Tolnai Népújság, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-29 / 123. szám

5 2007. MÁJUS 29., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ támogatás Az uniós pénzek felhasználásának az a lényege, hogy hosszú távon jól működő vállalkozások, önkormányzatok, civil szervezetek fejlődhessenek. Az elkövetkezendő időszak nagy kihívása, hogy időben fel tudjuk-e használni a közösségi forrásokat PÉNZOSZTÁS HELYETT BEFEKTETÉS Nem pénzt osztunk, hanem befektetünk a jövőbe - mondta dr. Kolber István ál­lamtitkár, a Fejlesztéspoliti­kai Irányító Testület tagja, amikor a Tolnai Népújság szerkesztőségében járt. Lengyel János- A népi bölcsesség szerint ha minden fontos, akkor semmi sem fontos. Ha mindent fejlesz­tünk, akkor semmire sem jut elég pénz. Mitől, kitől függ, hogy mire költjük az európai uniós és hazai forrásokat?- Sok mindenre figyelni kell, amikor meghatározzuk a fejlesztés elveit, köztük az európai folyama­tokra is. Mint ismert, az Unió leg­főbb célja, hogy a világ egyik legver­senyképesebb régiója legyen. A fő kérdés, hogy álljuk-e a versenyt az USA-val, Kínával, az ázsiai térsé­gekkel. Az Egyesült Államok éven­te 290 milliárd dollárt fordít kuta­tás-fejlesztésre, Európa 170 milli­árd dollárt. A kínai gazdaság dina­mizmusa mellett az ország mérete sem mellékes. Náluk 250 millió ál­talános iskolás és ötmillió egyete­mi hallgató van. Indiában és Kíná­ban egymillió mérnököt képeznek évente. Amerikában és Európában 170 ezret. Olyan kihívások előtt áll tehát az unió, amelyekre csak a tag­országokkal együtt képes sikeresen válaszolni. Nem véleüen, hogy a fej­lesztési pénzek felhasználása során az EU-t ezek a célok vezérelték. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) is ezt az utat követi.- Sokan és sokat beszéltek már erről. Mit tartalmaz ez a terv?- Annak idején Baráth Etele mi­niszter kollégámmal már lényegé­ben kész tervet vittünk a kormány elé. Ezután alakítottuk ki az ÚMFT- t, amely a nemzeti stratégia kerete­it, a fejlesztés fő irányait és a forrá­sok felosztását határozza meg.- Mire koncentrál a terv?- A két kulcsszó a növekedés és a foglalkoztatás, de szerepelnek benne az úgynevezett horizontális célok. Olyanók, mint a társadalmi esélyegyenlőség, a területi különb­ségek mérséklése, a hátrányos helyzetű csoportok helyzetének, a környezeti állapotnak a javítása, a fenntarthatóság és sok más. Ezek nélkülözhetetlen kellékei egy jó fej­lesztési tervnek. A foglalkoztatás azért is fontos, mert nálunk sajnos nagyon kevesen dolgoznak azok kö­zül, akik megtehetnék. (A régióban százból ötvenhatan - A Szerk.) Ah­hoz, hogy többen dolgozzanak, kel­lenek új munkahelyek, de fontos a foglalkoztathatóság biztosítása is. Ebben viszont az egészségügynek, az oktatásnak, az élethosszig tartó tanulásnak van szerepe. Mindezek­ből kiderül: nem csak a vállalkozá­sok, hanem a munkavállalók ver­senyképessége is fontos. A fejlődés alapja, hogy csak korszerű gazda­ságba érdemes befektetni.- Az ágazatok közül a turisztika egyre növekvő része a világgaz­daságnak.- Nem véletlen, hogy a turizmus mi fejlesztési tervünknek is hang­t liyos eleme, hiszen Magyarország egyik nagyszerű adottságáról van Kolber István a szekszárdi Garay téren, amely az ő minisztersége idején készült ■ Az I. Nemze­ti Fejlesztési Terv sikeres volt, mert a rendelkezés­re álló for­rásoknál többet lekö­töttünk. Ha van tarta­lék, a pénz nem vész el. Most na­gyobb a tót, de több a tu­dás, a ta­pasztalat, segítjük a pályázókat, mert ha ők sikeresek, akkor sike­res lesz az ország is. szó. Tény: egyre nagyobb az érdek­lődés az egészségturizmus iránt, amelynek egészségmegőrző és gazdasági szerepe is jelentős. Ne feledjük: a turizmus egyben kultú­ra is, amelyben az értékek megőr­zése és teremtése, a használható nyelvtudás, az emberi kapcsolatok fejlesztése is beletartozik.- Mindezek hátterében tudásver­seny is zajlik a világban, s mi szakemberhiánnyal küzdünk...- A XXI. század iskolája komplex program nem csak a 700-1000 isko­lának a felújítását tartalmazza, ha­nem korszerű oktatási eszközökkel való ellátást, új képzési szemlélet, új módszerek elsajátítását is. A ta­nulás tanulását. Azoknak az isme­reteknek az elsajátítását, amelynek eredményeképpen egy társadalom demokratikusan és harmonikusan tud élni. Korunkban a tudásalapú gazdaság megteremtése jelenti a legnagyobb kihívást.- A fejlesztési tervvel kapcsola­tos kommunikáció eddig csak a pénzről szólt.- Sokan vélekednek úgy: azért érte meg csatlakozni az Unióhoz, mert támogatást kapunk. Koránt­sem erről van szó. Egy társadalmi, gazdasági berendezkedéshez, egy kulturális, politikai értékközösség­hez csatlakoztunk. A támogatások azt szolgálják, hogy idővel mi ma­gunk is megállhassunk a lábun­kon, erősebb legyen a gazdaság, fenntartható, működőképes a tár­sadalom, a környezet. A nyolcezer milliárd forint évente háromszor több forrást jelent, mint ami az el­múlt években rendelkezésre állt. Bár akkor is sok fejlesztést hajtot­tunk végre. így készült például a szekszárdi Garay tér, amit azért is néztem meg most, mert miniszter­ként korábban hozzám tartozó re­gionális operatív programból való­sult meg. 2007 és 2013 között min­den korábbinál több jut a gazda­ságfejlesztésre, a közlekedésre, a Szabályozott és átlátható lobbitevékenység­re van szükség. környezetvédelemre, a megújuló energiaforrásokra, az emberi erő­források fejlesztésre, az egészség­ügy, az oktatás, a szociális infrast­ruktúra fejlesztésére és a regioná­lis programokra. Ez egy új elem a tervben, hiszen a régiók maguk ha­tározhattak meg fejlesztési elkép­zeléseket, s juthatnak forráshoz a fejlettségi szintjükhöz mérten.- Már felszínre kerültek az első nem tetsző dolgok is a feltételek­ről, főként a kis- és középvállal­kozások esetében.- A kiírás valóban komoly növe­kedést várt el a pályázóktól a támo­gatás fejében. De ez érthető. Mi len­ne, ha azok kapnák a vissza nem térítendő támogatást, akik nem is terveznek növekedést. A magyar és az uniós polgárok pénzével gon­dosan kell bánni. Jogos társadalmi elvárás, hogy azok kapják a pénzt, akik embereket foglalkoztatnak, növekednek, adót fizetnek. Társa­dalmi érdek az is, hogy körültekin­tőek legyünk a tervezésnél és szi­gorúak a végrehajtás során. Széles társadalmi vitákat folytattunk, most éppen tart egy újabb vitaso­rozat. El kell készíteni az akcióter­veket, amelyek már szinte részle­tesen tartalmazzák a pályázati fel­tételeket, benne azt is, hogy mek­kora lesz a támogatás. Fontos infor­mációk ezek a pályázóknak. Kí­váncsiak vagyunk a szakemberek és az érdeklődők véleményére. Au­gusztus-szeptemberben újabb pá­lyázatok jelennek meg, elindulhat­nak a fejlesztések. A jogos észrevé­telekre gyorsan reagálunk. Nem csak egyszerűsítettük, átláthatób­bá tettük a pályázatokat, hanem bi­zonyos esetekben egyedi döntések­kel gyorsítjuk megaprojekteket. Ezeket a régiós fejlesztési taná­csok, minisztériumok javasolhat­ják. Ilyen program lehet,a szek­szárdi főiskola kezdeményezése. Az idegenforgalmi szak fejleszté­séhez szükséges multifunkcioná­lis termet és tanszállót építenének.- A Fejlesztéspolitika Irányító Testület (FIT) már megalakulá­sakor a támadások középpontjá­ba került. Mit gondol, miért?- Ezek ellenzéki politikai táma­dások voltak. Az elkövetkezendő időszak nagy kihívása, hogy sike­resek lesznek-e a fejlesztések, idő­ben felhasználjuk-e a forrásokat. Éppen ezért átalakult a kormány- zaü szerkezet. Az előkészítő mun­ka komolyságát jelzi, hogy egy új intézmény alakult, a FIT, amelyet a miniszterelnök vezet. Én magam a regionális politikáért felelek, amely mintegy 1600 milliárd forint felett rendelkezik. Az ágazatok - érthetően - hajlamosak saját szem­pontjaik szerint előkészíteni saját fejlesztéseiket, mindenki a legtöb­bet akarja. Most viszont a fejleszté­si terv nem az ágazati tervek ös­szessége, csupán figyelembe veszi azokat is. Azzal, hogy Magyaror­szág az elsők között tudta benyúj­tani a terveit, s hogy meghirdettük a pályázatokat, s év közepén első­ként tudjuk lezárni az egyeztetést, nagy lépést tettünk. Kialakítottuk a szabályozást, kiépült a végrehaj­tás intézményrendszere. Ez a FIT működésének is egyik nagy ered­ménye.- Ahol több az állami pénz, erő­sebb a lobbizás is. Hogyan kezel­hető a lobbi?- A lobbi bonyolult ágazati és te- rületí érdekek érvényesítését jelen­ti. Ez normális és szükséges dolog, Névjegy DR. KOLBER ISTVÁN 1954-ben született Órá­ban. 1978-ban a Pécsi Tu­dományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szer­zett diplomát. 1983-ban jo­gi szakvizsgát tett. 1994- 1998 között a Somogy me­gyei közgyűlés elnöke. 2002-től országgyűlési kép­viselő, 2004-től fejlesztési miniszter. 2006-ban egyéni körzetben szerzett mandá­tumot. A Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja, 2007-től a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára. Pártjának Somogy megyei elnöke. Nős, felesége tanárnő, két gyermekük van. de nagyon fontos ennek a sza­bályozottsága és átláthatósága. A pénzekhez való hozzájutás sokoldalú és szigorú kritériu­mok mellett történik. Átlátható és ellenőrizhető a rendszer, amelyben a jogorvoslatnak is helye van. A tervezés lett a lob­bi leghatékonyabb terepe, amely azt szolgálja, hogy a legfontosabb célok a nyilvános­ság előtt kerüljenek a tervbe. A kezek az asztal fölött vannak. A pályázatok elbírálásánál a mu­tatók többsége objektív, a pályá­zó kiszámolhatja, hogy sikeres lesz vagy sem. A kis összegű pályázatok esetében, akik meg­felelnek a feltételeknek, auto­matikusan megkapják a pénzt. Lesznek kétfordulós pályázatok is azért, hogy ne kelljen felesle­gesen terveket készíteni, és lesznek olyan támogatások, amelyek a hitel- és garancia- rendszert is biztosítják hi a sok olyan cég van, amelyik bankképes, de nem hitelkenes. I 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom