Tolnai Népújság, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-04 / 128. szám
2007. JÚNIUS 4., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Új üzletág az agráriumban megújuló energia Tanulni jártak a Bács megyei gazdálkodók Az Alföld szélén, a Tisza bukószeles szakaszain szóba jöhet szélerőművek telepítése. Ezek költsége egyenként meghaladja a 200 millió forintot. Az erdészetek versenyképességét segítenék a törvény módosításával jelentősen átalakul ez évtől a hazai erdészeti támogatási rendszer, mivel a nemzeti támogatások szerepét nagyrészt átveszik a társfinanszírozott támogatások - jelentette ki Sirman Ferenc, az FVM államtitkára a parlament mezőgazdasági bizottságának Szolnokra kihelyezett ülésén. Az államtitkár többek közt elmondta: gondot jelent, hogy a magán- erdő-tulajdonosok átlagosan 1,5- 3 hektár tulajdonnal rendelkeznek, sok az apró erdőtulajdon. ■ A magántulajdonban lévő erdők közel egy- harmadán nem folyik gazdálkodás. A tulajdonosok száma 400 ezer főre tehető, kétharmad részük vidéken él, a teljes magán- tulajdonú 827 ezer hektár erdőterület 73,8 százalékán van bejelentett erdőgazdálkodó, 217 ezer hektáron nincs erdőgazdálkodás. Az államtitkár nagy jelentőségűnek tartja az erdőtörvény folyamatban lévő módosítását. Az új jogszabály a magáner- dő-gazdálkodók terheinek csökkentését, az unión belüli versenyképességük javítását célozza, illetve az osztatlan közös tulajdonban lévő erdőterületeken az erdőgazdálkodás beindítását ösztönzi. ■ A kongresszus a hazai szakemberek elismerése egyben a szőlészet És a borászat a magyar mezőgazdaság egyik meghatározó ágazata - jelentette ki Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón. A miniszter bejelentette: június 11. és 16. között a magyar fővárosban rendezik meg a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) 30. szőlő- és borvilágkongresszusát a Budapest Kongresszusi Központban. A miniszter szerint az, hogy a szőlész- és borászszakma színe-java Budapesten találkozik, nagy elismerés a magyar szőlő- és borágazatnak. A kongresszuson mintegy 500 résztvevő lesz jelen közel 40 országból. ■ A tanyás vidékek energiaellátásához keresi a megoldást a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara. Olyan források után kutatnak, amelyek alkalmasak mind a humán, mind a gazdasági szükséglet kielégítésére is. A. Tóth Sándor Mindössze háromnapos volt a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara által szervezett ausztriai tanulmányút, de a 34 résztvevő - főként gazdálkodók - számos itthon hasznosítható tapasztalatot szerzett. A cél annak megismerése volt, hogy szomszédaink miként tudnak élni a megújuló, a bio-, szél- és napenergia nyújtotta lehetőségekkel - tájékoztatott Kőváriné dr. Bartha Ágnes, a kamara titkára. Az idén véget érő homokhátsági kísérleti célprogramban az alternatív jövedelemszerzés útjainak keresése során ismerték fel: a megújuló energiaforrások szerepének növekedésével új üzletág alakul ki az energiaszektorban, amelyben kulcsszerepe lehet a mezőgazdaságnak. A még előttünk álló homokhátsági nagy projekthez a hazai tanyás vidékek energiaellátásán keresztül kapcsolódik a megújuló energiaforrások témaköre, amelyből most közvetlenül szereztek az érdeklődők tapasztalatokat. Auersbachban a polgármester mutatta be a látogatóknak a faaprítékkal üzemelő biomassza-fűtőberendezését. Eredetileg saját célra hozta létre, de most ezenfelül 15 lakóháznak nyújt távhőszolgáltatást mint a falu fűtőműve. A polgármester nem törekszik arra, hogy mindent megoldjon egyetlen beruházással, csak az optimális kihasználásig megy el, a rendelkezésre álló helyi alapanyaghoz és sajátosságokhoz igazodva. Elbeszéléséből kitűnt: a korszerű, innovatív fejlesztéspolitikát nem „odafent- ről” várják, hanem helyben találják ki. A településvezetők pozitív személyes hozzáállása rendkívül fontos - állapította meg Kőváriné dr. Bartha Ágnes a murecki tapasztalatok kapcsán is: biodízel, biogáz előállításával és biomasszafűtéssel sikerült egy egész kisvárost önellátóvá tenni energiaellátás szempontjából, amiben a polgármester vitte a vezető szerepet. Gniebingben a Lugitsch cégnél úgynevezett fotovoltaikus (áramot termelő) létesítményt látogatott meg a magyar csoport. Itt víz- és napenergiát termelnek, értékesítenek és használnak fel. A határon visszalépve érintették Pornóapátit, ahol a polgármester (vállalkozó) bemutatta nekik a falu fűtőművét, majd a Soproni Ipari Park következett, ahol prof. dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. - a Magyar Biomassza Társaság elnöke, elismert szaktekintély - tartott a csoportnak előadást a biomasz- sza hasznosításáról. Hárskúton azt ismerték meg, hogy szélkerekekkel, napkollektorokkal és napelemekkel hogyan oldották meg egy lakás és a gazdaság energiaellátását. Itt mindennap kimutatják, mennyi áramdíjat takarítottak meg. Ba- konybélben a rendház faapríté- kos fűtési rendszerét, a beruházás problémáit tanulmányozta a kirándulócsoport. Fontos felismerés volt, hogy sikerre azok az elképzelések vezettek, amelyek a helyi sajátosságokhoz alkalmazkodva, valós problémákat oldottak meg, és közösségi támogatást élveztek - mondta Kőváriné dr. Bartha Ágnes. Az önkormányzatok kezdeményezésére várnak A BIOMASSZA-ENERGIA részaránya jelenleg 3 százalék a hazai energiatermelésből. Ezt 100 ezer hektárnyi energiaültetvény telepítésével 2010-ig meg lehetne duplázni a szakember szerint, 2015-re pedig a szerves hulladék és a szennyvíztisztításkor keletkező biogáz felhasználásával 15 százalékra, az EU átlagának szintjére lehetne emelni. Ez környezetvédelmi szempontból is jelentős előrelépés volna. Az erőművi mellett fontosnak tartja dr. Marosvölgyi Béla a ßtési célú, decentralizált biomassza-felhasználást, aminek megszervezése a helyi önkormányzatokra vár. ■ A biomassza-felhasználás növelése csak az energetikai növénytermesztéssel képzelhető el. Ez módot nyújt a termelési szerkezet átalakítására is. ; ;|'yül Iliién IBI |T liiitllliűliíli:liiwilii»iiíl«í WKSt £3XWB A homokhátiak is nyitnak terményboltot CÉLPROGRAM Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium támogatásával működő homokháti célprogram keretében a megyei agrárkamara mintaboltot, bemutatótermet alakít ki székházában (Kecskemét, Tatársor 6.). A kereskedelmi egységet, amely a homokhátsági gazdaságok termékeit népszerűsíti, júniusban nyitják meg. A szárazság után is több gabonára számítanak hozamok Továbbra is érvényes az egy hónappal korábbi prognózis: a szűkös európai kínálat miatt idén drágul a kenyérgabona. Az előzetes hazai becslések ellenére úgy tűnik, a kora tavaszi szárazság kevesebb kárt tett a búzában. Úgy 4,7 millió tonna várható, amely 10 százalékkal több, mint a tavalyi. Bőtermő és ellenálló az új búzafajta nemesítés Újabb kiváló minőségű búzát állítottak elő a martonvásári növénynemesí- tők. Most kezdik felszaporítását. Az Mv Kolo nevű fajta hozama a kísérletekben hektáronként 7 tonna körül alakult. Középkorai érésű, jó a szalmaszilárdsága, nem fogékony a gombabetegségekre, és az átlagosnál jobb a le- vélrozsda-ellenállása is. Újdonsült túravezetők a nemzeti parkban természetvédelem A Kiskunsági Nemzeti Park túravezetői tanfolyamot szervezett a megyei agrárkamara által gesztorált homokháti célprogram keretében. A résztvevők megismerték a természetvédelem céljait, feladatait, a nemzeti park történetét, botanikai és zoológiái értékeit, néprajzát. A sikeres vizsga után oklevelet kaptak, és ezután túravezetőként kalauzolhatják a természetszerető embereket a Kiskunsági Nemzeti Park területén. Pannoni Hazaivá hamisítják az epret gyümölcspiac A korai bevétel nélkül nem létezhetnének A hazai szamócásokban idén a fagy leszüretelte a termés harmadát. Az időjárás azonban már évek óta nem befolyásolja a földieper árát. A május eleji fagyok országszerte, a jégesők főleg az Alföldön, Somogybán elpusztították a termés jelentős részét. Azonban a piac nem kárpótolja magasabb árakkal a termesztőket. A tavalyihoz hasonlóan kilónként 400 forint körüli áron adható el a gyümölcs a nagybani piacokon vagy a heti terményvásárokon. A nagyáruházaktól még ennyit sem kapnának a termesztők. Például Bács-Kiskunban, Pest megyében 300 forintot kínáltak az áruházláncok a szamócáért. Azt is úgy, hogy hatvan napra ígérték a teljes árat kifizetni. - Nem szerződtünk velük, mert a korai bevétel nélkül nem tudnánk létezni, a napszámokat fizetni kell. Idén sehogy nem jövünk ki jól a gyümölccsel, az import megint tarol - jellemezte a szamócapiacot Kiss Miklós nyársapáti gazda. A költség- vetésből kellően megtámogatott spanyol eperprogramnak mindenütt isszák a levét a termesztők. Az EU-ban a földieper több mint felét a spanyolok adják. Náluk a hozamok magasak, mert olyan fajtákat ültetnek, amelyeknél kihagyható a hidegfázi- sos termesztési szakasz, ezért már kora tavasszal kezdődhet a szüret. Igaz, az ibériai gyümölcs korántsem olyan zamatos, mint az európai. - Az olasz palánták jó ízű termésével próbáljuk felvenni a versenyt, de kétes a siker, mert a spanyol szamócát hazaivá hamisítják. A zöldség-gyümölcs terméktanács már tavaly is követelte a hatóságoknál a magyar eper védelmét, de semmi javulást nem látunk. A forgalmazók a behozott termékeket átcsomagolják, és hazaiként dobják a pultra - sorolta Kiss Miklós. ■ Miklay Jenő ■ Hatvan napra ígérték kifizetni a vételárat. Zamatos a hazai. Azonban a piacon az íztelen is nyerő, ha elég olcsó. Újratelepíthető a kivágott szőlőterület Mint az elmúlt héten közöltük, az EU által támogatott szőlőkivágási kérelmeket a beérkezés sorrendjében bírálja el a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. A beadási határidő június 22. A vonatkozó rendelet értelmében „a felszámolt területre nem keletkezik újratelepítési jog”. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott területre nem lehet többé szőlőt telepíteni - tájékoztatta lapunkat Hajdú Sándor, az MVH Bács-Kiskun megyei vezetője. A támogatott kivágással csak a területi kvóta csökken, az adott konkrét terület azonban továbbra is felhasználható szőlő- termesztésre, például ha a gazda újabb kvótát vásárol. ■
