Tolnai Népújság, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-03 / 153. szám

2007. JÚLIUS 3., KEDD GAZDASÁG SZDSZ-túlsúly a koalíciós alkuban reformok „Nem lassítunk, megyünk tovább” - így összegzett a miniszterelnök Növekedés, igazságosság, átláthatóság, egészségügy - ezt a négy nagy csomagot szentesítette a koalíciós pártelnöki parola. Gyurcsány és Kóka kerüli majd a nyílt pártpolitikai vitákat. A liberális felételek érvé­nyesültek a koalíciós szerződés kiegészítésé­ben, holott a szocialisták egy része pártelnöküktől keményebb (baloldalibb) alkut várt. A reformok folytatódnak. Tibay Gábor A zavarok nélküli együttműkö­dés programja született meg a koalíciós pártok hét végi megál­lapodásával - ez Kóka János SZDSZ-elnök véleménye a koalí­ciós szerződés vasárnap elfoga­dott kiegészítéséről. Nem lett tehát igazuk azoknak, akik a háttérben jelentős feszült­séget és mélyülő koalíciós válsá­got sejtettek. A pártok azonban óvatosak: a rögzített teendőket - melyet négy nagy csomagba, így növekedési, igazságossági, átlát­hatósági és egészségügyi kategó­riába soroltak - azok felelősei és a pártok előrebocsátottan „belső műhelymunka” keretein belül végzik, és az adott kérdésekben kerülik a nyílt pártpolitikai vitát A koalíciós szerződésben fog­laltak fedik az SZDSZ tízpontos javaslatcsomagját, amelyet a li­berálisok a kormányon maradás feltételeként határoztak meg. A szocialisták szombati orszá­gos választmányi ülése előtt még szaporodtak azok a pártbeli hangok, amelyek szerint az MSZP túl könnyen adja be a de­rekát a kisebbik koalíciós part­nerrel kötött alkuba, ám végül a testület a párt országos elnöksé­géhez hasonlóan áldását adta a tervezetre. Egészségügy A legsarkalato­sabb kérdés a több-biztosítós rendszer bevezetésének miként­je volt. A megállapodás legfonto­sabb eleme: legkésőbb 2009. ja­nuár elsejétől már több biztosító működik Magyarországon, ám a szervezetek már jövő januártól elkezdik az előkészületi munkát. Az állami többségi tulajdon az egyes létrejövő cégeken belül megmarad, mint ahogy nem vál­tozik a befizetendő járulékok mértéke és befizetési rendje sem - így továbbra is az egészségbiz­tosítási alap gyűjti be, majd oszt­ja szét a forrásokat fejkvóta­alapon a pénztárak között. 5-8, gazdasági társaság formájában működő, kötelező egészségbizto­sítási pénztár jön létre, melyek az egész ország területén versen­genek a biztosítottakért, ugyan­akkor egy-egy régióban területi felelősségük lesz, vagyis az adott térségekben gondoskodniuk kell a határidőig pénztárat nem vá­lasztókról is. Bár a szocialisták az egészségügyi reformok negatív fogadtatása kapcsán lassítottak volna a több-biztosítós rendszer bevezetésén, a liberálisok Kóka János pártelnökké választásakor ragaszkodtak a 2008-as kezdetek­hez: egyelőre úgy tűnik, sikerrel. Adóügyek Az adminisztratív terhek és az adómérséklés egy­aránt szerepel a reformprogram­ban és a liberális kikötések kö­zött: az adóteher Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök szerint 2010-re ?7 százalékra csökken. A kisadók összevonása, új áfa­törvény megalkotása, egyszerű­sített bevallás és fizetés, ugyan­akkor ingatlanadó dióhéjban a koalíciós alku eredménye (lásd cikkünket a 6. oldalon.). Szociális kérdések Nincs megle­petés: megegyeztek a nyugdíj- korhatár fokozatos emeléséről és a korai nyugdíjba vonulás visz- szaszorításáról. Áttekintik a nyugdíjkedvezmények rendsze­rét is. A szociális szolgáltatáso­kat egyértelműen a rászorult­sági elv alapján irányítanák. Környezetvédelem a pártok együttműködnek a környezetvé­delmi stratégiák kidolgozásá­ban, és a jövő nemzedék ország- gyűlési posztjának megalkotásá­ban - erről szólva nemhogy a koa­líciós partnerek, de a többi párt között sem volt különösebb vita. Fodor Gábor liberális szakmi­niszter erőfeszítéseit jelzi, hogy a programba bekerült a zöldha­tóságok és az ellenőrzési rend­szer erősítésének rövid távú programja is - okulva a nagy bot­rányt kavart szemét- és szennye­zésügyekből. Rendőrség A pártok egyetértet­tek a civil rendőrségi panaszbi­zottság ellenzék által is támoga­tott megalakításában. A határ­idő január elseje. Ügynökügyek Javítani, egysze­rűsíteni kell az ügynökadatok­hoz való hozzáférés feltételein - áll a megállapodásban. Ugyan­csak szükségesnek tartják a köz­szereplő fogalmának egyértel­művé tételét. Az ügynökkérdés rendezése az SZDSZ szívügye volt a korábbiakban, a koalíciós alku során végig ragaszkodtak a téma rögzítéséhez. Párt- és közpénzügyek Szigorí­tani a pártfinanszírozást, átlát­hatóbbá tenni a kampánykölté­seket - ezek a legfontosabb el­képzelések. Ezt rövidebb kam­pányidőszakkal, elkülönített kampányszámlával, a kampány­ra fordítható pénzek maximali­zálásával érnék el, a vállalkozá­sokat pedig kizárnák a párttá­mogatók köréből. Ami pedig a közpénzeket illeti: költségvetési hivatal alakul, emellett szigorít­ják a kormány beszámolási kö­telezettségét. Egyháztámogatás a koalíciós fe­lek egyetértenek abban, hogy az egyházak támogatása elsősor­ban a hívek támogatásán nyu­godjon, ám közfeladatok kérdé­sében egyetértenek az állami fi­nanszírozás megtartásában. Oktatásügy Az aláírt reform­egyezség átmenet a két koalíciós párt elképzelései között: míg az SZDSZ a felsőoktatás gazdasági alapú átalakítását szorgalmazta a közoktatási státus megszünte­tésével, addig szocialista nyo­másra csak az újonnan felvett, nem oktató dolgozók kerülhet­nek ki a közalkalmazotti védőer­nyő alól. Egyet értettek abban, hogy az oktatókat teljesítmény­alapon bérezzék a jövőben, és bővítenék a felsőoktatási intéz­mények gazdasági autonómiá­ját, mely az önálló társasággá alakítás felé vezető lépésnek is tekinthető. 7 m n Ősszel megállhat a reálbérek csökkenése jelentősen javul idén a pénzügyi egyensúly, az inf­láció már túljutott a csúcs­ponton, jön a kamatcsök­kentés ideje, a gazdasági nö­vekedés üteme a tavalyihoz képest lassul, de jóval meg­haladja a tervezettet - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. és az Erste Bank közös elő­rejelzésében. A reálkerese­tek az év egészében 4,5 szá­zalékkal csökkennek, éves átlagban 7 százalékos fo- gyasztóiár-emelkedés várha­tó, mely az évvégre 4,5-5 százalékra csökken. Csaltak az áfával, lakat alatt vannak négy embert őrizetbe vettek egy 300 milliós áfacsalás gyanúja miatt. Mózs Elek, a VPOP főigazgatója tegnap közölte: kínaiakból, izraeli­ekből, irániakból álló bűnö­zői csoportot számoltak fel. Egy Magyarországon műkö­dő cégnek importáltak távol­keleti gyermekjátékokat, amelyeket itt vámkezeltek és értékesítettek. Nem kerül be a hálapénz tilalma az etikai kódexbe a paraszolvencia tilalma nem kerül be az orvosi ka­mara (MOK) etikai kódexé­be. Éger István, a szervezet elnöke egy lapnak úgy nyi­latkozott: a hálapénz „sú­lyos, negatív hatása árt az orvostársadalomnak, de ma még része a megélhetésük­nek”. Kertai Aurél, a MOK háziorvosi szekciójának ve­zetője szerint a paraszolven­cia nem a vizitdíj bevezetése miatt kevesebb, hanem az életszínvonal romlása miatt. Éger: megélhetési hálapénz... Aggályos egy közép-európai olajóriás? mol-omv Brüsszelt hidegen hagyná a cégfúzió - Korlátozná a versenyt Folytatódott tegnap a múlt héten kezdődött, ádáz versenyfutás a Mól Nyrt. papírjaiért. Á háttér­ben az osztrák állami olajtársa­ság, az OMV nagyarányú rész­vényfelvásárlása áll. Újabb olaj a tűzre az a nem megerősített ér­tesülés, miszerint a JPMorgan és a Barclays 13,5 milliárd eurós hi­telkeretet állít össze az OMV- nek, hogy megvehesse a Mol-t. A hírt a Concorde Értékpapír elemzői adták közre. Az osztrák cég jelenleg a Mol- papírok több mint 18 százalékát tartja ellenőrzése alatt. Ugyan­akkor a Mól kampányszerűen vásárolja fel saját részvényeit, ezek aránya jelenleg meghaladja a 25 százalékot. A felvásárlásokkal szemben a magyar és az osztrák politika sem maradt közömbös. Gyur­csány Ferenc miniszterelnök pe­dig közölte: kormánya minden eszközzel megpróbálja megaka­dályozni, hogy egy állami tulaj­donban lévő külföldi társaság megszerezze az irányítást a Mól­ban. A részleteket hétpecsétes ti­tokként őrzik. A szocialisták és a Fidesz rit­kán látható egyetértésben álltak ki a cég függetlensége mellett, hivatkozva a „nemzeti érdekre”. Az unió elméletileg ugyan nem szabályozná a belső piacon belüli cégfúziókat, a Mól és az OMV összeolvadása azonban monopolhelyzetbe hozná az új céget a régióban, hiszen a Mól­hoz tartozik a szlovák Slovnaft, és komoly érdekeltségei vannak a horvát INA cégben, míg az OMV a román Petrom többségét birtokolja, és megvásárolhatja a szerb NIS-t is. Ezt az aggodalmát fogalmazta meg a Gazdasági Versenyhiva­tal (GVH) irodavezetője is. Sze- mán Barna az Inforádiónak azt mondta, egy ilyen óriáscég létre­jötte elfojtaná a versenyt. Külön óvatosságra int azonban a sváj­ci székhelyű Neue Züricher Zei­tung, a lap elemzői szerint ugyanis az Európában terjesz­kedni kívánó orosz Gazprom áll az OMV részvényvásárlásainak hátterében. ■ Farkas Károly Valami készül az olajpiacon Indulhat a fejlesztési pályázatok hajszája „Az Új Magyarország Fejleszté­si Terv (ÚMFT) hét évre szóló tá­mogatási keretének tervezési fo­lyamata befejeződött, s így Ma­gyarország a fejlesz­tés útjára léphet” - jelentette ki Gyur­csány Ferenc mi­niszterelnök a Nem­zeti Fejlesztési Tanács tegnapi ülésén. Kiemelt támogatási terü­letek: a gazdaságfejlesztés, a kör­nyezetvédelem, az oktatás és képzés, a közlekedési infrast­ruktúra fejlesztése, valamint a régiós beruházások. Még ebben a hónapban húsz pá­lyázatot tesznek közzé, ősz vé­géig pedig összesen kétszázat le­het majd elérni. Gyurcsány Ferenc arra kérte Bajnai Gordon szakminisztert, hogy a kiemelt projektekről át­láthatóan, a szakmai szempon­tokat figyelembe vé­ve, pártpolitikától mentesen döntse­nek. Nógrádi Zoltán el­lenzéki képviselő attól tart, az uniós források is külföldi kézbe vándorolnak. Bajnai Gordon elmondta, hogy az idén az ÚMFT-ben kiírt 18 pá­lyázatból 8-at már lezártak. A lezárt programok 46 milli­árd forintra megemelt keretének felhasználásával összesen 180 milliárd forint értékű beruházás indulhat meg. ■ H. M. ■ Összesen ISO milliárd juthat beruházásokra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom