcsán felmerülő kérdéseket szerdán a Stefánia-palotában. idén az okj - amely az állami­lag elismert szakképesítéseket tartalmazza - teljes szerkezetét átalakították. A kerekasztal egyik résztvevője, Modláné Görgényi Ildikó, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet főigazgató-helyettese el­mondta: nemcsak a szakkép­zés, hanem a tananyagok is át­alakultak. Az új, modul rend­szerű tananyag egy alapmodul­ból indul ki, amely egy adott szakképzési csoporton belül mindegyik szakmához szüksé­ges. Az ezt követő alapvizsga után bármelyik kiegészítő mo­dul rövidebb idő alatt elvégezhe­tő, tehát kevesebb idő alatt több képesítést szerezhet a tanuló. FONTOS változás a részszak- képesítések megjelenése a rend­szerben. Egy adott szakképesí­tésen belül több részszakképesí­tést találhatunk. Ha egy tanuló a képzés során nem végez el minden modult, hanem a vizs­gáknak csak bizonyos számát teljesíti, olyan részszakképesí­tést kap a kezébe, amellyel el tud helyezkedni a munkaerő piacon. Sőt, később a felnőtt- képzés keretében elvégezheti a hiányzó részeket, így az alap­képesítést is megszerezheti. MODLÁNÉ GÖRGÉNYI ILDIKÓ mindezek ellenére fontosnak tartja a széles, illetve gyakorlati alapú képzést. „Tereljük a fiata­lokat a 2-3 éves képzések felé. A tanuló az ingyenes bonját ne fecsérelje el egyetlen részképesí­tésre, használja ki a lehetősé­geit” - fejtette ki a szakember. szilágyi János, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara ok­tatási igazgatója szerint az új követelményrendszer népi cél, hanem eszköz a szakemberek kinevelésére. A gyakorlatorien­táltságot látja a legfontosabb szempontnak. Elmondta: a cé­gekkel konzultálva kiderült, hogy egyes szakmák esetén 20- 30 százalékkal csökkent a gya­korlati képzés, így veszélybe ke­rülhet a tanulószerződések ará­nya. Az új OKI két kulcselemé­nek a szakképzés vonzóvá tételét és a munkába lépés fel­tételeinek javítását tartja. abban egyetértettek a szak­emberek, hogy a rendszer jó mű­ködéséhez elengedhetetlen, hogy az adott szaktárcák elkészít­ői sék vizsgakövetelménye­ik tervezetét. Dr. Lakrovits Elvira, a Pénzügyminisztéri­um (PM) főosztályve­zető-helyettese tájé­koztatása szerint a PM a szakképzési igé­nyeknek megfelelően végezte el ezt a munkát Reméli, hogy még az idén ® rendelet lehet belőle. A konferencia résztvevői sze­rint nem minden tárca kezeli kellő alázattal a szakképzés problémáit m Szabados B. M

Next

/
Oldalképek
Tartalom