Tolnai Népújság, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-04 / 154. szám

2007. JÚLIUS 4., SZERDA 7 GAZDASÁG Sarcolás vagy egyensúly? koalíciós alku A keveset keresők még több adót fizetnének Pénzügyi reformot ígért a kormányfő a gazdasági és szociális tanács előtt. Tóth János (balra) a civilek, Szabó Endre (jobbra) a munkavállalók képviseletében. Ellencsapás: magyar bankok menthetik meg a Mokészvényeket Magyar bankok közreműködé­sével javában tart a Mol-mentő ellencsapás az osztrák OMV „el­lenségesnek minősített kivásár­lási szándékával” szemben. Az előzetesen meghirdetett menetrend szerint a Mól csak­nem 11 millió saját részvényt kölcsönad a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Invest Zrt.-nek, kö­zölték tegnap. Ezzel az MFB be­folyása tíz százalékra nőtt a ha­zai olajcégben. Még a múlt héten megegyez­tek az OTP-vel is több mint 8 millió saját Mol-részvény köl­csönadásáról, mellyel a legna­gyobb magyar bank befolyása 9,1 százalékra nőtt az olajcég­ben. Emellett persze a Mól saját­részvény-állománya még növel­hető is, hiszen vételi elsőbbsége van a 8,2 százalékos Mol-cso- magra, amely jelenleg a BNP Pa­ribas tulajdona. ■ Egyes hírek arra utalnak: az orosz Lukoil is szeretné megszerezni magának a Mol-t. A kölcsönadott pakettek tulaj­donjoga a határidő lejárta után visszaszáll a Mólra. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szerint az ilyen típusú megoldá­sok nemi sértik meg azt a sza­bályt, amely alapján a Mól nem birtokolhatna tíz százaléknál több saját részvényt. Szintén friss hír: a Mól elad­ná a horvát INA-ban lévő része­sedését, hogy forráshoz jutva megakadályozza az OMV-cso- port további terjeszkedését, írta az osztrák Wiitschaftsblatt A Mól­nak 25 százalék plusz egy rész­vénye van az INA-ban, még 2003-ban vették 505 millió dol­lárért. A horvát cégnek a hatósági gázárak miatt csökken a nyere­sége, ezért még mindig jobb megszabadulni a pakettől, vélik elemzők. De az is lehet, a híresztelések mögött Inkább az orosz Lukoil- nak a Mól megszerzésére irá­nyuló törekvése állhat - idézi a Wirtschaftsblatt. A Gazprom után tehát egy másik óriáscég nevét is bedobták: a Lukoil már régóta tervezi az expanziót a tér­ségben: Szerbiában már piacve­zető, emellett vegyesvállalatot tervez a szlovén Petrollal. ■ Sz. M. A koalíciós megállapodás csak újabb lehetőség a pénzbeszedésre - állítja a Fidesz. A kormányfő pozi­tívnak értékeli kormánya egyéves munkáját, bár elismeri: okoztak konflik­tusokat a reformok. Tibay Gábor A koalíciós szerződés újabb kor­mányzati pénzbehajtást jelent - közölte tegnap Varga Mihály. A Fidesz gazdaságpolitikusa a kormány politikájáról szólva azt mondta: hatalmas az a csődtö­meg, amit az elmúlt egy év alatt létrehoztak - ennek a finanszí­rozására most még több pénzt akarnak behajtani az emberek­től. Gyurcsány Ferenc tegnap ugyanakkor arról beszélt: a kor­mány saját értékelése szerint az állam működésének szerkezeti megújítására, a költségvetés egyensúlyának megteremtésére és az állami fejlesztésekre kon­centráló politika első éve sike­res volt. Tény: a koalíciós szerződés aláírását követően - hiába be­szélt a miniszterelnök pozitívan a kormány egyéves munkájáról - újabb, az adófizetőket hátrá­nyosan érintő intézkedések ter­vei merültek fel. így többek kö­zött a megállapodás rögzíti az egységes ingatlanadó bevezeté­sét, de nemcsak a drága lakások tulajdonosai, hanem a keveset keresők is rosszul járhatnak. A Népszabadság tegnapi számá­ban azt írta: sokan az eddiginél több személyi jövedelemadót is fizethetnek a jövőben. A kor­mány ugyanis nem az adókul­csok módosításával, hanem egyes kedvezmények megszün­tetésével növelné saját bevétele­it. A kormánypártok hét végi megállapodása szerint akár több tízezer forintot is elbukhatnak az eddig kedvezménnyel élő ke­veset keresők. Változna ugyanis az adójóváírás, valamint a kiegé­szítő adójóváírás lehetősége - ez A koalíciós szerződés terve­zett mellékletét a szocialista parlamenti frakció, a párt el­nöksége és szombaton az or­szágos választmány is megvi­tatta, és más szakmai egyezte­tések is voltak - mondta Kiss Péter a keddi kormányszóvivői tájékoztatón, újságírói kérdés­re válaszolva. A szocialista párt alelnöke, kancelláriami­pedig jövedelmi szinttől függő­en havi 9000, illetve 2340 forint kedvezmény elvesztését jelenti. Sajtóinformációk szerint a szocialisták körében értetlensé­get és felháborodást okozott az egységes ingatlanadó megjele­nése a dokumentumban. Erre ugyanis az MSZP vezető testüle­téi közül egyik sem adta áldását - többek szerint mindez egy kommunikációs trükk, amellyel a miniszterelnök az egészségbiz­tosítási reformról akarja elterel­ni a figyelmet. A miniszterelnök azonban a fentiek ellenére elégedett és bi­zakodó: a Gazdasági és Szociális Tanács keddi ülésén azt jelentet­te be, hogy átfogó közpénzügyi reform kezdődik. A kormányfő niszter kijelentette: mindez azt mutatja, hogy nagyon alapé san végigtárgyalták a koalíci­ós megállapodás kérdéseit, köztük az ingatlanadóról szó­lót is. Kiss ezzel cáfolni igyeke zett azokat az értesülséket, me lyek szerint maguk a szocialis­ták is megdöbbentek a koalíci­ós szerződésbe került egységes ingatlanadó ötletétől szerint három területen Indul­tak meg a szükséges változások - így a közszférában, az egész­ségügyben és az oktatásban - melyek sok esetben konfliktu­sokkal jártak. A miniszterelnök kiemelte: a kormány legnagyobb eredmé­nye, hogy „kibillentette az orszá­got” a mozdulatlanságból. A Fidesz szerint azonban a vál­tozások lényege az újabb „sarco­lás”: Varga Mihály szerint a koa­líciós szerződés annak elismeré­se, hogy tavaly tavasz óta az egészségügyben, az oktatásban, a szociális szférában, a közigaz­gatásban, valamint a kis- és kö­zépvállalkozások terén folyama­tosan romlott a helyzet. Az Or- bán-kormány volt pénzügymi­nisztere azt mondta, az egészség- biztosítás privatizálása azt jelen­ti, hogy nem lesz mindenki szá­mára elérhető az ellátás, és a vi­zitdíjat, illetve a kórházi napidí­jat is emelhetik. A Fidesz szerint az ingatlanadó bevezetése jogi aggályokat is felvet a dupla adóz­tatás miatt, hiszen legálisan, adó­zott jövedelemből vásárolt, vagy sokszor egy élet munkájával fel­épített ingatlanokat adóztatná­nak meg ismét. Varga Mihály azt mondta, ma már 3 millióan van­nak, akik nem tudnak megélni a havi jövedelmükből. Az ELTE-n is marad a 105 ezer forintos tandíj A szeptembertől tanulmá­nyaikat megkezdő diákok­nak az ELTE-n is 105 ezer forintot kell fizetniük a sze­nátus döntése alapján. Ko­rábbi sajtóhírek szerint az ELTE-n nem a központilag javasolt 105 ezer, hanem 111 ezer forint lett volna a képzési hozzájárulás az alapképzésben. Ötmilliárd eurót kínálnak a Danone kekszért A győri keksz anyavállalata, a Danone exkluzív tárgyalá­sokat folytat az amerikai Kraft Foods-csoporttal keksz- és gabonapehely-gyártó üz­letágának (LU) eladásáról. A hírek szerint a Kraft 5,3 milliárd eurót fizetne a Danone-ért, miközben az LU- divizió tavaly 2,2 milliárd euró árbevételt ért el. A Kraft Foods februárban közölte, hogy alkalmazotti állománya 9 százalékát - mintegy 8 ezer főt - akarja leépíteni, hogy növelje jövedelmezősé­gét. 2004 óta a cég 5500 munkahelyet szüntetett meg. Kiss Péter elégedett az üdülési csekkel ELFOGADOTT, bevált konst­rukció az üdülési csekk, az idén eddig mintegy 850 ezer ember vette igénybe ezt a tá­mogatási formát -t mondta tegnap Kiss Péter. A Minisz­terelnöki Hivatalt vezető mi­niszter szerint az év első felében a gazdálkodók által vásárolt üdülési csekkek ér­téke 18,5 milliárd forint volt, szociális alapon nyújtott tá­mogatásként pedig mintegy 50 ezren vették igénybe 1,7 milliárd forint értékben. A beváltott csekkek értéke 9 milliárd forint, az elfoga­dóhelyek száma már 7199. Kiss Péter: csekkel nyaralunk Kiss cáfolja, hogy nem tudtak a részletekről Jósé CarrerasJtoncert az Expo Centerben mediterrán est Pécsett lép fel a híres tenor a Pannon Filharmonikusokkal Hőerőművet építenek a tokaji borvidék mellett? losé Carreras lesz augusztus 30- án a pécsi Expo Center szabad­téri színpadának vendége. A „Me­diterrán est” című produkcióban a világhírű tenor mellett több, nemzetközi hírű énekes is szín­padra lép. Az estnek Placido Domingo felfedezettje, a fiatal szopráncsillag, Sabina Puerto- las, illetve egy hazai meglepetés sztár lesz a vendége. A zenekart Carreras unokaöccse, az ismert spanyol karmester, David Gimé- nez dirigálja. A Pannon Filhar­monikusok közreműködésével megrendezett zenei esemény az Európa Kulturális Főváros 2010 Pécs programsorozat felvezető éveinek első, nemzetközi rangú eseménye. A koncert a szerve­zők szerint mindamellett, hogy feledhetetlen zenei élményt fog nyújtani a közönségnek, lehető­séget ad a városnak, hogy a nem­zetközi érdeklődés a programso­rozat előkészületeire Irányuljon. Napjaink egyik legkereset­tebb tenorja izgatottan várja fel­lépését, hiszen amellett, hogy szimfonikus zenekarral több mint tizenöt éve nem adott kon­certet Magyarországon, most először lép fel Budapesten kí­vül. Pécsi programjában a leg­népszerűbb Puccini-, Verdi- és Bellini-operarészletek mellett közkedvelt olasz, nápolyi és spanyol dalok szerepelnek, mint például a Sorentói emlék, vagy az 0 sole mio. ■ H. Á. Carreras nem először jár Magyarországon, de először lép fel vidéken Magyarországon és Szlovákiá­ban is heves tiltakozást váltott ki annak a Széntüzelésű hőerő­műnek a terve, amelyet a ma­gyar határ közelében, Sátoralja­újhelytől légvonalban húsz kilo­méternyire, Tőketerebesen (Tre- bisov) építenének. Szlovákia leg­nagyobb széntüzelésű hőerőmű­vét ugyanis a világörökség ré­szét képező Tokaj-hegyaljai bor­vidék tőszomszédságában akar­ják megépíteni. Az erőmű 163 méter magas kéményeiből éven­te négymillió tonna szennyező- anyag jutna a levegőbe, s „az uralkodó szélirány miatt mindez magyar területen, és pont a toka­ji borvidék ültetvényein csapód­na le” a sátoraljaújhelyi önkor­mányzat közleménye szerint. Szamosvölgyi Péter, a város pol­gármestere levélben fordult a Miniszterelnöki Hivatalhoz, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumhoz, a magyar Euró­pai Parlament képviselőihez, a Greenpeace környezetvédő szer­vezethez és a Kulturális Örök­ségvédelmi Hivatalhoz, hogy se­gítsenek megakadályozni az erő­mű megépítését. A terebesi képviselő-testület július 10-én határoz arról, hozzá­járulnak-e az erőmű megépíté­séhez, amely ellen egyébként komoly tiltakozás kezdődött a szlovák oldalon is. ■ É. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom