Tolnai Népújság, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-01 / 178. szám
3 2007. AUGUSZTUS 1., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR mmm Jó, ha Jön, ami jól jön MIVELHOGY EMBEREK Volnánk, természetesen rabjai vagyunk a szokásoknak: ezért borravalót is rendszeresen adunk. Már nem any- nyit ugyan, mint korábban, amikor állítólag rosszabbul éltünk, és még nem annyit, mint ezután, amikor állítólag jobban fogunk élni. borravaló a vendéglátóipari helyeken járja - az orvosok zsebébe hálapénzt szoktunk csúsztatni -, legyen szó egy hatfogásos estebédről jófajta szekszárdi borokkal, avagy csupán egy szimpla kávéról. Jóllehet, akad még bőven olyan foglalkozás a felszolgálón, a fodrászon vagy a benzinkutason kívül, melynek képviselői ugyancsak rászolgálnának tőlünk némi mellékes jövedelemre. egykoron Sándor György humoralista rejtett kamerák működése közben nyújtott át borravalót bolti eladónak és a buszsofőrnek. Mondván, hogy mindketten elismerésre méltó szolgáltatást nyújtottak: azaz az eladó a kért árukat egy mosoly kíséretében azonnal hozta, a sofőr pedig barátságos köszönés után biztonságosan vezetve vitt a célállomásra ötven utast. A jattot némi szabódás után végül mind a ketten elfogadták. Mivel ők is emberek. Jó üzletet is lehet csinálni a parlagfűből Ki gondolná, hogy parlagfűvel a szezonban üzletelni is lehet? A megyei szakigazgatási hivatal növényvédelmi igazgatóságától kaptuk a következő megtörtént esetet. Szekszárdon, egy tanya melletti - egyébként valóban parlagfűvel fertőzött termőföldön - megjelent hétfőn két fiatalema Késsel segítik a születést császármetszés Van, ahol indokolatlanul magas a műtétek száma Beihammer napja szült és Tumriné Berdál Gabriella ápolónő a dombóvári kórházban, újszülöttekkel Károlyné szülésznő (balról), Horváth Jánosné, aki két Indokolatlanul sok a császármetszés Magyarországon, az OEP kimutatása szerint csaknem minden harmadik csecsemő műtéttel jön a világra. Üdítő kivétel a dombóvári Szent Lukács Kórház. F. Kováts Éva Indokolatlanul sok a császármetszés Magyarországon, ezért a közeljövőben helyi vizsgálatokra számíthatnak azok a kórházak, ahol kiugróan magas az üyen típusú beavatkozások száma, nyilatkozta Egyed Jenő, a szülészetnőgyógyászat országos szakfelügyelője. Vannak kórházak - az OEP szerint hat -, ahol a vajúdó kismamák csaknem felét műtőasztalra fektetik, holott az Egészségügyi Világszervezet (WEIO) ajánlása szerint az esetek 15 százalékában lenne indokolt csak a császármetszés. A szervezet szerint a műtétes befejezés olyan eljárás, „amelyet gyakran helytelenül alkalmaznak”. Magyarország esetében az országos átlag kiemelkedően magas, 28,9 százalékos, a városi kórházaknál pedig 25,3 százalék. A kimutatás szerint tavaly a csornai Margit Kórház orvosai ragadtak leggyakrabban szikét: a szülések 46,8 százalékában vágtak. A Tolna megyei helyzetről dr. Gáts Ernő szülész-nőgyógyász megyei szakfelügyelő főorvost, a dombóvári Szent Lukács Kórház osztályvezetőjét kérdeztük.- Szükséges volt-e a császármetszés vagy nem, ebben a kérdéskörben nagyon óvatosan kell fogalmazni, a számok alapjában nem lehet egyértelműen ítéletet mondani. Bár tény, hogy vannak intézmények, ahol irreálisan magasnak tűnik a műtéttel világra segített csecsemők száma - véli dr. Gáts Ernő. - A probléma összetett, világos képet kapni csak akkor lehet, ha minden egyes esetet konkrétan vizsgálnak meg. A városi kórházakban nagyjából azonos a beteganyag, ezért a 25,3 százalékos országos átlagot a főorvos magasnak tartja. Ugyanakkor vannak olyan csúcsintézmények, ahová kifejezetten a veszélyeztetett terheseket, a koraszülő kismamákat viszik. Természetes, hogy ezeken a szülészeteken magasabb a császármetszések gyakorisága, mint az olyan kórházakban, ahol komplikációmentes szüléseket vezetnek le. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ma már egyre több a problémás terhes. Elvileg szakmailag indokolt esetekben lehetne csak császármetszést alkalmazni, ilyen például, ha természetes szülés közben a magzat oxigénhiányos állapotba kerül, és ezért agykárosodás veszélye fenyegeti. De mivel az orvosok nagyon félnek a műhibaperektől, ezért nem feltétlenül várják meg, míg vészhelyzet alakul ki, hanem az erre utaló jeleknél is azonnal műtenek. A kérdésre, hogy müyen hosz- szú vajúdás a normális, dr. Gáts Ernő főorvos elmondta, hogy először szülő nőknél szabályos, normális, megfelelő intenzitású fájás- tevékenység mellett 12 órán belül le kell zajlani a tágulási szaknak. Ha ez nem történik meg, akkor ez indoka lehet a császármetszésnek. Több évtizedes szülészorvosi gyakorlata alapján úgy látja, hogy többnyire nem egy ok miatt végeznek császármetszést kollégái, hanem többféle jel egyidejű megléte esetén. Az orvosok mindig mérlegelnek, próbálják az újszülött és az anya szempontjából a legoptimálisabb megoldást megtalálni, azt sem hagyva figyelmen kívül, hogy a császármetszéses szülések szövődménye 4-szer gyakoribb, mint a spontán szüléseké. Ugyanakkor vannak, akik szerint a szakmai szempontok mellett gyakran az időhiány is műtéthet vezet, hiszen a császár félóra alatt megvan. Bonyolítja a dolgot, hogy mióta a kismama hozzátartozói is a szülőszobán tartózkodhatnak, azóta ők is próbálnak nyomást gyakorolni az orvosokra. Ha látják az anya szenvedését, gyakran kés után kiáltanak. Császármetszések aránya az összes születésből 2006-ban Szekszárdi 33,5% T 10 20 30 40 Pári Burgstädttel lép testvéri kapcsolatra PARI A németországi Burgstädttel vesznek fel testvér- városi kapcsolatot - mondta Gere Zoltán, a falu polgár- mestere. A két település hét éve talált egymásra Tamásin keresztül. Mivel a német városban él a legtöbb - leszármazottakkal együtt 270 - kitelepített pári német család, most a kötelék szorosabbra fűzését tervezik. Ennek apropója, hogy jövőre lesz a kitelepítés hatvanadik évfordulója, amiről méltóképpen, közösen szeretnének megemlékezni. (hé) Az egészséges életmódról szól a szentlőrinci tábor sárszentlőrinc Szigetszent- miklósi gyerekek táboroznak egy hétig a Sárszentlőrinci Teleházban - tájékoztatta lapunkat Kocsis István, a szervező Zsivora György Népfőiskolái Alapítvány vezetője. A Csillagtáborban 28 gyerek és 8 felnőtt Kálmán Eszter szigetszentmiklósi védőnő vezetésével az egészséges életmódhoz kapcsolódó programokon vesz részt, valamint ismerkedik a település és környéke látnivalóival, (hé) Bonyhádi tűzzománcok tárlata a Budai Várban Budapest A Bonyhádon élő és alkotó zománcműves Stekly Zsuzsa munkáiból nyílt tegnap kiállítás a fővárosban. Az eseményen, méltató szavakat Kubanek Miklós újságíró mondott. A Magyar Kultúra Alapítvány támogatását élvező tárlat augusztus 15-ig látogatható a Budai Várban. Összesen 54 zománcképét mutatja be Stekly Zsuzsa, (wg) Stekly Zsuzsa ■ A hiszékenységre még ma is nyugodtan építhetnek a szélhámosok bér. Kiszálltak az autóból, illedelmesen bemutatkoztak a gazdának, majd közölték: mulasztást követett el, mert nem kaszálta le időben a tanya körüli területet. A megszeppent embert azonnal vigasztalni is kezdték, aggodalomra semmi ok, most még nem büntetnek a parlagfű miatt, de három nap múlva ismét visszajönnek ellenőrizni, addig tegye rendbe a földjét, különben büntetésre számíthat. Fizetni most nem kell, csak a kiszállási díjat, ami tizenhétezer forint A gazda szó nélkül kifizette a kért összeget az álellenőröknek. A tanulság: csak azt lehet megzsarolni, ahol szemmel láthatóan van parlagfű. Ahol levágták, ott még a szélhámosok sem próbálkoznak. ■ M.I. Az idei évjáratot azért még nem szabad eltemetni szüret Figyelni kell a szőlőt, mérni a cukor- és savtartalmat, nem lehet rutinból borászkodni Módos Ernő Bármennyire is bizakodóak a termelők, tudomásul kell venni, hogy ez a korai szüret kényszer - mondta Módos Ernő borász, az Alisca Borrend Nagymestere. A mi boraink a szép, hosszú őszön érlelt, zamatos szőlőből készülnek. A reggeli hideg, 5-6 fokos hőmérséklet és napközben a 20 fok fölé melegedő idő különleges ízeket hoz ki a szőlőből. Ezzel szemben az idén a cukor be- töppedt a bogyóba, a sav leépülőben van, a zamatot hordozó anyagokat pedig keresve is nehéz megtalálni. Sok múlik a borász szakértelmén - tette hozzá Módos Ernő. Dr. Kozma Pál, a pécsi szőlészeti kutatóintézet igazgatója szerint az a baj, hogy nem csak a föld száradt ki a nagy melegben, hanem szokatlanul erős a légköri aszály is. Alacsony a levegő relatív páratartalma, ezért a szőlőszemek apróbbak maradtak, kiégtek. Ha az időjárásban nem lesz változás, akár egy hónappal előbb befejeződhet a szüret - mondta az igazgató. A szőlő szép, csak egy-egy fürtön látszik az aszály, mondta Sárosdi Ferenc szekszárdi borász. Terveik szerint augusztus közepén szedik a rizlingszilvánit. Arra már felkészültek, hogy kevesebb termés lesz az idén, de a minőségbe vetett hitüket nem adták fel - mondta Sárosdi Ferenc. Hasonlóan gondolkodik Vida Péter szekszárdi borász is. Figyelni kell a szőlőt, hangsúlyozta, mérni a cukor- és savtartalmat, rutinból nem lehet borászkodni. Az évjáratot még nem szabad temetni. Bálint Pál, a Tolnai hegyközség elnöke szerint a fehérszőlőket jobban megviselte a száz éve nem tapasztalt időjárás. Nagyon kellene az eső, legalább 30-40 milliméterre volna szükség ahhoz, hogy a természet enyhítsen a mulasztásán. ■ Mauthner I. Mától fizetik a borászok a literenkénti nyolc forintot augusztus elsejétől, vagyis mától érvényes a bor forgalomba- hozatali járulék megfizetése. Közvetlenül a fogyasztónak vagy a kereskedőnek eladott bor után literenként nyolc forintot kell fizetni. A járulék megfizetése készpénz-átutalással vagy banki átutalással történhet. A befizetési bizonylaton a jövedéki engedély számát is jelölni kell. A járulék megfizetéséről bevallási nyilatkozatot kell készítenie a borásznak. A befolyt járulék összegét az agrárminiszter 30 napon belül tovább utalja, 40 százalékát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, 60 százalékát pedig az agrármarketing centrum kapja.
