Tolnai Népújság, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-20 / 220. szám

2 MEGYEI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK HÍRSÁV Hét ország határa 100 mérföldön belül dombóvár Kandelábert ál­líttat rövidesen a Hamu- lyák közalapítvány a város központjába. Az oszlopon egy tábla fogja jelezni, hogy különleges földrajzi adottsággal rendelkezik Dombóvár. A világon az al­bániai Durres-en kívül ugyanis Dombóvár az egyetlen olyan város, amelynek közigazgatási határaitól legfeljebb 100 mérföldre hét ország hatá­ra helyezkedik el. (tgy) Görögországba utaztak az egyesület tagjai szekszárd Görögország­ban nyaralnak a héten a Vakok és Gyengén Látók Tolna Megyei Egyesületé­nek tagjai és családtagjaik. Kovács Lászlóné, a szerve­zet elnöke elmondta, a he­tedik alkalommal megszer­vezett nyaraláson az ötven fős csoport Sartiban tölthet el tíz napot. Az utazást a szervezet anyagilag is támogatta, (hé) Csapadékvíz-elvezető és új burkolat épül váralja Felújítja az önkor­mányzat a Béke utcában a csapadékvíz-elvezető rend­szert. Filczinger Ágnes pol­gármester elmondta, a be­ruházás költsége egymillió forint Az utca egy szakasza új burkolatot is kap. Ezt a munkát az önkormányzat 640 ezer forintos önerejéből és egy regionális pályáza­ton nyert 760 ezer forintos összegből finanszírozza, (rt) Filczinger Ágnes polgármester @ TOVÁBBI hírek: www.tolnainepujsag.hu A szakképzésen áll a jövő pályakép Babai Zoltán igazgatóként minden változást megélt Babai Zoltán huszonhat éven át igazgatta a me­gyei fenntartású szek­szárdi Ady Endre Közép­iskolát, illetve annak jog­elődjét. Nyáron vonult nyugdíjba. Szeri Árpád hét sorra megszűntek a korábbi, hátországot jelentő nagyvállala­tok - a rendszerváltás után is tartott, egészen 1996-ig. Ekkor már Ady Endre Középiskola, Szakképző Iskola és Kollégium volt az intézmény neve.- A kényszerű leépítések miatt 1996-ban sok kollégától el kellett köszönnünk. Ez okozta egész pá­lyafutásom legnagyobb emberi­szakmai traumáját. Nem lett könnyebb azóta sem, az elmúlt tíz esztendő a létért való minden­napos küzdelmet hozta szá­munkra. Illetve, azért hadd te­gyem hozzá: az elmúlt évtized számos komoly eredményt is ho­zott. A világ megváltozott, benne a képzés szerkezete, jellege, má­sok lettek a követelmények, az igények, de az emberek, a diákok is: ehhez kellett és kell alkalmaz­kodnunk, néha sok fájdalommal. Az immár nyugdíjas igazgató úgy látja: a mai fiatalok nem job­bak, de semmivel sem rosszab­bak, mint elődeik. Ela mégis gond van velük, akkor az oko­kat inkább a szülők­nél kellene keresni. Ma sokkal többet várnak az isko­lától, a pedagógustól, mint húsz évvel ezelőtt, ugyanakkor meg­becsülésből és segítségből sok­kal kevesebb jut a tanárnak.- Egy gyakori példa: ha ma­napság egy gyermek nem kö­szön a felnőtteknek, akkor a szü­lő ezt a pedagóguson kéri szá­mon. Én viszont azt vallom, hogy a gyermeknek odahaza kellene megtanulni köszönni. Ami a szakképzést illeti: Ba­bai Zoltán szerint ha a kormány - az önkormányzatokkal össze­fogva - odafigyel a szakképzés­re, és a szavakon túl tesz is érte, akkor sikerül megalapozni a jö­vőt. Ám ha nem lesz jó szakkép­zés, akkor nemcsak a vállalko­zók nem jönnek ide, hanem a fi­atalok elmennek az országból. Gépészmérnökként kezdte Tol­nán, a Pamuttextil Műveknél. Már ekkor, azaz a hetvenes évek elején belekóstolt a pedagógiá­ba, hiszen oktatta a szövőtanuló­kat. Eredményes munkájára Ka­szás Imre, a szekszárdi szak­munkásképző akkori igazgatója is felfigyelt: 1974-ben át is hívta az intézetbe. Babai Zoltán - pár év kitérőtől eltekintve - ettől kezdve egészen idei nyugdíjba vonulásáig ebben a középiskolá­ban tevékenykedett.- Egy évig tanárként, majd négy évig az akkor elkészült kor­szerű tanműhely mű­szaki irányítójaként, később vezetőjeként dolgoztam - idézte fel a kezdeteket Babai Zoltán, aki nemrég vette át a Köz Szolgálatáért Érdemjel Bronz fo­kozatát. - 1979-ben a fenntartó a szekszárdi Rózsa Ferenc Szak- középiskola élére nevezett ki. Két év elteltével, 1981-ben visz- szatértem az 505. számú szak­munkásképzőbe, igazgatóként. Azóta 26 év telt el. A nyolcvanas évek elejét az is­kola vezetője nyugalmas idő­szakként írja le, ám 1985/86-tól, az új oktatási törvény életbe lé­pésétől felgyorsultak az esemé­nyek. Az intézmény az országos fősodorba került többek között azzal, hogy megszervezte az Al­kotó Pedagógusok találkozóit és a szakképző iskolák összejöve­teleit. Az 505-ösben alakult meg a Magyar Szakképzési Társaság is. A felfelé ívelő szakasz - jólle­Az érseki városban tölti a nyugdíjas éveit BABAI ZOLTÁN ELMONDTA: nyug­díjas éveit nem Szekszárdon tölti el. Jóllehet pályafutása Tolna megye székhelyén telje­sedett ki, emberi kapcsolatai is itt épültek ki, rokonai, hoz­zátartozói nem élnek Szekszár­don. Gyermekei Budapesten dolgoznak. Feleségének édes­apja ugyanakkor Esztergom­ban él, ezért ez a város lesz az új otthona a nyugalmazott igazgatónak.- egy hét múlva jön a kamion és indulunk - mondta, majd hozzátette: - Ha bármelyik is­merősünk arra jár, szeretettel látjuk őket. Babai Zoltán huszonhat évig vezette az Ady Endre Középiskolát és elődjét Dombóvár, Tamási és Nagydorog ugrásra kész összefogás A kistelepülések társulásokat hoznak létre a szennyvízhálózat-építésre Tolna megyében a 109 település közül 51-en van kiépített csator­nahálózat, 27 helyen érdemben foglalkoznak az üggyel - példá­ul beszerezték már a vízjogi en­gedélyt -, és 31 kisebb falu még nem sokra jutott, forráshiány miatt. A megjelent új pályázati csomag is a legalább kétezer lel­ket számláló településeket része­síti előnyben. Persze a kisebbek összefogása is megengedett. Pá­lyázni 2008 végéig lehet. Dombóvár részlegesen ellátott szennyvízcsatorna-hálózattal, míg Kapospulában, Kaposszek- csőn és Vásárosdombón teljes a kiépítettség - tudtuk meg Szűcs Istvántól, a dombóvári vízmű ve­zetőjétől. Dombóvár, Csorna, Sza­badi, Döbrököz, Attala települé­sek közösen pályáznának uniós támogatásra, ugyanakkor Kur- don és Csikóstőttősön is készül­nek a tervek a csatornázáshoz. Tamásiban részleges szenny­vízcsatorna-hálózat van - mond­ta Barkóczy Ferenc, a helyi szak­cég ügyvezetője. Engedélyes ter­veik vannak a bővítésre. Az egyik Tamási nyugati városrész­ét érinti Párival és Nagykónyival együtt. A másik a délkeleti vá­rosrészt és Regölyt. Hőgyészen most építik a hálózatot. A beru­házás teljes költsége közel 770 millió forint, amihez több mint félmilliárd forint céltámogatást nyertek a regionális fejlesztési tanács pályázatán. A bátaszéki vízműhöz tíz tele­pülés tartozik. Ezek közül kettő, Alsónyék és Pörböly önkor­mányzatai várnak pályázati le­hetőségre. A két sárközi telepü­lés már a létesítési engedélyt is beszerezte. Gerjenben, Dunaszentgyör- gyön, Tengelicen, Pusztahencsén A NEMZEn CSATORNÁZÁSI PROG­RAMBAN SZEREPLŐ TELEPÜLÉSEK: Attala, Csikóstőttős, Döbrököz, Felsőnána, Iregszemcse, Kéty, Nagydorog, Nagykónyi, Pince­hely, Regöly, Zomba. Megjegy­zés: Legkésőbb 2015-ig megva­lósítandó és Nagydorogon a Dunaág Kft. szolgáltat. Utóbbi két helyen nincs csatorna. Nagydorog sze­retne élni a lehetőséggel és pá­lyázni a hálózat kiépítésére. A paksi kistérség települései közül Pálfa, Bikács, Györköny, Kajdacs és Sárszentlőrinc sem rendelke­zik még szennyvíz-hálózattal. A VÍZJOGI ENGEDÉLLYEL MÁR RENDELKEZŐ TELEPÜLÉSEK: Alsónyék, Attala, Csikóstőttős, Felsőnána, Iregszemcse, Kéty, Kistormás, Kötesd, Nagydorog, Nagykónyi, Ozora, Pári, Pörböly, Pusztahencse, Regöly, Zomba. Forrás: Kdktvf Bonyhád térségében Nagyvej- kén, Mucsfán, Kétyen, Felsőná- nán nincs kiépített csatornahá­lózat. A Mőcsényhez tartozó Pa- latincán csatorna ugyan van, de vezetékes ivóvíz nincs, Zsibri- ken, amely szintén Mőcsényhez tartozik közigazgatásilag, sem ivóvíz- sem csatornahálózat nincs kiépítve. A Tolnai Víz- és Csatornamű Kft. 9 településen van jelen. Üze­meltetési területükön - Major Jó­zsef ügyvezető tájékoztatása sze­rint - csak Harcon és Kajdacson nincs szennyvízhálózat. Fejlesz­teni most érdemes, hisz az e cél­ra szétosztandó keretösszeg 188 milliárd forint, Magyarországon. ■ TN-összeállítás A fejlesztéshez közel álló települések Tolnában JEGYZET SZERI ÁRPÁD Süllyedve is előrelépünk ahogy megállíthatatlanul me­gyünk beljebb, úgy süllye­dünk egyre mélyebbre. Ko­vács Győző, az első magyar számítógép megalkotója, Szekszárd díszpolgára ha­sonlította egy mocsárhoz az információs társadalmat, mely egyébként nem a jövő, hanem a jelen. Sőt, már az ősember is információs tár­sadalomban élt: éppen ezért lehet ugyan bírálni ennek a társadalomnak a kedvezőtlen jelenségeit, a „mellékhatása­it”, de megmenekülni nem lehet a fősodortól. Igaz, nem is érdemes. Mert ez a mocsár - hogy maradjunk Kovács Győző hasonlatánál - sok ba­junkra is gyógyírt kínál. amennyiben kellő ismeretek­kel felvértezve kezeljük és okosan használjuk azt, amit nyújtani képes. Még a legif­jabb korosztálynak is, mely­nek tagjai a kimutatások sze­rint alig olvasnak. Ám a me­gyében is a könyvtárosok a megmondhatói annak: a kis­diákok sokszor a közkedvelt számítógép révén fordulnak a könyvek felé. Megállapodást kötöttek a régió roma vezetői szekszárd Az országban egye­dülálló módon együttműködési megállapodást írtak alá a Tol­na, a Baranya valamint a So­mogy megyei Cigány Kisebb­ségi Önkormányzatok elnökei. Kalányos János, Hegedűs Ist­ván és Berényi László elnökök elmondták, a megállapodás cél­ja, hogy javítsák a régióban élő cigányok életkörülményeit, va­lamint erősítsék a munkaerő­piaci helyzetüket. Mindezzel a cigányság társadalomba való mielőbbi beilleszkedését kíván­ják felgyorsítani. A szerződés­hez csatlakozott a Dél-dunán­túli Regionális Munkaügyi Központ is. Dr. Kékes Ferenc főigazgató-helyettes elmondta: a roma vezetők ezentúl tanács­kozási jogged vehetnek részt a regionális munkaügyi tanács­üléseken, javaslatokat tehet­nek arra, hogy milyen képzé­sekre van igény a hazai legné­pesebb kisebbség körében. Kalányos János kiemelte, fél­retették a képviselők a pártpo­litikát, mindent megtesznek azért, hogy a cigányság helyze­te javuljon a régióban. ■ R. T. Kalányos János megyei elnök I Sok kollégá­tól el kellett köszönni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom