Tolnai Népújság, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-31 / 125. szám

2007. MÁJUS 31, CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2007 - 79 NAGYMÁNYOK 5 HÍREK EBSai Mi a véleménye a szénbánya nyitásáról? DERVALICZ ANDRÁSNÉ- Amíg a régi bánya üzemelt, itt nem lehetett semmit sem csinálni. Sem teregetni, sem ablakot nyitni, mert minden csupa por lett egy szempil­lantás alatt. Nem örülünk, azért, mert túl közel lakunk hozzá. A brikettgyár is rette­netesen porzott, a külszíni fejtés annál sokkal jobban fog. Munkalehetőséget sem igazán jelent, nekünk csak a piszok meg a por jut. SZABÓ TÜNDE- Nem örülök neki egyálta­lán. Elsősorban azért, mert nagyon nagy lesz a por a külszíni fejtés miatt, és a bá­nyához közeli utcákban ve­szélyben lesz majd az embe­rek, de főként a gyerekek egészsége. Azért sem örü­lök, mert a bányanyitással a természetet is rombolják, az a terület már sosem lesz olyan, mint eredetileg, akár­hogy is próbálják helyreállí­tani. Talán teremt munkahe­lyet, de akkor sem örülök. SCHMIDT JÁNOS- Valamikor én a brikett­gyártól mentem nyugdíjba, úgyhogy tisztában vagyok azzal, mint jelent, ha a falu határában egy külszíni fej­tés működik. Annak idején a Mecsekben a mányoki volt a legmagasabb kalóriá- jú szén, csak hát ugye a po­litikai helyzet miatt a mi bányánkat zárták be, a rosszabb minőségű szénbá­nyákat meghagyták. Én örülnék,már csak azért is, mert én szénnel fűtök. Nagymányoki gyerekek játszanak a sportcsarnok melletti parkban. Fiatalokban nincs hiány, s a falu vezetése szeretné, ha munkalehetőség is lenne Lefektetik a jövő alapjait ipar Letelepülő cégek és bányák nyitása hozhatja a fellendülést Saját bevételekkel mű­ködik jól egy önkor­mányzat - vallja a nagymányoki polgár- mester. A község iparte­rület kialakítását, bá­nyák nyitását tervezi. Rácz Tibor Gyerekek, felnőttek együtt ját­szottak a Kihívás napján egész délelőtt Nagymányokon a sportcsarnok melletti parkban. A kicsik legtöbbje óvodás korú volt. Szüleik kamerákkal, fény­képezőgépekkel rögzítették szinte minden mozdulatukat. A fák árnyékában is legalább harminc fokos meleg volt, így a felnőttek úgy döntöttek, elég, ha délelőtt mozognak a gyere­kek. Ebédre mindenki haza­ment, vagy vissza az oviba. Kari Béla polgármester örömmel újságolta, nagyon sok a gyerek és a fiatal szülő a településen. Sokan valamelyik környező városból költöztek ide, vagy vettek itt telket. Azt állítják, a falu fekvése vonzot­ta ide őket. Többen is szeretné­nek még a faluban leteleped­ni, ám már minden építési tel­ket értékesített az önkormány­zat. Újakat pedig egyelőre nem alakítottak ki. - Akik egyetem­re, főiskolára járnak, azok is szeretnek visszajönni Má- nyokra. Ha több lenne a mun­kalehetőség, ezek a fiatalok is szívesebben visszatérnének szülőfalujukba. Jelenleg azon munkálkodunk, hogy munka­helyeket teremtsünk - fogal­mazott Kari Béla. A polgármester azt vallja, minden településnek, így Nagymányoknak is csak akkor van jövője, ha önálló bevétele­ket képes teremteni. Ezért ter­vezik egy húsz hektáros iparte­rület kialakítását a falu és Kismányok között. Már több cég jelezte, hogy letelepedne. Könnyűipari és nehézipari, külföldi és belföldi egyaránt. Iparűzési adójuk a költségvetés mintegy húsz százalékát tenné ki. Ráadásul a helyi szakembe­reknek nem kellene elutazni­uk, hogy munkát találjanak, hisz a faluban több lakatos, ne­hézgép-kezelő, és még több se­gédmunkás van, akikre egy építőipari cégnél mindig szük­ség van. Egy saját kőbánya nyi­tását is megkezdte az önkormányzat. Kari Béla elmond­ta, ugyan nem a település működ­teti majd, ám a nyereség a költ­ségvetést gazdagítja. Emellett egy szénbányát is nyit a falu­ban a pécsi Calamites Kft. - Természetesen egy külszíni szénbánya nem a falubeliek álma. A megnyitását akadá­lyozni lehet, megakadályozni nem. Ezért kell egy ésszerű Közös erővel szépítjük a községet. kompromisszumot kötni a cég­gel, hogy a falunak is legyen haszna abból, hogy a határá­ban szenet termelnek ki. Az ön- kormányzat által szabott felté­telekbe - amiben sokan kételkedtek - hatvan-hetven százalékban már beleegyezett a bányász vállalko­zás. Ilyen például a kitermelt szén után származó jövedék is. Ha már mindenkép­pen megnyit a bánya, akkor ne­künk is legyen valami hasz­nunk belőle - húzta alá a pol­gármester. Kari Béla polgármester Pályázat híján társadalmi munkával szépítik a falut Folyamatosan szépítik, csinosít­ják a falubeliek környezetüket. Az egyik utca lakói tavaly fákat ültettek az árokpartra, játszóte­ret építettek a gyerekeknek. A nagymányokiak mindig vigyáz­nak, hogy szép, tiszta legyen la­kóhelyük. Volt, akik virágállvá­nyokat készítettek a falunak, amelyekbe társadalmi munká­ban mások kiültették a növénye­ket. - Próbálunk figyelni arra, hogy minél szebbek legyenek az utcák, terek a faluban. Ám a költségvetésünk egyelőre szű­kös, csak két millió forintunk van idén útfelújításra, illetve a vízelvezetők tisztítására. Míg nem lesz pályázat társadalmi munkában csinosítjuk a telepü­lést - mondta Kari Béla polgár- mester. Védi a környzetet az asztalos vállalkozó A tradíciót ötvözi a mester a korszerű technikával Nagy Géza nagymányoki asztalos 1995-ben alapította vállalkozását, azzal a céllal, hogy magas színvo­nalon elégítse ki a környezetba­rát nyílászárókat kereső vásárlók igényeit Nagyon fontosnak tartja környezetünk védelmét. Az alaf> anyagok kiválasztásakor szem előtt tartja, hogy csak környezet­barát ragasztóval és felületkezelő Nagy Géza és felesége a faültetés kezdeményezői utcájukban anyaggal dolgoznak. Mint el­mondta, az évek során cége sokat fejlődött. Kezdetben egy, ma már tizenhat alkalmazottal dolgozik. A mai legmagasabb igényeket is kielégítő korszerű gyártási tech­nológiákat állította a vevői elvárá­sok szolgálatába. Ennek elenged­hetetlen része lett a minőségi ipa­ri festés. Azért, hogy a fa ne csak szép, hanem valóban tartós és időtálló legyen.- Úgy gondolom, hogy vásárló­im csak akkor lesznek elégedet­tek, ha a széles termékválaszté­komon kívül komplex szolgálta­tást is nyújtok. Ez a következőket foglalja magába: díjtalan áraján­lat, felmérés, szaktanácsadást - fogalmazott az asztalos. A Honismereti Egyesület a kulturális örökséget őrci A Nagymányoki Honismereti Egyesület 2004 őszén alakult, je­lenleg 17 tagja van - mondta el la­punknak Wusching Mária Rita, az egyesület elnöke. Céljuk, hogy megőrizzék a település történel­mi és kulturális érté­keit, segítsék a közös­ségi kezdeményezé­seket. Emellett konk­rét kutató, feltáró, be­mutató, archiváló feladatokat is végeznek. Nyomon követik a falu mindennapi életét, és a helyi te­levízió működtetésével megőrzik az emlékeket az utókor számára. Fontosnak tartják az ifjúság identitástudatának erősítését. Ezt a helyi történelmi és kulturális értékmegőrző, nevelő-oktató programokba való bevonásukkal törekszenek elérni. Mindezt úgy, hogy a településen élő valameny- nyi nemzeti és etnikai kisebbség és népcsoport hagyományait fi­gyelembe veszik. Ä kőszénbánya emlékeit, mint az ipartörténeti térké­pek, szakkönyvek, eszközök, készülé­kek, ruhák, maket­tek, szerszámok, szokásokhoz kapcsolódó vallási- és emléktár­gyak egy emlékszobában helyez­ték el, amely előtt két csille talál­ható. Az Egyesület tagjai kutatá­saikkal hozzájárulnak Nagy- mányok történetének, kulturális örökségének feltárásához, fejlő­déséhez. Emelnék az ellátottak számát az idősotthonban az idei évtől már összevon­tan működik a váraljai és a nagymányoki idősek átmene­ti otthona. Kari Béla polgár- mester elmondta, így költség- takarékosabban, hatékonyab­ban működhet tovább a két intézmény. Egyik otthonban sem csökken az ellátottak száma, sőt a következő évek­ben szeretnék az önkormány­zatok mindkét településen, ha több idős ember részesül­ne az ellátásban. - Tizenkét idős ellátásához ugyanannyi szakember kell, mint harmin­céhoz - mondta a polgármes­ter. A két település élete több szálon is összefonódik, hi­szen a jegyzőjük, valamint az általános iskolájuk is közös. Harminc éve őrzik a hagyományokat harmincéves jubileumi ren­dezvényét tartotta pünkösd­kor a Glück Auf Egyesület hagyományőrző együttese. A sportcsarnokban tartott mű­sorukban a bátaszéki és bonyhádi vendégfellépők mellett több érdekességet is kínáltak a megjelenteknek. Az együttes első alkalommal adott elő magyar táncot, és régi táncosaik is felléptek. A pünkösdi ünnepen heten kaptak elismerést nemzeti­ségi hagyományőrző munká­jukért. mmutönm Kari Béla, polgármester munka­napokon elérhető a polgármes­teri hivatalban. Telefon: 74/558-040, fax: 74/558-043, e-mail: olghiv@nagymanyok.hu , polgarmester@nagymanyok.hu . Dr. Klausz Judit július elsejétől lesz a falu új jegyzője, az ő foga­dóórái szintén munkanapokon, munkaidőben lesznek. Kásler Anikó aljegyző hétfőtől péntekig minden nap várja a falubelie­ket. Dr. Klausz Irén, az I. számú orvosi rendelőben 8-tól 10-ig, és 15-től 16 óráig rendel. A FALU VEZETŐI Kari Béla polgármester, Wusching Rita alpolgármester, Hálák Miklós, Hirschmann Ádám, Hohl Árpád, Hucker And­rás, Melcher Zsolt, Rusák József, idősebb Stallenberger József, valamint ifjabb Stallenberger Jó­zsef képviselők. ADATOK Lakosság száma: 2512 Általános iskolások: 193 Középiskolások, egyetemisták: 134 Óvodások: 97 Civil szervezetek: 22 Válallkozások: 21 AZ ÖSSZEÁLLÍTÁST RÁCZ TIBOR ÍRTA, A FOTÓKAT BAKÓ JENŐ KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A NAGYMÁNYOKI ÖNKOR­MÁNYZAT TÁMOGATTA. 4 > I Ipartörténeti emlékszobát nyitottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom