Tolnai Népújság, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-21 / 143. szám

DIÁKVILÁG TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. JÚNIUS 21.. CSÚTÖRTÖK Az oldalt szerkesztette: Hargitai Éva 74/511-510 e-mail: eva.hargitai@axels.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.toInainepujsag.hu internetes oldalon. * Diákszemmel: Ez most itt a reklám helye Aranyköpések Diákok dolgozataiból akropoüs volt a nőstény far­kas, mely Rómeót és Júliát megszoptatta. SZEGÉNY árva kislány volt Ma­rika, sem apja, sem anyja, a nagynénje is csak úgy könyö- rületből hozta világra. A szemünk közepén van egy nyílás, ami fekete, mert fejünk belül üres és sötét. PETŐFI MEGHATÓ módon szerette édesanyját, ez kitűnik abból a verséből is, melyben azt írta: „Bár maradtam volna benne végig!” zrínyi halálát egy - a bécsi kamarilla által - tragikusan felbőszített vadkan okozta. ■ TN gyűjtés A drága reklámok, a kereske­delmi szünetek jelzik, hogy mikor jön a műsorban a leg­jobb, legizgalmasabb ese­mény. Minél hosszabbak a reklámok, annál izgalma­sabb részt szakítottak vele fél­be. Ám nem csak a műsorok hangulatát tükrözik, hanem azt is, hogy éppen milyen adás megy. A hétvégi reggeli mesék közben válogathatunk a kü­■ Mi is lenne velünk a már megszokott reklámok nélkül? lönböző gabonapelyhekből, és a mindenféle „nézd, az én babám mit tud” finomságok­ból. Utána jönnek a nélkü­lözhetetlen mosóporreklá­mok és tisztítószerek, ame­lyek garantálják a teljes tisz­taságot. Ezek leginkább a szappanoperák között fut­nak. Délután pedig a külön­böző kibeszélő, megbeszélő, odamondó, elmondó show-k alatt már mindenféle árut próbálnak ránk sózni. Olyan lelkesen mondják, hogy egy csepp mosogatószer képes több ezer tányért elmosni, hogy néhányan ezt el is hiszik. De sokunk már tud­ja, hogy a reklámok tele van­nak nagyzolással. Csak ne­vetünk azon a lányon is, aki siránkozik, hogy arcán egy aprócska pattanás van. De tudnánk reklámok nél­kül létezni? Hisz ha nem len­nének, mi alatt végeznénk el folyó ügyeinket, vagy mit pa­rodizálnánk ki, vagy éppen­séggel én miről írtam volna cikket? De hát a reklámok már beleivódtak az életünk­be, és profin tudjuk, hogy mikor szakítja meg egy-egy klip a kedvenc műsorunkat. ■ Suplicz Anita, ESZI Filmajánló Újságpapírba öltöztek az alkotók I ladik A vetélkedő és az esti buli összekovácsolta az ellenfeleket Szolnokon Aki szereti a lágyabb, chillout zenéket, annak remek kikap­csolódást jelenthet a Cafe del Mar sorozat legújabb, tizenne­gyedik kiadása. Bár a számok talán nem nyújtanak akkora élményt, mint a tizenharmadik rész remekül sikerült válogatá­sa, mindenképpen érdemes meghallgatni őket. Cafe del Mar 14. És, hogy mi is az a Cafe del Mar? Egy bár az Ibiza-szigetén található San Anto- nioban, mely a naple­mentére nyüó kilátásáról vált ismertté. Ramón Guiral, Carlos Andrea és Jósé Les nyi­totta meg 1978-ban - derül ki a Wikipédia bejegyzéséből. A naplementéhez hangulatot nyújtó zenét a bár kezdetben magnószalagon kínálta vendé­geinek később pedig megje­lentettek egy Café del Mar CD- sorozatot is, amely idén im­már a 14. kiadásban jelent meg, és világszerte több millió példányban kelt el. (hé) Mahoney muszájból lett rendőr Örökzöldek a Rendőrakadémia zöldfülűi A Rendőrakadémia című film első darabját 1984-ben készí­tették el, és olyannyira sike­resnek bizonyult, hogy hat másik epizód követte. A sztori lényege, hogy egy amerikai városban a polgármesterasz- szony intézkedésére a Rendőr­akadémia, nemtől, testsúlytól és iskolázottságtól függetlenül mindenki előtt kitárja kapuit. Az újoncok érkeznek is szép számmal, a legkülöncebb fi­gurák teszik próbára a kikép­zők idegeit Mahoney (Steve Guttenberg), az örökké kisebb szabálysér­tésekbe keveredő fiatalember eddig szerencsésnek bizo­nyult, megúszta a balhéit. Az apjának ugyanis ígéretet tett az egyik vezető beosztású rendőr ismerőse, hogy vi­gyázni fog a fiára. Ám Mahoney újra és újra kihúz­za a gyufát, és már csak az mentheti meg a börtöntől, ha jelentkezik a Rendőrakadé­miára. Persze innen is rögtön megpróbálja kirúgatni ma­gát, tizennégy kemény hét vár rá, és persze a végén a szedett-vedett újoncsereg kényszerül arra, hogy meg­mentse a várost a bűnözők­től. Kötelező vígjáték! (kp) Idén is szép eredményt értek el a tamási Würtz Ádám tagiskola diákjai a LADIK-médiavetélkedő országos döntőjén. Az AFK csapat harmadik lett. Most ők számolnak be az eseményről. AFK csapat Június 8., reggel, Tamási, Kos­suth tér. Álmosan, de izgatottan indultunk útnak Szolnokra, az országos médiavetélkedő döntő­jére mi öten, BarkóczyTimi, Kiss Kinga, Gyenei és Hegedűs Orsi valamint Bordás Melinda, va­gyis az AFK (Alkotók, Festők, Könyvfüggők) csapat tagjai. Fel­készítő tanárunk Judit néni és a Tolnai Népújság marketingme­nedzsere, Barabás Orsi kísért el minket. A verseny előtt is sokat készültünk a megmérettetésre, de felelevenítettük ismeretein­ket a buszon is. Dél körül értünk a helyszínre. Kissé meglepődtünk, hiszen nem gondoltuk, hogy ilyen szép helyen töltjük majd el ezt a két napot. Kis medence, faházak, ápolt virágoskertek, hangulatos tavak: ez az Alcsi Holt-Tisza Szabadidőközpont. Itt látták ven­újságtekerccsel. Nagyon tetszett az „újságba öltöztetés” feladat. Nekünk orvosnak kellett beöltöz­tetnünk egyik társunkat szte­toszkóppal, 5 újság, egy kukás­zsák, olló, ragasztó felhasználá­sával. Ezután várat kellett építe­nünk, szintén adott elemekből. A verseny egy üde színfolttal zá­rult. A jövő Ladikosainak szóló üzenetet kötöttünk héliummal töltött színes lufikra, melyeket a rendezők jelére egyszerre enged­tünk a levegőbe. Ez a művelet na­gyon látványos volt. A megpró­báltatások után ünnepi ebéd várt minket a Szellőpalotában. Ebéd után eljött a nap fény­pontja. Először a felkészítő taná­roknak köszönték meg a mun­kájukat, majd megtudhattuk a végeredményt. Pattanásig fe­szült a hangulat, de megérte vár­ni, csapatunk, az AFK, a Ladik országos döntőjében III. helye­zést ért el! Örömteli kiáltással fo­gadtuk a hírt, hogy mi állhatunk képletesen a dobogó 3. fokára, mi nyertük a 150 000 forintos díjat, folytatva a Tolna megyét képviselő tamási würtzös diá­kok tavalyi sikerét. Fáradtan, de sok új élménnyel gazdagodva tértünk haza. Örü­lünk, hogy tovább öregbítettük Tolna megye jó hírét. dégül a 18 csapatot az ország minden részéről és a határokon túlról is. Az érkezés után regiszt­ráltak bennünket, majd nagy iz­galommal kihúztuk a csapat­színt. Sötétzöldek lettünk, ami­nek eleinte nem igazán örül­tünk, mert a sötét póló a meleg napsütésben nem szerencsés, de végül megbarátkoztunk vele. A szobafoglalás és a finom ebéd után nekiláttunk a „mun­kának”. Interjúkészítés, képre­gény rajzolása, és a csapat indu­lójának megírása várt ránk. A délutáni szabadidős programon felfedeztük a hely szépségeit. A vacsora után tábortűz volt a meglepetés. Itt mutatta be min­den csapat az indulóját, mi tán­cos koreográfiát készítettünk hozzá. Az est során minden ötös elénekelt egy számára kedves tá­bori dalt. A nap egy fergete­ges bulival záródott a Szellőpalotában, V ISs a délelőtti verseny helyszínén. A zene rit- * musa és a jó hangu­lat a táncparkettre r csalt minden diákot. Akik még délelőtt idegenkedve néztek egy­másra, s csak az ellenfelet látták a másikban, most szinte barát­ként táncoltak egymás mellett. Másnap a reggeli után folyta­tódott a verseny. A bemutatko­zás következett: Mi citera és más népi hangszerek segítségével mutattuk be csapatunk tör- v • ténetét, de volt, aki a koré­ve ográfiára, más a színjátszásra es­küdött. Jobbnál jobb produkciókat lát­hattunk. Ezután jött csak a ne­heze, az ügyességi feladatok. A sportpályán ugyanis hét ágra sütött a nap, forrt a levegő. Erőn­ket nem kímélve kézbesítettünk bekötött szemmel, dobtunk célba A sok gyakorlás meghozta az eredményt, remekül helytálltak a diákok- azt hiszem, a gyerekek ne­vében is elmondhatom, hogy az országos döntő feladatai érdekesek és változatosak vol­tak - mondta Benkőné Nyíró Judit, a megye legjobb csapa­tának felkészítő tanárnője. Nem érezték a versenyszámo­kat különösebben nehéznek, mert nagyon sokat készültek. A versenyt megelőző hetekben, akárcsak a megyei forduló előtt, minden nap egy, vagy akár két órát is gyakoroltak a lányok a tanárnővel. A felkészülésben a tavalyi megyei első, országos második Mé-Diák csapatának fiú tag­jai, főként a csapatkapitány Pekoli Miklós is segítettek. A lányok őket hívták fel el& szőr, hírül adva az eredményt Az osztály egyébként az iskola egyik legjobbja, idén több or­szágos versenyen is szép ered­ményeket értek el. A tamási Würtz Ádám tagiskola és a me­gye is büszke lehet mind a tava­lyi fiúcspatra, mind az idén szépen szereplő lányokra. Benkőné Nyíró Judit büszke diákjaira * » > % t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom