Tolnai Népújság, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-19 / 219. szám
6 2007. SZEPTEMBER 19., SZERDA EURÓPAI UNIÓ Nagyberuházások indulhatnak a régióban milüárdok A Dél-Dunántúl fejlesztésére közel kétszázmilliárd forint juthat Uniós milliárdok az igazságosabb oktatásért Dr. Wekler Ferenc, a Déldunántúli Regionális Tanács elnöke szerint az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a Dél-Dunántúlon is jelentős beruházások, fejlesztések indulhatnak el. Máté Balázs- 2013-ig hétezermilliárd forint támogatást kaphat Magyarország. Mennyi juthat ebből a dél-dunántúli megyékbe? Dr. Wekler Ferenc: - Az Új Magyarország Fejlesztési Terv alapján a régióba közel kétszázmilliárd forint érkezhet a következő hét év során. Ehhez még hozzá kell számítani a pályázók önrészét is, amivel együtt há- rom-négyszázmilliárdos összértékű beruházások valósulhatnak meg a Dél-Dunántúlon, vagyis talán soha nem látott fejlődésnek indulhat ez a térség is.- Az egyik legégetőbb kérdés az úthálózat fejlesztése a Dél- Dunántúlon. Több mint 45 milliárd forintból 2008-ig megépül az M7-es gyorsforgalmú út hiányzó láncszeme Balatonkeresztúr és Nagykanizsa között. A 61-es főút S 73 kilométeres, Somogy megyei i szakaszának burkolaterősítése | 6,3 milliárd forintba kerül. A | Pecs es a poganyi repülőtér kö- 2 zötti szakasz négysávosítása 3,3 Wekler Ferenc: „Soha nem látott fejlődésnek Indulhat ez a térség is” milliárd forintos beruházást jelent. 2010 márciusára megépül az Mó-os Dunaújváros-Szek- szárd-Bóly-Pécs szakasza is.- A pénzek lehívását lehetővé tevő pályázatok egy részét már kiírták. Melyek ezek?- Már nyitott a tízmilliárd- kétszáznyolcvanötmillió forintos pályázati alap az oktatási intézmények előtt. A programban felújításokra, bővítésekre, eszközök beszerzésére igényelhetnek támogatást.- Ugyancsak lehet pályázni kerékpárutak építésére is.- Ez volt a dél-dunántúli megyék számára kidolgozott első pályázati kiírás. 1,2 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra.- A városias környezet kialakítását, az ipar megtelepedését segítő alapok is rendelkezésre állnak?- A napokban hirdettük meg az ipari parkoknak, a kezdő vállalkozásoknak otthont adó inkubátorházak fejlesztésére, valamint a felhagyott ipari telephelyek újraélesztésére kiírt pályázatot. Mintegy ötmilliárd forint áll rendelkezésre.- Milyen további területek juthatnak támogatáshoz?- A következő hónapokban a szociális szférát érintő területeken í. unk ki pályázatokat. A legfiatalabbak nyernek pannon kaptár A legfontosabb a kommunikáció fejlesztése Finisébe érkezett a Humán Erőforrás Operatív Program által finanszírozott Térségi Iskola- és Óvo- dafejlesztő Központ program. A Pannon Kaptár projektben a dél-dunántúli régió nyolc közoktatási intézménye vesz részt. A konzorcium most készül a projekt zárójelentésének beadására. Egy életen át kell játszani - fogalmazta meg a pályázat szlogenjét 2004-ben a Pannon Kaptár Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központ (TIOK). A TIOK konzorciumát, amely mára a szervezeti formán túlmutató, alkotó, szakmai közösség, egy óvoda, négy általános, három középiskola, valamint a megyei pedagógiai intézet, illetve jogutódja, a Tolna megyei általános művelődési központ alkotja.- Milyen szempontok alapján válogatták a Pannon Kaptár program résztvevőit? - kérdeztük Bajszné Kiss Magdolnát, a projekt ügyvivőjét.- A projektbe bevont települések, kistérségek kiválasztásánál a hátrányos helyzetűnek minősített térségekre kiemelt figyelmet fordítottunk. Az érintett 8 kistérségből 5 tartozik a hátrányos helyzetű kategóriába. Az elmúlt két évben - pályázati szándékunknak megfelelően - a projektbe bevont óvoda, illetve iskolák közreműködésével kisvárosi környezetű, a magyar közoktatás tipikus, átlagos feltételrendszerű intézményeiben modelleztük a kompetencia alapú oktatás bevezetését.- Mely városok intézményei vettek részt a Pannon Kaptár programban, és mivel kezdték a munkát?- Lengyeltóti, Siklós, Bonyhád, Szigetvár, Szekszárd, Dombóvár és Gyönk egy-egy iskolája, az óvodai programcsomagot pedig Nagyatádon próbáltuk ki. A projekt első évében 18 tanulócsoport 500 tanulója és 84 pedagógus ismerkedett meg az oktatás programcsomagjaival. A 2006/2007- es tanévben ez a kör lényegesen bővült.- Milyen területekre, milyen képességekre, készségekre terjed ki a program?- Kezdjük talán a legfontosabbal, a szövegértéssel és szöveg- alkotással. A kommunikációs képességek meghatározó módon befolyásolják az iskolai, munkaerőpiaci és társadalmi érvényesülést, sikerességet, ezeken keresztül pedig az egyén elégedettségét, önbecsülését. A PISA vizsgálatok ezen a téren elkeserítő eredményt mutattak, tehát nem kétséges, hogy szükség van ezen a területen fejlesztésre. A következő terület a matematikai logika fejlesztési lehetőségei, ezt követi az életpályaépítés, a szociális életvitel, az idegen nyelv és az infokommunikációs technológiák. A felsoroltak az általános és középiskolákra vonatkoztak, az óvodai programcsomag pedig az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motivációs, játékos képességfejlesztésre helyezte a hangsúlyt.- A projekt első két éve sikeresnek bizonyult, elérte célját? Hogyan tovább?- Maga a pályázati forrással támogatott, kétéves program lezárult. Pályázatunkban a projekt 2013-ig való fenntartását vállaltuk. Bízunk abban, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv második ütemében gyorsan és látványosan szélesedik a kompetencia-alapú oktatást bevezető intézmények száma, és egymást segítve, kiegészítve, együtt igazi fordulatot tudunk megvalósítani a magyar közoktatásban. Összefogva a dél-dunántúli TIOK konzorciummal újabb pályázatot szeretnénk beadni, és ennek a folyamatnak az élére állni a régióban. ■ Pedagógusok véleménye, tapasztalata a projekt kapcsán SELYMESNÉ TODENBIER EDIT tanító (Siklós, Kanizsai Dorottya általános iskola): Jónak tartottam első osztály év elején az elnyújtott alapozó időszakot. A gyerekek játszva tanultak, örömmel jöttek az iskolába, és szinte nem volt sírás gyerek. MÉSZÁROSNÉ ÁCS MÁRIA tanító (Szigetvár, Tinódi általános iskola): A sok izgő-mozgó kisgyerek, aki az év elején csak nyúlfarknyi mesét volt képes végighallgatni, alig várta, hogy felolvassam a Macóka és barátai következő fejezetét. TIHANYI IGNÁCNÉ tanító (Bonyhád): Második osztályban a második ifjúsági mesés regényt olvasták ki önállóan, és oldozzák fel olvasónaplószerű- en a Kincses füzetükben. Ezt eddig még soha nem tudtam elérni eddigi osztályaimnál. szabó lászlóné tanító (Bonyhád, Széchenyi általános iskola): A tanulók legtöbbször játékként élték meg a tevékenységeket, a kooperatív munkát, miközben a problémamegoldást, az érvelést és a kommunikációt gyakorolták. szegletes zsuzsa tanár (Gyönk, Tolnai Lajos Gimnázium): A tanórák a saját élményű tanulás módszereire épülnek, ami fejleszti a kritikai gondolkodást és együttműködésre ösztönöz, mert kooperatív tanulási technikákat használ BACSŐNÉ TAJTI MARGIT tanár (Szekszárd, Ady középiskola): Tapasztalataim összességében pozitívak. Diákjaim részéről is kedvező fogadtatásra találtak a TIOK-os órák. Az új módszerekre szerencsére nagyon nyitottak voltak. Soha ennyi pénz nem jutott még Magyarországon az óvodák, iskolák, egyetemek fejlesztésére. Több száz iskola legalább 30 ezer kisdiákját érintik azok a most megjelent európai uniós pályázatok, amelyek célja a közoktatásban az elmúlt években elindított változások véghezvitele, az oktatási rendszer egészének korszerűsítése, eredményesebbé, és ami talán még fontosabb: igazságosabbá tétele. A közoktatás ma még újra és újra szüli a társadalmi igazságtalanságokat. Gyakran nem teremt esélyt és nem ad lehetőséget a kitörésre, a tehetségek kibontakoztatására. Nem ad olyan tudást és még inkább olyan képességeket, készségeket, amelyek segítenének a fiatalnak munkát találni és sikeresen megállni helyét az életben. Nemzetközi felmérések szerint mind szövegértésben, mind pedig a matematikai és természettudományos műveltség tekintetében a 15 éves magyar diákok teljesítménye messze elmarad még a velünk azonos fejlettségű országok tanulóiétól is. Ami még ennél is szomorúbb, hogy a háromezer főnél kevesebb lakosú községekben, illetve a nagyvárosban élő diákok teljesítménye közötti különbség négyszer-ötször nagyobb, mint a nemzetközi átlag. Ezért egyrészt okolhatók a vidéki, kistelepülési iskolák felszereltségének komoly hiányosságai. De nem ez az egyetlen ok! A felmérések szerint ugyanis a 29 vizsgált ország közül a magyar oktatásban függ a leginkább a diákok teljesítménye, tanulmányi eredménye attól, hogy milyen anyagi, társadalmi és kulturális körülmények között élnek. Ez pedig nagyon igazságtalan. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv részeként 2004 és 2006 között európai uniós támogatással 914 oktatási témájú program valósult, illetve valósul meg több mint 71 milliárd forint értékben. Ezen belül a regionális programok csaknem 17 milliárd forintos támogatásával 92 iskola és 61 óvoda újult, illetve újul meg egészen, kétharmaduk az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben. E fejlesztések 24 ezer általános iskolás és 5 ezer óvodás mindennapjait tették és teszik barátságosabbá. A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére csaknem 8 milli- árdot fordíthattunk, és uniós támogatással több száz iskolában vezettük be a „kompetencia-alapú oktatáshoz” kapcsolódó, korszerű tananyagokat. Fontos terület volt a felsőoktatás is, ahol az intézmények korszerűsítésére az elmúlt három évben fordított 13,7 milliárd forintos támogatás csaknem 170 ezer hallgató és 9500 oktató számára teremtett és teremt korszerű képzési feltételeket. Az elkezdett munkát folytatni kell. Az iskolákat képessé kell tennünk arra, hogy európai színvonalú körülmények között európai színvonalú tudást nyújtsanak. Ezeket a célokat - az oktatás megkezdett megújítását - szolgálják az új tanévvel párhuzamosan elindított európai uniós pályázatok. A következő hét évben az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az oktatás fejlesztésére csaknem 650 milliárd forintot fordíthatunk, nagyobbrészt uniós támogatással. Ebből 130 milliárd forintra még ebben a tanévben megjelennek a pályázatok - jó részük már szeptember elejétől benyújtható. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik legfontosabb célja a területi különbségek csökkentése, az egyenlő esélyek megteremtése mindenki számára - természetesen az oktatásban is. Éppen ezért a közoktatási infrastruktúra fejlesztésére minden régióban megjelenő pályázatok legfőbb célja a mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott, integrált intézményi hálózat létrehozása. Az iskolafenntartók összesen több mint 50 milliárd forintos keretre pályázhatnak korszerű közoktatási intézmények kialakítására. Ez magában foglalja a meglévő intézmények felújítását, akadálymentesítését, bővítését, az óvoda- és iskolaudvarok felújítását, biztonságosabbá tételét, valamint többek között a mellékhelyiségek, konyhák, szerverszobák, tornatermek, orvosi szobák akadálymentes kialakítását, a tanuszodák, medencék korszerűsítését. Az infrastrukturális fejlesztések mellett természetesen az oktatás eredményességének és hatékonyságának javulását elősegítő tartalmi, módszertani fejlesztések is indulnak. Külön kiemelt program keretében pedagógusképzési csomagok fejlesztésére és bevezetésére is jelentős uniós források jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A fejlesztések egyik alapvető célja a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés. Ezt segíti elő a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása és újszerű megoldások bevezetése, valamint a térségi iskola- és óvodafejlesztő központok regionális hálózatának együttműködése is, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program most megjelenő pályázatai nyújtanak támogatást. Mindez hozzájárul a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentéséhez is. A közoktatás-fejlesztési pályázatok mellett több mint 5,3 milliárd forint uniós forrásból folytatódik munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes, a gazdaság igényeihez igazodó szakképző intézményrendszer kialakítása is. A most megjelent oktatási pályázati csomagot októberben és novemberben további, az esély- egyenlőséget, informatikai fejlesztéseket, pedagógiai együttműködéseket és átfogó minőségfejlesztést támogató pályázatok meghirdetése követi - csaknem 50 milliárd forintos kerettel. ■ * * * ★ ★ ★ ★ ★ ★ AZ OLDAL AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL A NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÜLT. i
