Tolnai Népújság, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-24 / 223. szám

4 MEGYEI TŰKOR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. SZEPTEMBER 24., HÉTFŐ Fehérek közt űzik a feketét kamara Elsősorban a legális vállalkozókat sújtják az intézkedések A feketegazdaság elleni küzdelmet dr. Fischer Sándor kamarai elnök szerint nem a legális vállalkozók büntetésével kéne kezdeni Faddi győztes a battai halászléfőző versenyen fadd Százhalombatta városi ünnepén, a Battai Napokon idén faddi győztest avattak a halászléfőző versenyen. A megmérettetés nyertese Berekméry Zoltán volt, aki baráti meghívásnak köszön­hetően vett részt az esemé­nyen, és vitte el a pálmát a helyibéliek elől. (sk) Több ütemben építene kerékpárutat Paks városa PAKS Pályázatot nyújtott be az önkormányzat a regioná­lis fejlesztési tanácshoz ke­rékpárút építésére. A bicikli­ét az elkerülő út mentén a Kandó Kálmán utcától a ha­tos útig húzódna. A beruhá­zás mértéke meghaladja az 50 millió forintot, melyből 13 milliót vállalt a város. Az el­bírálás januárban várható. A tervek szerint jövőre - egy másik pályázat támogatásá­val - folytatnák a bicikliút építését az atomerőműig, (vt) Nem csak földrajzilag kerülnének közelebb SIMONTORNYA-PÁLFA Közel 15 kilométerrel csökkenhet a Si- montornya és Pálfa közti tá­volság, ha a terveknek megfe­lelően 2008. december 31-ig elkészül az 1 milliárd forint értékű szilárd burkolatú út. Ezzel egyidejűleg a kapcsola­tokban is változás következ­het be. Már megkezdődtek a tárgyalások az együttműkö­dés lehetőségeiről. Elsősor­ban az oktatás és az egész­ségügy területén lehetnek kedvező változások, (vl) Sok elszármazott jött haza a várongi falunapra várong Elszármazottak talál­kozójával kötötték egybe a fa­lunapot Várongon. A progra­mok megrendezését a me­gyei önkormányzat is támo­gatta húszezer forinttal. A fa­luháznál felállított színpadon a környező települések kultu­rális csoportjai is felléptek. Emellett nagy sikert aratott a Pesti Magyar Operett Szín­pad műsora. A falunapot haj­nalig tartó bál zárta a falu­házban. (tgy) @ további hírek: www.tolnainepujsag.hu Helyesli a megyei iparka­mara elnöke, hogy a kor­mány a feketegazdaság kifehérítésére törekszik. Ám dr. Fischer Sándor szerint egyelőre csak a le­gálisan működő vállalko­zókat ellenőrizgetik. Wessely Gábor Túl sok az ellenőrző hatóság. És az egyre gyakoribb ellenőrzések, büntetések szinte kivétel nélkül a legálisan működő vállalkozó­kat érintik, sújtják. Úgy harcol­nak a feketegazdaság ellen, hogy nem is ott mozognak, ahol az il­legális munkavégzés történik. Ilyen észrevételek érkeztek a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara vezetőihez. Az elnökség legutóbbi ülésén tárgyalt e kérdésről. Elemezték az eddigi tapasztalatokat, és az ez­után várható, a kamarai tagok szemszögéből nézve még inkább irritáló kormányzati terveket, el­képzeléseket. Az elnök, dr. Fischer Sándor azt hangsúlyozta: természetesen egyetértenek a fe­ketegazdaság kifehérítésével, de azt ott kéne kezdeni, ahol az ille­gális foglalkoztatás folyik. Az nem megoldás, hogy a szem előtt lévő vállalkozásokat már-már a mun­kavégzést zavaró módon, napon­ta felkeresik a revizorok. Az el­nök olyan esetről is tud, amikor egy vendéglátó helyet ugyanazon a napon két hatóság is ellenőrzött. A figyelmeztetés szinte teljesen kiment a divatból. Egy tájékoztató tábla hiánya miatt egyből kivetik a 10 ezer fo­rintos büntetést A fogyasztóvédelmi bírságnak eddig nem volt felső határa. A ki­szabott maximális büntetések 1 - 5 millió forint között mozogtak. Ám most várhatóan 500 millió forintban húzzák meg a plafont, amiből következően biztos, hogy vastagabban fog majd az ellen­az alábbi adatok Tolna megyé­re vonatkoznak. Látható, hogy 2004-től kezdett csökkenni az egyéni vállalkozók száma. A 2006-os megszorítások követ­őrök ceruzája. A minőségi bírság esetében, a tételesen kiszabható 50 ezer forint nem tűnik soknak, de dr. Fischer Sándor szerint ez úgy is értelmezhető, hogy ha egy üzletben kint marad a polcon tíz lejárt szavatosságú Túró Rudi, ak­kor tízszer 50 ezret fizet a boltos. Ami egy kiskereskedőnél egyenlő a csőddel. Az elnök meggyő­ződése, hogy a kamarák és más érdekképviseletek támogatásá­ra mindenképp számíthatna a kormány, ha azzal kezdené a gazdaság kifehérítését, hogy a kontárok, illetve a külföldi és ha­zai működési engedély nélküli piaci szereplők ellen lépne fel. keztében további ezerrel csök­kent ez a szám. A kamarai szakemberek 2008 tavaszára újabb vállalkozás-megszűnési hullámot prognosztizálnak. Mert jelenleg nem ott keresik a bajt, ahol van. Az össztár- sadalmat átható korrupció visz- szaszorítása, a közbeszerzések­nél jelentkező anomáliák kiszű­rése, egy igazi adóreform és a vállalkozói adminisztráció csök­kentése. Ez a négy dolog szüksé­ges ahhoz, hogy érdemi küzdel­met lehessen kezdeni a fekete- gazdaság ellen. Ehelyett különféle intézkedési terveket dolgoznak ki arról, hogy a legálisan, de nem hiba nélkül tevékenykedő vállalkozó­kat hogyan büntetik meg. Ab­szurdnak tartja dr. Fischer Sán­dor azt az elképzelést, hogy ha be nem jelentett alkalmazottat találnak egy kisvállalkozónál, becsléssel három hónapra álla­pítják meg az elmaradt adót és járulékokat. Példának hozza fel, hogy ha valaki ma szőlőszürete­lő munkás, nem valószínű, hogy három hónappal ezelőtt is az volt. Elasonló túlzásnak tekinti az elnök azt is, hogy számlaadás elmulasztása esetén egymillió forintra is megbüntethető legyen egy kisvállalkozó. Szerinte az ilyen intézkedések nyomán a még legálisan tevékenykedő kis­vállalkozók egy része átsodródik a feketegazdaságba, vagy mun­kanélküli lesz. a Szokatlan külső, jó kiállítótér jellemzi az új Paksi Képtárat PAKS Elkészült a Paksi Képtár új épülete. A gyűjtemény korábban az Erzsébet Szállóban volt, most viszont egy volt konzervgyári üzemcsarnokba kerül. Az épületet az önkormányzat megbízásából a Dunacenter Therm Kft újította fel. Kövesdi Lajos ügyvezető elmond­ta, a munkát tavaly decemberben kezdték, és komoly kihívást jelen­tett a különleges megoldások mi­att. Az eredmény sem szokványos, az ezer négyzetméteres épület megőrizte az üzemcsarnok jelle­get Prosek Zoltán művészettörté­nész szerint ez ma Magyarország legjobb kiállítótere. A terveket Kiss Gyula Ybl-díjas építész készí­tette. A beruházás több, mint 270 millió forintba került A megnyitót október 20-ára tervezik. ■ V. T. Több szakaszban újították fel a művelődési házat pincehely Átadták a felújított művelődési házat. A tornacsar­nokként és kultúrházként műkö­dő épület felújítására támogatást nyertek, amelyhez tízmillió forin­tos önerőt biztosítottak. 2005-ben a tetőszerkezetet javították, 2006- ban a fűtést korszerűsítették. Idén pedig kicserélték a sportpá­lya padlózatát, és felújították a színpadot. - Fontosnak tartottuk, hogy ünnepélyes keretek között adjuk át a művelődési házat, mert kevés olyan épület van a faluban, amely ennyire kihasznált lenne - mondta avatóbeszédében Her- dics Béla polgármester. Először a tízéves jubileumát ünneplő Pin­cehelyért Egyesület tánccsoport­ja lépett színpadra, majd az óvo­dások és iskolások műsora szóra­koztatta az érdeklődőket. ■ T. Gy. Nagy siker volt az óvodások műsora Évszám Összes vállalkozás Egyéni vállalkozó 2002 24 223 17 538 2003 24 641 17 773 2004 24 683 17 627 2005 24 655 17 405 FORRÁS: KSH ■ Sok a működé­si engedély nél­küli külföldi is. Újabb vállalkozás-megszűnési hullám várható Kürtszóval és borral vigadtak a vadászok terítéken Ötödször rendeztek Diána-napot Kölesden szüreti fesztivállal Hazajönnének Szekszárdra a fiatalok, ha lenne munka kölesd - Nem elég a kiváló ter­mészeti adottság, az eredményes vadgazdálkodáshoz a szakembe­rek kitartó munkája is elenged­hetetlen - mutatott rá dr. Dobos István a szombati kölesdi Diána- napi vadászvigalom nyitányán. A Tolna Megyei Vadászkamara el­lenőrző bizottságának elnöke úgy ítélte meg, hogy ez a szakmai tu­dás a Kölesd-Dalmand Vadásztár­saságnál rendelkezésre áll. Mint az szombaton újra kide­rült, a társaság nem csak vad- gazdálkodásban, hanem vadász- vigalom-rendezésben is jeleske­dik, utóbbiban a kölesdi önkor­mányzattal karöltve. Az immár ötödször, a kölesdi Borok Háza udvarán megtartott Diána-ün­nep jellegzetességei közé ezút­tal is a gyönyörű nagyvadteríték, a Bagi Sándor esperes által ce­lebrált Hubertus-mise és a kürt­szó tartozott, amit idén a gemen- ci Súlyom Vadászkürt Együttes prezentált. A műsor később vi­dám szüreti programmal folyta­tódott. Ehhez az átmenetet két, a vadászathoz köthető motívu­mokkal dolgozó képzőművész, Dedinszky Márta festő és Seres Erzsébet porcelánfestő kiállítá­sa adta. A tárlatot Kocsner Antal, a megyei vadászszövetség elnö­ke nyitotta meg. Ebéd után szü­reti felvonulás és helyi, megyei, valamint külföldi művészeti együttesek műsora szórakoztat­ta a vendégeket. ■ S. K. Rácz Zoltán édesapja vadász, de azért sajnálta kicsit a szép gímbikát szekszárd Több szekszárdi fia­tal is hazaköltözne azok közül, akik a főiskola, egyetem elvégzé­se után a fővárosban, Magyar- ország nagyvárosaiban, esetleg külföldön helyezkedtek el. Még úgy is vállalnák az amúgy nyu­galmasabb életet, hogy tudják, itthon kevesebb lenne a fizeté­sük. Egyikük, Kerekes Péter el­mondta, a hazatelepedés esélye­iről Horváth István polgármes­terrel több mint egy órát beszél­gettek. - Kényszerűségből élünk Budapesten, Szekszárdon ugyanis egyelőre nem találunk munkát. A felsőoktatási intéz­ményekben végző szekszárdiak nyolcvan százaléka máshol ka­matoztatja tudását - tájékozta­tott Kerekes Péter. A fiatalok egyébként nem csak a munka­helyeket, de a szórakozási lehe­tőségeket és kulturális progra­mokat is keveslik. Felajánlották viszont a városnak szakmai se­gítségüket. Van közöttük példá­ul olyan, aki az idetelepülő cé­geknek munkaerő-toborzásban segítene. És létrehoznának egy információs weboldalt is. Hor­váth Istvántól megtudtuk, a Szekszárd, a jövő városa prog­ram januártól kiegészül a Szek­szárd - Visszavár elnevezésűvel. Ennek részleteit azonban egy­előre nem ismertette a polgár- mester. A városvezetés és a fia­talok egy hónapon belül újabb beszélgetést szerveznek. ■ B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom