Tolnai Népújság, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-22 / 222. szám

HÉTVÉGE TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. SZEPTEMBER 22.. SZOMBAT „NINCS MÁS HAZA, CSAK AZ ANYANYELV.” (MÁRAI SÁNDOR) Családnevek: ■i vagy -y? A magyar családnevek érde­kes történetéből most csak arról igyekszünk szólni, hogy miért végződnek egyes csa­ládnevek y-ra, mások pedig i- re. A családnevek Magyarorszá­gon nyugati, frank és német mintára csak a XIII. század­ban jelentek meg; a XVI. szá­zadban pedig megszilárdul­tak. A xVlII. században II. Ió- zsef rendeletben tiltotta meg a családnevek megváltoztatá­sát Ennek lehetőségét Fe­renc császár 1814-es rendele­té teremtette meg. A kiegyezés után el is kezdő­dött a tömeges családnév-vál­toztatás, amely elsősorban - nem véletlenül - névmagyaro­sítást jelentett. Eleinte ősinek tartott neveket választottak: Bérczváry, Laczhegyi, Vadászíy. A XX. század első felében pedig a gyakori ne­vekhez hasonlók kerültek elő: Arató, Földes, Kertész, Szántó. a családnevek az apa ke­resztnevéből (Pál fia, Péter: Pálfi vagy Pálfy Péter; Gábor Áron), az -a, -e, -i birtokjelből (Balassa, Lőrincze, Andrássy), helynevekből (Ady, Bolyai, Bezerédj) és még sokféle módon alakul­hattak. Az, hogy -i, -j vagy -y betű állt a név végén, leg­többször a véletlenen múlt. Trianon után, főleg a 30-as években fölerősödött a név­magyarosítás, a „nemesi” ip- szilonra végződő nevek vá­lasztása; sőt az állami hivata­lokban kötelezővé is tették ezt. Ez a tendencia 1945-ig tartott, mert az új rend nem kedvelte az „urizáló”, főleg nem a nemesi y-os neveket; így aztán sokan a nevük vé­gén az y-t i-re változtatták. legújabban pedig ismét a családi hagyományokat köve­tő (pl. y-os) nevek visszaállítá­sa figyelhető meg. A család­vagy vezetéknevek használa­tában és írásában egyébként a családi hagyomány a döntő. Kedélyt javít a gőzölgés szauna Erősíti az immunrendszert, csillapítja az izomlázat A szaunák széles választéka biztosítja számunkra, hogy a téli időszakban legyengülő szervezetünket ismét felerősítsük, illetve bőrünket megóvjuk, széppé tegyük. Ennek a jegyében üzletünk akciót hirdet minden szeptember 30-ig megrendelt szaunára vagy infraszaunára. Továbbá várjuk Önöket különböző márkájú beépített konyhagépekkel és mosogatótálcákkal. Címünk: Nova-Műszaki bolt, 7100 Szekszárd, Sport u. 1„ tel./fax: 318-036 A A szaunázás jótékony ha­tással van az egészségünk­re, ezt a finnek már évez­redek óta tudják. Mostaná­ban az újabb fajta infra- szaunák hódítanak. Budavári Kata A finn szauna közel kétezer éves múltra tekint vissza. Ma a vilá­gon több helyütt igen népszerű a lazulás ezen módja, hiszen erő­síti az immunrendszert, javul tő­le a vérkeringés, hatásosan csil­lapítja az izomlázat, segít az ál­matlanságban szenvedőknek, de depresszió és légúti panaszok kezelésére is kiválóan alkalmas. Nem mellesleg azoknak a bőre, akik rendszeresen látogatják a gőzfürdőt, puhább tapintású és rugalmasabb. A hatás érdeké­ben elég mindössze heti egy al­kalommal szaunázni. Ideális esetben háromszor tizenöt per­cet kell a gőzben eltölteni, az ajánlott hőmérséklet pedig 80- 90 Celsius fok. A kabinban első­ként az alacsonyabb padokra ér­demes ülni, ezután lehet feljebb haladni. Az archeológusok körében még mindig nem tisztázott a kér­dés, hogy kizárólag a mai finnek őseihez kapcsolható a szauna, vagy már az ő letelepedésük előtti korban is ismert volt. Ne­ve a savu, azaz füst szóból szár­mazik, mely finn gőzfürdőt je­lent. Annak idején földbe - eset­leg hóba - vájt üreg volt, később pedig félig vagy egészen főidbe süllyesztett faépítmény. A hagyományos gőzzel izzasz­tó módszer mellett azonban má­ra megjelent a szervezetet és a szívet kevésbé terhelő, hatását gyorsabban, már 30 perc alatt kifejtő infraszauna is. Az infra­sugarak azok, amelyek a napsu­gárzás melegét adják. Az infra- sugarak nem használják a leve­gőt közvetítő közegként, így csaknem teljes egészében magát a testet melegítik fel. Mivel an­nak jelentős részét a jó vezetőké­pességű víz alkotja, a sugarak 5- 6 milliméter mélyen is a bőrfel- szín alá hatolnak, és ott fejtik ki melegítő hatásukat. Felmeleged­nek az izmok és a belső szervek is, amire a test a szokásos hűté­si reakciókkal válaszol: elkezd a szív gyorsabban verni, a vérke­ringés is felgyorsul, és a szauná- zó elkezd izzadni. Töltött karalábé RECEPTVERSENY A receptet Németh Ferencné dombóvári olvasónk küldte. hozzávalók: 1 kilogramm ka­ralábé, 50 dekagramm pulyka­mell, 2 csapott evőkanál só, 2 teáskanál őrölt paprika, 1 teás­kanál őrölt bors, 8 gerezd fok­hagyma, 1 tojás, 15 dekagramm barna rizs, 4 evőkanál étolaj, 1 közepes nagyságú vöröshagy­ma, 1 teáskanál őrölt kömény, 2 teáskanál morzsolt majoránna, 375 gramm poharas tejföl, 2 púpos evőkanál zabpehely, liszt, körülbelül 1,5 liter víz. elkészítése: A karalábét ká- posztareszelőn szép, hosszú szálakra lereszeljük egy nagy tálba. A húst a fokhagymával együtt ledaráljuk. Beleütjük a tojást, hozzáadunk egy csa­pott evőkanál sót, 1 teáskanál őrölt paprikát, 1 teáskanál őrölt borsot, a barna rizst, amelyet körülbelül 15 percig előfőztünk. Az anyagokat jó alaposan összedolgozzuk. Gombócokat formálunk belő­lük, 10-12 gombóc lesz. Egy 5- 6 literes lábasban v. fazékban pörkölt-alapot készítünk, 1 te­áskanál paprika felhasználá­sával. Beletesszük a reszelt karalábé felét, majd ráhelyez­zük szép sorjában egymás mellé a gombócokat. Befedjük a reszelt karalábé másik felé­vel. Megszórjuk az őrölt kö­ménymaggal, a majoránnával, és egy csa­pott evőkanál sóval. Felöntjük 1 liter vízzel. Forrástól számí­tott egy óra hosszat lassú tű­zön főzzük. A főzés végén a két kanál zabpehelylisztet egy kevés vízzel simára keverjük egy kisebb tálkában, és hoz­záadjuk a tejfölt. Állandó ke­verés mellett a lábasba önt­jük, és körülbelül 15 percig kavargatjuk, készre főzzük. Rozskenyérrel tálalva, rostok­ban igen gazdag étel. Továbbra is várjuk olvasóink receptjeit, a receptverseny első három helyezettje értékes aján­dékokat nyerhet. Cím: Tolnai Népújság, 7100 Szekszárd Liszt F. tér 3. A pályázók tudomásul veszik, hogy az általuk beküldött re­ceptet a kiadó az elkövetkezen­dő időben bármelyik terméké­ben megjelentetheti. Miért hazudott Babits? A Politikai Hetiszemlében 1907. szeptember 22-én írja Babits Mihály Anyám nevére című versében: „Hajnalka volt az édesanyám, hajnalra születtem én.” Nem is lett volna baj, csakhogy ifjú fele­ségének a mama 1921-ben el­mondta: „a baloldali szobá­ban született Misi esti hét órára”. Török Sophie persze megírta, de csak férje halála után adta közre. „így kényszerülök megcáfolni a költőt... Később gyakran go­noszkodtam is vele, Anyücá- ra, mint hiteles tanúra hivat­kozva tréfásan vádoltam: no lám, hazudtál! Ilyenkor meg­ható módon elpirult s zavarba jött, akár egy kisgyerek, akit túl élénk fantáziája miatt pi- rongatnak meg, s kedves za­varából kiolvastam, hogy a hazugság vádját, bár nem elő­ször haüja, voltaképp nem ér­ti, de mint bűnt, lelkiismeret- furdalással mégis elvállalja. Ha ilyesmin rajtafogtam, min­dig nagyon szégyellte... A hazugság fogalmát erkölcsi értelemben egyszerűen nem ismerte, de képtelen volt bár­milyen történetet kétszer egyformán előadni, alkotó fantáziája nem tűrt semmi gépies ismétlést. Hogy mikor született tulajdonképpen, ezt nyilván nem is tudta, külön­ben is, a Hajnalka vers kis tárgyi adatainál sokkal fonto­sabb volt őbenne a költészet igazsága.” ■ dr. Töttős Gábor HAJDAN Szeptember 22-én 100 éve, 1907-ben Szekszárd szülötte, Ba­bits Mihály Anyám nevére és Ol­vasás közben című versét közölte a Politikai Hetiszemle. 60 éve, 1947-ben született Solymár Imre közgazdász, helytörténész, szá­mos mű szerzője, Bonyhád fia, a városi könyvtár névadója. Szep­tember 23-án 110 éve, 1897- ben avatták föl az új szekszárdi zsinagógát, amely ma a Művé­szetek Háza. 95 éve, 1912-ben a megyeszékhely szülötte, Leopold Lajos szenzációs előadást tartott Pécsett Tolna és Baranya várme­gyék nagyiparának feltételeiről. 65 éve, 1942-ben először lépett föl az Operettszínházban Nagykónyi fia, Sárdy János Huszka Jenő Mária főhadnagy cí­mű darabjában. HIRDETÉS ^ telefonon:; Cím p|y| http://wwwitoln.ar«puj5ag.tÁ/indexiphp TN Online AS Network­Bűnesetek Tpinában ékszereket bpl&k tsm&Mtäbn&k egy házé-éf szertárt DtirA Szekszárdofí f&fc&rbek &§y teh&rkocsíi ás egy cs&tá&'i hál mtmvvn Bővít*tt !**»**«* jm-r * R**|**tr«ci*j 4 I 1 Y

Next

/
Oldalképek
Tartalom