Tolnai Népújság, 2007. október (18. évfolyam, 229-254. szám)
2007-10-10 / 237. szám
7 2007. OKTÓBER 10., SZERDA GAZDASAG Általános adóvita: jövőre a közepes jövedelműek jobban járhatnak Felfújták a mentőövet lex mol Az OMV nem esett kétségbe, éveket is várhat a felvásárlásra Egyszerűsítések, az adórendszer stabilitásának megőrzése, a feketegazdaság visszaszorítása - ezekben jelölte meg az egyes adótörvények módosításáról szóló javaslat céljait Tátrai Miklós pénzügyi államtitkár tegnap a tervezet országgyűlési vitáján. A nyolcórásra tervezett általános vita több mint a fele zajlott le kedden. A kormány javaslatot tesz arra, hogy az szja-ban a közepes jövedelműek kiemelkedőén, igazságtalanul nagy adóterhe lényegesen csökkenjen. Ezt szolgálja az adójóváírás rendszerének változása. Módosulnak egyes kedvezmények is, így például az szja területén megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, viszont rövidebb ideig, öt évig lesz’ adóköteles a lakások átruházásából származó jövedelem. A helyi építmény- és telekadózásban a számítottérték-ala- pú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület szerinti vagy korrigált forgalmi érték szerinti adóalapot 2009-től. A luxusadót nemcsak a magánosoknak, hanem a szervezeteknek is fizetniük kell. A feketegazdaság fehérítése végett az APEH például be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásánál becsléssel állapíthatja meg az elmaradt közterheket. Kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások húsz százalékát ki fogják választani ellenőrzésre. ■ Az építmény- és telekadóban a számítottérték-alapú adóztatás jön. Ugyanakkor nem ragaszkodik a három kis adó (innovációs járulék, rehabilitációs, valamint szakképzési hozzájárulás) összevonásához a szocialista frakció. Az MSZP-frakció módosítaná az építési telkek illetékmentességével összefüggő hasznos alapterület mértékét is, mivel azt túl magasnak tartják - közölte Végh Tibor szocialista ország- gyűlési képviselő tegnap. Ezért kezdeményezik, hogy az illeték- mentességhez a telek maximális beépíthetőségének ne a felét, hanem a húsz-harminc százalékát érje el a hasznos alapterület. ■ Tóth M. Az unió máris vizsgálja a lex Molt, amelyet tegnap fogadtak el szinte ötpárti konszenzussal, hogy megakadályozzák a magyar olajcég felvásárlását. Éber Sándor Az Európai Bizottság már megkezdte a magyar Országgyűlés által hétfőn lex Mól néven elfogadott törvény tanulmányozását, hogy megfelel-e az olyan uniós alapértékeknek, mint a tőke szabad mozgása és a letelepedés szabadsága - nyilatkozta tegnap Oliver Drewes, a brüsszeli testület illetékes szóvivője. Charlie McCreevy, a belső piaci ügyekért felelős biztos már korábban jelezte, Magyarország ellen eljárás indult az aranyrészvények ügyében, és ezt folytathatják, ha a magyar hatóságok megakadályozzák a részesedésszerzést stratégiainak tekintett vállalatokban, így a Mólban. ■ Az unió más országoknál is kifogást emelt ilyen vitatott ügyekben. A parlament azonban hétfőn megszavazta a lex Molt. A törvény célja, hogy a közellátás szempontjából jelentős vállalkozások esetében megteremtsék a védekezés lehetőségét a nyilvános vételi ajánlattal szemben. Továbbá, hogy kizárják az áttörési szabály alkalmazását azokkal a céltársaságokkal kapcsolatban, ahol a magyar államnak elsőbbségi részvénye van. A jogszabály nemcsak a magyar olajipari céget védi, de azért hívják lex Mólnak, mert a Mól felvásárlását akarták megakadályozni az osztrák OMV g - vagy esetleg az orosz Gazprom 1 -által. Az OMV így hiába vásárol- | ná meg a Mól részvényeinek 75 J százalékát, akkor sem tudná irá- I nyítani a céget. Sőt a 75 százaléknyi tulajdon nem jelentene egyben 75 százaléknyi szavazatot sem, mivel ezt is korlátozhatják a közgyűlések. A törvény lehetővé teszi, hogy a cégek alapszabályban rögzítsék, mekkora szavazati aránnyal hívhatók vissza az igazgatósági tagok. A részvények magas hányadát bíró tulajdonos sem tudja elmozdítani a menedzsmentet, ha nincs „kéznél” az alapszabályban Hiába venné meg az OMV a Mól részvényeit, nem tudná irányítani a céget Katari céggel működik együtt a Mól A mol nyrt. és a Quatar Petroleum International (QPI) október 8-án együttműködési megállapodást írt alá - közölte az olajtársaság a BÉT honlapján kedden. A közlemény szerint az együttműködés főként új és meglévő gáz-, illetve kőolajmezők feltárásában és kiaknázásában, a petrolkémiában, a kutatásban és a környezetbarát megoldások fejlesztésében képzelhető el. meghatározott szavazati arány. A törvény a következő energiacégeket érinti: Mól, Magyar Villamos Művek Zrt, regionális gáz-, valamint áramszolgáltatók, Paksi Atomerőmű, Pannonpower, Dunamenti, Vértesi, Bakonyi, Mátrai, Tiszai, Budapesti Erőmű, Országos Villamos Távvezeték és Mavir. Egy módosító indítvánnyal kiegészült a lista a vízellátás biztonsága szempontjából fontos vállalatokkal. Eltörölték azt a szabályt, amely tíz százalékban maximálja a megszerezhető sajátrészvény-arányt, igaz, saját részvény továbbra is csak az adózott, osztalékfizetésre szolgáló eredményből vásárolható. ■ A kisbefektetők attól tartanak, hogy a lex Mól leülteti a részvények árát. A javaslat ellen három szocialista - Hajdú Attila, Szabó Zoltán, Szanyi Tibor - és egy fideszes képviselő - Aszódi Pál - szavazott, hárman pedig az MSZP-frak- cióból tartózkodtak - Borenszki Ervin, Keller László, Molnár Albert Szanyi szerint a jogszabály üzenete fél éven belül „leülteti” a hazai részvénypiacot, a külföldi befektetők elriasztásával ágyékon szúrja a magyar gazdaságot. A tőzsdei kisbefektetők érdek- védelmi szövetsége is tiltakozott a törvény ellen, amit szerintük az OTP és a Mól harcolt ki, és a magyar tőzsdepiac halálát jelenti. A cégvezetők a részvényesek feje felett átnyúlva megszerezhetik a cégek örökös irányításának lehetőségét, így korlátlan ideig biztosíthatják maguknak az évi több száz millió forintos juttatásokat. A záróvitában Orbán Viktor azt hangoztatta, felelőtlen, provinciális módon a közvagyon tárgyait privatizálták, azok külföldi tulajdonba jutottak, most menteni kell a menthetőt, pártja igen szavazata egyben vagyonvédelmi döntés is. A Fidesz elnöke úgy vélte, a törvény illeszkedik az uniós törvényekhez, de lesznek, akik majd megtámadják. „Az OMV szívesen vár akár két évet is a Mólra” - mondta tegnap az osztrák cég vezérigazgatója. Wolfgang Ruttenstorfer továbbra is együtt képzeli el a két cég jövőjét. „Semmi nem sürget senkit” - mondta. Öt-tíz százalékkal drágul az áram januártól A magyar Energia Hivatal (MÉH) öt-tíz százalékos fogyasztói áramár-emelést javasol januártól, mivel az árampiaci szereplők költségei öt százalékkal emelkednek - közölte a MÉH elnöke egy konferencián. A gazdasági szakállamtitkár pedig azt mondta: jövőre a teljesen liberalizált árampiacon is lesz elegendő áram. Nem lesz több sztrájk Ferihegyen februárig A BUDAPEST AIRPORT képviselői és a szakszervezetek 6,5 százalékos béremelésről állapodtak meg. A felek abban is megegyeztek, hogy 2008. január 31-ig nem kezdeményeznek sztrájkot. A sztrájkbizottság megszüntette működését. Az alap- béremelés két lépcsőben valósul meg. Állami kézben marad a Magyar Posta 2013-iG biztosan nem kerül magánkézbe a Magyar Posta Zrt. Az uniós piacnyitásig az elkövetkező hat évet átfogó stratégiában nem szerepel a vállalat privatizációja. A cél, hogy a céget felkészítsék a piaci versenyre és a helytállásra - közölte Szabó Pál, a társaság vezérigazgatója. Szabó Pál: időt nyertünk Uniós ítélethirdetés a magyar ipa ügyében CSÜTÖRTÖKÖN hirdethet ítéletet az Európai Bíróság a magyar iparűzési adó (ipa) ügyében. A luxembourgi törvényszék döntése százszámra megrekedt per számára lesz irányadó, nálunk 400 milliárdos fizetési kötelezettség függ az ítélettől. Panaszáradat érkezhet Mikolának a reform deform jogorvoslat Lomnici Zoltán intézkedik a vizsgálatokról több biztosító A szaktárca szerint lejárt a Fidesz lemeze Együttműködési megállapodást írt alá Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Szabó Máté általános ombudsman a bíróságokkal kapcsolatos állam- polgári panaszok kezeléséről. Az általános ombudsmanhoz évente vagy száz panasz érkezik, ezek tizedét tartja az ombudsman vizsgálatra érdemesnek. Eddig az állampolgári biztos ezekről nem indíthatott vizsgálatot. A mostani szerződés értelmében viszont a bíróságokkal kapcsolatos panaszokat az általános ombudsman továbbítja a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez, aki intézkedik a vizsgálatokról, és azok eredményéről tájékoztatja az országgyűlési biztost Évente egy alkalommal megvitatják tapasztalataikat, és a felmerülő hibákat orvosolni fogják. Az ombudsman pedig évente legalább egyszer tájékoztatja a bíróságok elnökeit az emberi jogok érvényesítéséről, de személyes megfigyeléseiről is szál ad. Az elmúlt időszakban az állami szervek működését számos kifogás érte. Lomnici Zoltán úgy véli, ahhoz, hogy a társadalom számára a szervek működése átlátható és elfogadható legyen, fontos, hogy a hatalmi ágak és hatalmi tényezők együttműködjenek. ■ P. A. Lomnici Zoltán főbíró: fontos a hatalmi ágak jobb együttműködése „A többrbiztosítós modellel egy olyan rendszert erőltetnek ránk, ami még sehol sem volt a világon, és ami már nem nevezhető egészségbiztosításnak, hanem csak globális piacnak, amely nemzetközi részvétellel fog működni” - hangsúlyozta tegnap Mikola István. A Fidesz szakpolitikusa kijelentette, inkább „deformnak” nevezhető a reform, a több-biztosítós modell bevezetése számos negatív hatással jár. Duplájára nőnek a biztosítási rendszer működési költségei, emellett - annak ellenére, hogy a kormányzat ezt tagadja - a biztosítók bevételnövekedése érdekében emelkedni fognak a járulékok. A betegek számára biztosított szolgáltatások köre peddig csökken. Mikola szerint mivel az új modellre való áttérés következtében az orvosok csak a biztosító által szerződött intézménybe utalhatják a betegeket, így megszűnik a szabad intézmény- és orvosválasztás. „Nem elhanyagolható az sem, hogy a biztosítók szabadon dönthetnek, mely intézményekkel fognak szerződni, következésképp újabb kórházak és osztályok fognak bezárni” - sorolta az új rendszer problémás pontjait Mikola. Sokadszorra megismételte: ha hatalomra kerülnek, mindent visszacsinálnak. Az Egészségügyi Minisztérium közzétette a reform részleteit: a szabad orvosválasztás a háziorvosi ellátásban megmarad, de az új pénztárak csak ügyfeleik területileg illetékes kórházaival és rendelőivel szerződhetnek. Sürgősségi ellátást viszont mindenki bárhol igénybe vehet biztosítója költségére. Mindez a tárca szerint nem jár járulékemeléssel. „A Fidesznek egyetlen rövid lemeze van az egészségügyi reformról. A lemez slágerei: titkos megállapodás, garantált haszon, teljes piaci rendszer, járulékemelés, államosítás. Nehezen értelmezhető a teljes piaci rendszer vádja, ha tudható, hogy a pénztárakban többségben lesz az állam” - írják közleményükben. ■ V. M.
