Tolnai Népújság, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-03 / 102. szám

2007. MÁJUS 3., CSÜTÖRTÖK 7 GAZDASÁG Észt-orosz diplomáciai vita a tallinni szobor miatt Észtország kedden bezárta moszkvai konzulátusát, miután a tallinni szovjet emlékmű eltá­volítása ellen tiltakozó orosz fia­talok megzavarták Marina Kal- jurand nagykövet sajtótájékozta­tóját. Az észt kormány elrendel­te a diplomaták családtagjainak beavatkozását is, mivel a képvi­selet épületét tüntetők napok óta blokád alatt tartják. A fiatalok a Fasiszta Észtor­szág! szlogent skandálták. Előző nap Moszkva főpolgármestere, Jurij Luzskov az észtek elleni gazdasági bojkottra szólította fel honfitársait. A balti ország fővá­rosában múlt héten eltávolítot­ták a városközpontból a máso­dik világháborús szovjet emlék­művet. A tiltakozó tüntetés több­napos zavargássá fajult Tallinn- ban, amelynek során egy orosz állampolgár meghalt. ■ G. M. Az SZDSZ kompromisszu­mos ajánlatát sem tartják elfogadhatónak a szocia­listák. Egyedül a kiegészí­tő biztosítások 100 milli­árdos piacán hagynának teret a magántőkének. Bánky Bea Vasárnap lesz a koalíciós egyez­tetés a több-biztosítás reformról, az ülésen információink szerint Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter is részt vesz. A több generációra kiható döntés előtt nyilatkozatháború alakult ki a kormánypártok között. „Az MSZP nem bólint rá olyan egészségbiztosítási modellre, amelyben az intézetek mazso- lázgathatnak az állampolgárok között aszerint, egészségesek-e, vagy mennyi járulékot fizetnek” - jelentette ki Lendvai Ildikó, a szocialista párt frakcióvezetője. Lendvai csak a kiegészítő bizto­sítások évi 100 milliárd forintra becsült piacára engedné be az üzleti biztosítókat (a teljes libera­lizálás évi 1000-1500 milliárdos piacot nyitna meg a magánbe­fektetők előtt). Az MSZP frakció­vezetője kifejtette, az ötféle ja­vaslatból a szocialisták az oszt­rák modellt tartják elfogadható­nak. Ausztriában 22 biztosító működik, régiós alapon és foglal­kozási csoportonként szerveződ­ve. Szomszédaink kártyadíjat is fizetnek, évente 10 eurót. Náluk is jelen van a kórházi ápolási díj, de a mi 300 forintunk sokszoro­sát fizetik: 8-15 eurót naponta. Az osztrák polgárok harmada 7,5-9,1 százalékos járulékán felül pluszpénzért kiegészítő biztosítást kötött. A szocialisták azt is el tudják képzelni, hogy továbbra is az ál­lam nyújtja a gyógyszertámoga­tást, a háziorvosi, szakorvosi és a kórházi ellátást, de néhány te­rületen - például a fogászatban - több üzleti biztosító verseng­het. Spanyolországban is fogá­szatra lehet különbiztosítást köt­ni, vagy a kezelés teljes árát kell kifizetni a rendelőben. A britek a foghúzást kétszeresen is meg­érzik, mivel a kezelés 80 száza­lékát saját pénztárcájukból fize­tik 550 euróig. A franciák 95 százalékának azért van magánbiztosítása, mert így kiválthatja a magas, 30 százalékos önrészt. Svédország­ban viszont a lakosok kevesebb mint egy százaléka kötött ma­gánbiztosítást. Igaz, itt - az adón fölül - borsos önrészt is kell fi­zetni: egy egyszerű háziorvosi vizsgálat során is 11-17 eurót, de a svéd szakrendelőkben 22- 33 euró a „vizitdíj”, a kórházban pedig naponta 9 euró a napi fize­tési tétel. Írországban az egész­ség kész vagyont ér: az adón felül (amelyből az alacsony jöve­delműek és a 70 év felettiek el­látását fedezi az állam) fejenként és évente 220 euróba - 55 ezer forintba -, családonként 500 euróba - vagyis körülbelül 120 ezer forintba - kerül a háziorvos látogatása, a járóbeteg-szakren­deléseké pedig 450-500 eurót kóstál. Belgiumban - a 16 százalékos járulék mellett - a háziorvos költségeinek akár negyedét, de például egy reumatológiai szak- rendelés esetén már a vizsgálat, beavatkozás árának 40 százalé­kát kell saját zsebből fizetni. A gazdag Németországban - ahol több mint 250 magánbizto­sító működik - csak a lakosság tizedének van kiegészítő biztosí­tása, a járulék 14 százalékos, ezenfelül évi mintegy tízezer fo­rintot kell befizetni az alap- és szakellátás költségeire. Visszatérők: Amerika és Szlovákia SZLOVÁKIÁBAN OZ orvosok sztrájkjához már 40 állami kórház csatlakozott. A 30 szá­zalékos béremelés mellett az ál­lami intézmények rt-vé alakítá­sának megszüntetését, lényegé ben visszaállamosítást követel­nek a kormánytól Robert Fico hét végi nyilatkozatában nyil­vánvalóvá tette, az egybiztosítós rendszer bevezetését fontolgat­ják. Az USA többbiztosítós rendszere is súlyos válságban van. Több mint 50 millió ember él egészségügyi biztosítás nél­kül - a Fidesz ezért gyakran mutogat az óceán túlpartjára. Kétszer ennyien lennének, ha nem részesülnének a szegények (Medicaid) és a nyugdíjasok (Medicare) államilag finanszí­rozott biztosításban. Variációk vizitdíjra: akár egy ezrest is elkérhetnek az orvosnál Osztrák példa lehet a nyerő biztosítók A legtöbb európai országban kiegészítő díjat kell fizetni m • I Évtizedes mélyponton az EU-s munkanélküliség Sajtóértesülések szerint döntött a kormány a februárban beveze­tett vizitdíj módosításáról. A Ma­gyar Rádió információi szerint a legnagyobb változás várhatóan az, hogy a beutaló nélkül érke­zőktől nem dupla, vagyis 600 fo­rintos vizitdíjat kérnek majd, ha­nem 1000 forintot. Kompromisz- szum valószínű a gyermekellá­tás vizitdíjáról: így a gyerekek után is 1000 forintot kell fizetni, ha beutaló nélkül mennek, illet­■ Az ügyelet ingyenes lenne, de a vizitdíj összege a háromszorosára nőne. tizenhárom éve nem volt olyan kevés állástalan az euróövezet tagországaiban, mint idén márciusban, ami­kor szezonáüs kiigazítással 7.2 százalékra mérséklődött a munkanélküliség az euróövezetet alkotó tizenhá­rom országban a februári 7.3 százalékról. Márciusban 10,8 millióan voltak állás nélkül az euróövezetben, egy évvel korábban még 12,1 millióan. Optimisták a hazai nagyvállalatok EGYRE BIZAKODÓBBAN látják külpiaci helyzetüket a ma­gyarországi nagyvállalatok, optimizmusukat egyre ke­vésbé törik le a hazai meg­szorítások - derült ki az Ecostat áprilisi nagyvállalati konjunktúraindexéből. Ez az előző hónaphoz képest hat pontot emelkedett. A megkérdezett száz legna­gyobb hazai nagyvállalat több beruházást tervez, mint korábban. Kisebbségben az orosz állam a Malévban ALÁÍRTA AZ OROSZ ELNÖK a rendeletet az AiRUnion fúzió­járól: az orosz légi szövetsé­get egységes társasággá kell formálni, hogy a magán- részvényeseknek többsége legyen. Putyin rendelete egy héttel követte a Malév privatizációjának lezárását. A magyar légitársaság az AiRUnion magvát alkotó KrasAir résztulajdonosa, a Borisz Abramovics ellen­őrizte AirBridge tulajdoná­ba került. Az állam a KrasAirben 51 százalé­kot birtokol. Abramovics birtokon belül ve viszik őket szakrendelőbe vagy kórházba. Ugyanakkor minden más esetben, így az ügyelet felkeresésekor is, a kor­mány tervei szerint egyelőre in­gyenes marad a 18 éven aluliak ellátása. A rendőröknek és a tűz­oltóknak nem kell vizitdíjat fi­zetniük, ha munkájuk közben sérülnek meg. Ingyenes lesz a tüdőszűrés, és a cukorbetegség­ben, rákban szenvedőknek kór­házi napidíjat sem kell fizetniük. ■ Farkas Károly Minden vitapartner a betegek érdekeire hivatkozik, amikor egyetlen üdvözítő megoldásként ajánlja saját biztosítós modelljét MÁV: nem bírta szufléval a nyomdagép tarifák Csak az átlagot véve igaz a!7 százalékos vonat]egyár-emelés Csalás gyanúja miatt nyomoznak az II Felrónál A MÁV-nak nem sikerült zökke­nőmentesen átállnia az új tarifa- rendszerre, hiszen május else­jén nem minden pénztár tudott kiadni új, megdrágult vonatje­gyet, mert hiányoztak a módosí­tott távolsági zónáknak megfe­lelő, öt kilométeres szakaszolású jegyek. A cég történetében viszonylag ritkán előforduló kavarodásnak prózai oka volt. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium új ta­rifákról - átlagosan 17 százalék­kal emelkedtek az árak, de a 100 kilométernél rövidebb utaknál ennél többel - szóló rendelete és a bevezetés időpontja között a kapacitások korlátozottsága mi­att a nyomdagépek nem tudtak annyi jegyet nyomtatni, hogy kedd reggelre még az ország leg­eldugottabb vasútállomásán is elegendő legyen. „Kedden éjszaka is folyamato­san működtek a nyomdagépek, így szerdára megoldódott a prob­léma. Amúgy egy utas sem ma­radt jegy nélkül, a kalauzoknál gond nélkül meg lehetett váltani a jegyeket, és az automaták is or­szágszerte hibátlanul működ­tek” - mondta lapunknak Hor­váth Gergő. A MÁV sajtóreferen­se hozzátette, a hiányt szenvedő S pénztárak mindenütt a rövidebb 's tarifazónákról adtak ki jegyeket, 3 amelyekhez pótlólag írták hozzá | a szükséges összeget, ha ennél * hosszabb volt az utazás. ■ V. M. A száz kilométernél rövidebb utakra jobban drágultak a vonatjegyek Elrendelték a nyomozást az au­tóreklámokkal foglalkozó II Fer­ro Kft. ügyében - a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) csalás megalapozott gyanúja mi­att indított eljárást. Kormos Endre, a BRFK sajtó­ügyeletese elmondta: az ismeret­len tettes ellen folyó nyomozás­ban igazságügyi könyvszakértőt is be fognak vonni. A rendőrség hivatalból vizsgálta, hogy a mintegy 8000 autós ügyféllel rendelkező II Ferro ügyében tör­tént-e bűncselekmény - a ren­delkezésre álló információk alapján döntöttek tegnap a nyo­mozás elrendeléséről. Körmendi Ákos, a társaság tu­lajdonosa és február óta ügyve­zető igazgatója korábban azt kö­zölte: cége június elején kifizeti ügyfeleinek a májusra esedékes reklámpénzeket, ám a teljes el­maradt időszakra - azaz a febru­árra, márciusra és áprilisra - já­ró összeget csak később utalják át. Az ügyvezető szerint a három hónapos csúszásra a megkötött szerződések lehetőséget adnak. Körmendi Ákos megerősítet­te, június elején mintegy 300 millió forintot kell kifizetniük. Az ügyvezető szerint a reklámo­zók befizetéseiből ezt állni tud­ják. Körmendi egyúttal vissza­utasította a vádakat, melyek sze­rint a cég piramisjátékot működ­tetett volna partnerei szerződés- kötési díjaira alapozva. ■ Z. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom