Tolnai Népújság, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-10 / 159. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. JÚLIUS 10., KEDD GAZDASÁGI TÜKÖR Agrárkárenyhítés új feltételekkel, több támogatást lehet igényelni Káoszt termett a korai szezon dinnye A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a termelők nem fognak össze Módosult a nemzeti agrárkár­enyhítési rendszert szabályozó törvény - tájékoztatta lapunkat Varga Sándor, a Mezőgazdasá­gi és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) sajtófelelőse. Az új sza­bályozás, a 2006. évi LXXXVIII. törvényt módosító 2007. évi XL. törvény lehetőséget biztosít többletjuttatásokra, a termelői befizetéseknél magasabb ösz- szegű állami hozzájárulásra, előleg fizetésére. A változások­kal kapcsolatban Varga Sándor felhívta a rendszerhez már csatlakozottak figyelmét, hogy a többletjuttatásokra csak ab­ban az esetben válnak jogosult­tá, ha a korábban megkötött szerződésüket ez év július 16-ig módosítják. Az új törvényi sza­bályozás szerint például a vál­lalkozásminősítő lapon az ős­termelőkön és az egyéni vállal­kozókon kívül a magukat egyéb vállalkozásnak minősítők már nem köthetnek szerződést, ár­víz esetére nem igényelhetnek kárenyhítést. Viszont - minisz­teri döntéstől függően - esetük­ben is lehetőség van előleg, il­letve az eredetinél magasabb kárenyhítési összeg odaítélésé­re. A szerződésmódosítás rész­letes feltételeiről a falugazdá­szok és az MVH megyei ki rendeltségeinek munkatársai szolgálnak felvilágosítással. Az utóbbiaktól szerezhetők be a szükséges formanyomtatvá­nyok is. ■ M.I. Pánik és kapkodás jelle­mezte pár hétig a hazai dinnyepiacot. A meleg mi­att összeértek a korai faj­ták. A magyar helyett a görög és a spanyol diny- nyét árulták a boltokban. Mauthner Ilona Feszített tempóban, hajnaltól késő estig tart ilyenkor a mun­ka Tengelicen, Bognár János egyik 44 hektáros dinnyeföld­jén . - Nincs nagy baj, megy minden a maga útján - mondta a vállalkozó, aki egy­szerre üzletember, l gazda és munkás. Mi­közben beszélgettünk vele, tíz embert igazí­tott el: ki, hol válogas­sa ki a már érett dinnyét. Sorra érkeztek a teherautók. Délután három órára Budaörsön az egyik nagyáruház várta a szál­lítmányt. Tízezer kiló csíkos-, 3 ezer kiló fekete- és 5 ezer kiló sárgadinnyét. Közben folyama­tosan csengett Bognár János te­lefonja, hol németül, hol oroszul kötött üzletet. Időpontokat, ki­lókat, fajtákat egyeztettek. Har­minc éve dinnyézik, a tapaszta­lata, kapcsolatrendszere szinte megfizethetetlen. A környékbe­li ötven termelővel közösen ér­tékesítik a termést. így akkora mennyiséggel jelennek meg a piacon, mely már megfelelő tár­gyalási alap. így jobb, maga­sabb árat érhetnek el.- Még egy hét, és helyreáll a hazai dinnyepiac - mondta Si­mon Vince sellyei falugazdász, aki maga is dinnyetermelő. A káoszt a korai szezon okozta. A görög és a spanyol dinnye még itt volt, amikor már megjelent a hazai is. A kereskedők előre be­vásároltak a délről érkezett gyü­mölcsből, így sem a hazai, sem a külföldi piacra nem kellett a magyar dinnye. Úgy tűnik, aki az idén magról vetett, az járt jól, az ugyanis két héttel később érik. A sellyeiek és a többi diny- nyetermelő is abban bízik, hogy a héten már szállíthatnak a litván, a szlovén, a lengyel és a német pi­acra is. Az árak válto­zóak. Van, aki 35-40 forintért köt üzletet, van, aki örül, ha 20 forintért átveszik tőle a dinnye kilóját - mondta Simon Vince. A termelő szenved és robotol, a haszon meg a kereskedőnél van - tette hozzá. Mártonffy Béla, a Zöldség és Gyümölcs Terméktanács elnö­ke szerint régen úgy gondolkod­tak a termelők, hogy a szezon kezdetén a legmagasabb az ár, majd lassan halad lefelé. Ez má­ra fordítva van. A spanyolok és görögök lefölözik a hasznot, a magyar termelő már nyomott árakon kapcsolódik be a piacra. Ha az idő engedi, hosszú lesz a Szedi az érett dinnyét Tengelic határában Bíró Ferenc (balról) és brigádja szezon és később folyamatosan mehetnek felfelé az árak. Min­den az időjáráson múlik. A dinnye a meleget kedveli, a hi­deg, csapadékos idő, tartson az akár csak egy hétig is, tönkrete­szi a növényt. A terméktanács el­nöke szerint a legnagyobb gon­dot az jelenti, hogy a dinnyeter­melők nem fognak össze. Békés-' ben 3500 hektáron termelnek dinnyét, és a többség külön-kü- lön igyekszik üzletet kötni. Eb­ben a helyzetben a felvásárlók kijátsszák őket, a végén 15-20 fo­rintért adják át a termésüket. Az összefogásra jó példa a szedresi termelő, Bognár János és a mögötte lévő szövetkezet. A környékbeliek közösen érté­kesítenek. A dinnye más a földön és más az asztalon milyen a jó dinnye? - kérdezi az ember a kereskedőt, mielőtt választ egyet. Csak kevesen árulják el, mit is kell nézni a gyümölcsön. Először is a színét. A csíkos fajtánál ha a sárga szín túl élénk, akkor még nem elég érett a gyümölcs, ha a kacs vágása már beszáradt, ak­kor azt jelenti, hogy nem friss a dinnye. A termelő szerint más a dinnye a földön és más az asz­talon. A termőföldön könnyebb megállapítani, melyik érett, me­lyik nem. Példátlan összefogás Tolna megye mezőgazdaságában szövetkeztek Megalakult az együtt, egymásért filozófia jegyében a Tolnabész Szövetkezet Idén február 22-én immár Tolna megyében is létrejött a mezőgazdasági termelők egész megyére kiterjedő összefogása, a Tolnabész Szövetkezet. Parrag Gyula cégvezetőt kérdeztük. Mauthner Ilona- Milyen okok és folyamatok vezettek a megalakulásához?- Az okok igen szerteágazóak, melyek életre hívták a Tolna me­gyei Beszerzési és Értékesítési Szövetkezet megalakításának igényét. Ezek döntően két nagy csoportba sorolhatóak: egyrészt a közösségi agrárpolitika, más­részt pedig a hazai termelők pi­aci érdeke. Az európai agrárpo­litika stratégiai elképzelése, hogy kis mozaikokból építkez­ve, de azok piaci versenyképes­ségét társulásukkal megteremt­ve kívánja az egyéni gazdálko­dást és a tulajdonosi szemléle­tet, valamint a méretökonómia előnyeit egyesíteni. A termelők piaci érdeke is az integráció szükségességét diktálja abból az egyszerű közgazdasági axiómá­ból fakadóan, hogy a profitmaxi­malizálás fő feltétele az erőfor­rások piacán való minél ered­ményesebb érdekérvényesítés, ami összefogás nélkül ma már elképzelhetetlen.- Kikből áll a Tolnabész Szö­vetkezet vezetősége?- Megalakulásunkkor az el­nöki pozíciót Száraz István töltötte be, kinek személyében egy nagyszerű, sikeres veze­tőt kapott a szövetkezet. Ő azonban ezt a tisztséget csak nyugdíjba vonulásáig vállalta, ami júniusban volt. A rövid idő ellenére nagyon hálásak vagyunk mindazért a fáradha­tatlan munkáért, amit Száraz István tett a Szövetkezet létre­jöttéért. így a június 15-i köz­gyűlésen megtartott elnökvá­lasztáson dr. Szűcs Lászlót, a szekszárdi Aranyfürt Szövet­kezet elnökét választottuk meg. Az ő személyében szin­tén egy karizmatikus, nagyte­kintélyű vezetője lett az össze­fogásnak.- Milyen volt a fogadtatása a szövetkezetnek?- Vegyes. A termelők örültek, a kereskedők kevésbé. Tagja­inknak meg kell szokniuk, hogy beszerzéseiket, értékesí­téseiket központosítva, a Tolnabész Szövetkezeten ke­resztül valósítsák meg. Egyszó­val ez egy tanulóidőszak mind­annyiunk számára. A mezőgaz­dasági kereskedelmi társasá­gok jellemzően inkább piaci versenytársat és nem stratégiai szövetségest látnak bennünk. Bár ebben az irányban már né­mi elmozdulás részükről is megfigyelhető.- Mivel foglalkoznak és kik le­hetnek a szövetkezet tagjai?- A Tolnabész Szövetkezet te­vékenységébe tartozik minden, a mezőgazdasági termelés so­rán felmerülő input tényező, mint például gázolaj, takar­mány, növényvédő szer beszer­zése, valamint minden megter­melt végtermék értékesítése. Tagja lehet bárki, aki mezőgaz­dasági termelő tevékenységet folytat, üzemmérettől függetle­nül. Jelenleg 31 magánszemély és 29 termelővállalat a tagja. A legnagyobb vonzereje a szövet­kezetnek kétségkívül az, hogy nem jár semmilyen kockázattal, Parrag Gyula: a szövetkezet megkerülhetetlen, stratégiai tényező lesz a megye agrárlumában mivel a szuverenitásukat sem­miben nem kívánjuk csorbíta­ni. A jegyzett részjegyet a szö­vetkezet bármikor visszavásá­rolja. Mottónk: „A Szövetkezet csupán egy korlátozásoktól mentes esély egy jobb, eredmé­nyesebb gazdálkodásra.”- Melyek ma a mezőgazdasági termelővállalatok legnagyobb problémái?- A mezőgazdaság problémá­ja egyben az egész ország prob­lémája is, mivel egy különösen fontos stratégiai ágazatról van szó. Három csoportba sorolnám a gondokat. Egyrészt az utódlás biztosítása, ugyanis éppen egy generációváltás közepén já­runk. Másrészt, a tulajdonvi­szonyok és a birtok-koncentráci­ók rendezetlensége. Harmad­részt a megváltozott és jelentő­sen felgyorsult piaci folyama­tokhoz való alkalmazkodás, ami megköveteli egy közgazdasági menedzsment kialakítását, mi­vel a pénzeszközök megfelelő menedzselésével jelentős ered­ménytöbblet érhető el.- Miért nevezte különösen fontos stratégiai ágazatnak a mezőgazdaságot?- A mezőgazdaságból élő csa­ládok puszta száma, az élelme­zés és élelmiszerbiztonság meg­teremtésében betöltött stratégi­ai szerepe, valamint a megmű­velt területnek az ország öszterületéhez viszonyított ará­nya önmagában jelzi, hogy az agrárium jelentősége a GDP- hez való közvetlen hozzájárulá­sánál lényegesen nagyobb. A vi­dék, de végső soron az egész magyar társadalom, mint fo­gyasztó, alapvetően rá van utal­va a mezőgazdasággal való együttműködésre. A magyar társadalom hosszú távú érdeke­inek érvényesítése a gazdálko­dókkal kötött stratégiai szövet­ség megerősítése nélkül nehe­zen képzelhető el. A mezőgaz­dálkodás teljesítménye kizáró­lag a megfelelő mértékű integ­rációtól függ. És itt újból vissza­érkeztünk a Tolnabész Szövet­kezethez, mely hosszú távon megkerülhetetlen, stratégiai fontosságú tényező lesz a me­gye agráriumában.- Végezetül: hogyan lett egy 27 éves közgazdász a megyei mező- gazdasági összefogás vezetője?- Az előzmények nagyon messzire nyúlnak vissza. Szinte minden felmenőm életét a föld és az állatok határozták meg, lé­vén parasztemberek. Túl a csa­ládi indíttatáson, az iskolapad­ból kikerülve szakmai tapaszta­lataimat az ipari és a szolgáltató szektorban szereztem. A fent említett vonatkozások miatt fél szememet azért az agráriumon tartottam, és látva a súlyos ano­máliákat döntöttem úgy, hogy a más területen megszerzett ta­pasztalataimat felhasználva pró­bálok a személyes érvényesülé­sen túl a szűkebb értelemben vett köz érdekeiért is tenni. Elérhetőség: Tolnabész Szövet­kezet, 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 56 h60. Telefon/fax: 74/510-988, email: tolnabesz@freemail.hu . Kapcsolat: Parrag Gyula cégveze­tő (30/491-3054). a * A k » t IA kulcsszó az összefogás, aki erre képes jól jár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom