Tolnai Népújság, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-03 / 231. szám
2007. OKTÓBER 3., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ 5 régió Egy átszervezés bármennyire is zökkenőmentes, önmagában nem old meg sok mindent. A regionális munkaügyi központ főigazgatója szerint ugyanakkor lehetővé teheti, hogy jókor és jó helyen, gyorsan kezelhessék a felmerült problémákat MUNKANÉLKÜLIBŐL A KEVÉS IS SOK Dr. Brebán Valéria szerint a szélsőségek miatt most Somogy megye munkaerő-piaci helyzete a legrosszabb a régióban, Tolnáé a legkiegyensúlyozottabb----------------:-----------;-------------az ö tven év felettiek számára folyamatosan kiemelt munkaerő-piaci programot kell működtetni, mert különben tragikus helyzetbe kerülnének. Nem javult, de nem is romlott a régió munkaügyi helyzete az elmúlt időszakban. Országos összehasonlításban továbbra is a középmezőny utolsó harmadában vagyunk. Erről is beszélgettünk dr. Brebán Valériával, a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatójával. Lengyel János- Január elsején megszűntek a korábbi megyei munkaügyi központok, s helyettük regionális szervezetek igyekeznek választ adni a legfontosabb kihívásokra. Ez a változás leginkább a munkaügyi szervezetet érintette. Az átalakulás lényegében zökkenők nélkül zajlott. Mi volt a titka?- Mi valóban abból indultunk ki, hogy megőrizzük és továbbfejlesszük azt a tudást és tapasztalatot, amelyet a megyékben hosszú évek alatt felhalmoztunk. Olyan, területileg is arányos, több pólusú szervezetet hoztunk létre, amelyben nem sérülnek a korábbi értékek, s a lehető legközelebb 2 vagyunk a szolgáltatásainkat keresőkhöz. A régió három megyéje 1996 óta - a Phare programoktól kezdődően - dolgozik együtt regionális szintű és nemzetközi projektekben. Ismertük és elismertük egymás munkáját, fel tudtuk mérni, hogy az egyes megyéknek mely szakterületen vannak a legjobb eredményei, a legfelkészültebb szakemberei. Ezt figyelembe vettük az új rendszer kiépítése során is. így az egyes szervezeti egységeknek a régió megyeszékhelyeire történő telepítése a korábban kialakult természetes munkamegosztás szerves fejlődésének eredménye is. Érdekes módon az átszervezés alatt is javult az ügyfelek elégedettsége. Kistérségi kirendeltségrendszerünket megőriztük, húsz kirendeltségünk van a régióban, melyek közül három - a szekszárdi, a pécsi és a kaposvári - speciális szolgáltatási feladatokat is ellát. A szervezet központja Pécsett van, de - a kihelyezett főosztályoknak, osztályoknak köszönhetően - a másik két megyeszékhelyen is jelentős regionális funkciók maradtak. Nem ürültek ki a megyeszékhelyek, szakemberek, feladatok maradtak ott. A mai, modernizált kommunikációs világban pedig minden nehézség leküzdhető. Az sem mellékes, hogy Pécsen nem jelentkeztek irracionális többlet- költségek, és nem kótyavetyéltük el az utóbbi évek szekszárdi és kaposvári fejlesztéseit, s az emberek sem sérültek.- A szervezet átalakult, de milyen a régió munkaügyi helyzete most?- Sajnos nincs lényeges változás, de legalább nem romlott a helyzetünk. Mind a három megye az országos munkaerő-piaci helyzetképet tekintve a középmezőny utolsó harmadában szerepel. Az álláskeresők arányában sincs változás. Egyértelművé vált, hogy a dél-dunántúli régióban a szélsőségek a meghatározók. A legjobb helyzetben Pécs és térsége van, ahol 6 százalék körüli a munkanélküliség. Ez nyugat-magyarországi foglalkoztatási szint. Ugyanakkor innen alig néhány tíz kilométerre található az Ormánság, ahol a régióban a legmagasabb, harminc százalék körüli ez az arány. A régió másik fontos jellemzője, hogy itt nyolc leghátrányosabb helyzetű besorolású kistérség található. Ennyi másutt sehol sincs.- A megyék mindig a saját munkanélküliségüket érzik a legfeszítőbbnek...- Jelenleg a szélsőségek miatt Somogy megye munkaerőpiaci helyzete a legrosszabb. A Balaton-parton ugyanis korántsem olyan ideális a foglalkoztatási helyzet, mint ahogy az korábban volt. Az aprófalvas településszerkezet és a sok gyáregység is egyre több gondot okoz. Ebben a megyében az idén minden hónapban volt létszámleépítés, gyárbezárás. Ráadásul nagyarányú létszámleépítés is csak Somogybán volt. Baranya ennél jobb helyzetben van. Bár itt is vannak szélsőségek. Pécs környékének az a nagy gondja, hogy egyetlen hatalmas multicégtől sok foglalkoztató függ. Tolna megye a hiedelmekkel ellentétben a legkiegyensúlyozottabb képet mutatja. Itt a legkevesebb a munkanélküli is.- Milyen az álláskeresők összetétele?- Sajnos egyre nő a tartósan állást keresők aránya. A munkanélküliek ötöde-hatoda viszszatérő. Háromezer belépőből 400 az új.- Ugyanakkor egyre több a hiányszakma.- A régióból főleg a vasas szakmákkal rendelkezők hiányoznak. Komoly méreteket ölt a műszaki oktatás hiánya. Ez felső és középfokon egyaránt gond. Kevés a szakmunkás, kevés a mérnök. Ha nem tud előre lépni a pécsi Pollack, és ha nem lesz utánpótlása a paksi atomerőműhöz kapcsolódó műszaki egyetemi képzésnek, akkor komoly problémák lesznek a jövőben. Valóban sok az üres műszaki munkahely. Nem véletlen, hogy például az autóalkatrész-gyártáshoz kapcsolódó munkaköröket is nehéz betölteni.- Miért nem lehet megoldani ezt, amikor évek óta ismerik a problémát?- Úgy tudjuk, hogy a Pólus program keretében javul majd a műszaki képzés. Tolna megye pedig kapcsolódhatna még a dunaújvárosi műszaki képzéshez is. Terveink között szerepel, hogy bemutassuk: Szekszárd környékén 3 ezer munkahely kapcsolódik az autóalkatrészt gyártó iparághoz. De nagy foglalkoztatók vannak Somogybán és Baranyában is. Érdemes volna erre képzést telepíteni. Ez összehangoltan eddig nem történt meg.- Mit tudnak tenni önök? Ez pénzkérdés, vagy valami más. Milyen új tudásra lenne szükség?- A szakképzés átalakítása megkezdődött, ennek a törvényi háttere is biztosított. Az iskolák egy új rendszerben, a térségi integrált szakképző központokban társulnak, hogy európai uniós forrásokhoz jussanak. Ezek most szeptemberben kezdődtek. A régióban a szakmunkásképzést a regionális szakképzési bizottság határozza meg. Ez egy érdekegyeztető társadalmi-szakmai szervezet, amely komoly befolyással rendelkezik. Ennek a titkársági teendőit akár mi is elláthatnánk. Az a lényeg, hogy ez munkaerő-piaci indíttatású legyen, és valóban arról szóljon.- Kik vannak nehezebb helyzetben: a fiatalok vagy az idősebbek, a nők vagy a férfiak?- Ma már bárkinek bármilyen képzés megszervezhető és biztosítható. Most is vannak divatos szakmák, és olyanok is, ahova szinte senki sem akar menni, miközben nincs utánpótlás. Az alacsony iskolai végzettségűek sem a nehezen beiskolázható szakmákat választják. Szinte senki sem akar ácsállványozó, vagy vasbetonszerelő lenni, miközben ezeket a szakembereket jó fizetéssel keresik. Viszont sokan szereznek jogosítványt, anyagmozgatással kapcsolatos szakmát.- Ennyire elkényelmesedett a világ?- A komoly erőfeszítést és a rossz munkakörülményeket csak kényszerből választják az emberek. A férfiaknál ez a jellemző. Ugyanakkor a nők csak nehezen tudnak kitérni ez elől. A sok kereskedelmi munkahely áldás és átok is, különösen Szekszárd térségében. Itt elsősorban női munkaerőt foglalkoztatnak. A nehéz munkakörülményekhez rendszerint rossz munkaidő beosztás és alacsony fizetés jár.- Mi a helyzet az idősebbekkel és a visszatérőkkel?- Az ötven év felettiek számára folyamatosan kiemelt munkaerő-piaci programot kell működtetni, mert különben tragikus helyzetbe kerülnének. Ehhez kiemelt támogatásokat rendelünk. Az ő munkában tartásukra is sokat fordítunk. Ez az egész világban így van, nem magyar sajátosság. A visszatérőkkel az a gond, hogy a cégek senkire sem várnak három évig. Ritka az a szakma, amelyik ennyi távollétet kibír. Most nem azt az időszakot éljük, amikor a tudás évekre megáll. Csak a családi vállalkozások esetében van könnyebb helyzetben a visszatérő. Képzésre és átképzésre van szükség. Erre van törvény és támogatás is.- Milyen a túlfoglalkoztatás? Mennyi nyugdíjaskorút foglalkoztatnak? Van-e ezek munkaerőpiacról való kivonásának programja?- A nyugdíjasok foglalkoztatásáról nincsen adatunk. A járulékfizetésből lehetne következtetést levonni. A közalkalmazotti és köztisztviselői körben a létszámleépítésbe sok nyugdíjaskorú került be. Ez volt az egyszerűbb megoldás. A piaci szereplők esetében más a helyzet. Mi a hivatalban a létszámleépítés után egyeüen már nyugdíjaskorút sem foglalkoztattunk.- Mit ajánl a most pályát választóknak, a szüleiknek?- Mindent célszerű a gyerek képességeihez mérni. El kell eldönteni, hogy a jelenlegi lakó- környezetben akar-e élni a gyerek, vagy valahol máshol. A régióban sokféle lehetőség van. Van olyan térség, ahol a mező- gazdasági termelés a meghatározó. Ennek egyetemi képzése is van. Mások a turizmusban, a vendéglátásban vagy a logisztika területén dolgoznának szívesen. Sokféle jövőkép lehet, de azt mindenképpen mérlegelni kell, hogy ki és mit taníttat a gyermekével, és milyen pályára szeretné állítani. Először is azt kell eldönteni, hogy vajon a kiválasztott szakmából meg lehet-e élni. Azt szeretnénk, ha minden iskola nyomon követné a végzőseit. Az iskola legfőbb reklámja pedig a nála végzettek elhelyezkedésének aránya lenne. Ez valóban jó ajánlólevél lehetne! Névjegy A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki DR. BREBÁN VALERIA a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ főigazgatója. A munkaügy szakterületén dolgozik több, mint huszonöt éve. JOGI GYAKORLATA (különféle beosztásokban) huszonkilenc, míg vezetői gyakorlata tizennégy évre tekint vissza. Munkáját a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével ismerték el. Kedvenc időtöltése a nagymamaként való helytállás.
