Tolnai Népújság, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-15 / 112. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. MÁJUS 15., KEDD Ön hol helyezi el nyáron a gyerekeit? METZ ÉVA, ELADÓ, BONYHÁD:- Két gyermekem van, de az idei az első év, hogy a nyáron nem okoz gondot az elhelyezésük, mert találtam nekik egy nyári ovit. Évköz­ben már az is gondot okoz, hogy elhozzam őket az ovi­ból. Minden délután egy bébiszitter megy értük, és viszi haza őket, amiért egy hónapban körülbelül nyolc ezer forintot kell kifizetnem. A szüleim ebben nem tud­nak segíteni. HARKÁNYI MÓNIKA, DOMBÓVÁR:- Mindkét gyermekem ott­hon töltheti a nyári szünidőt. Máté fiam szeptemberben kezdi az iskolát, Kata lányom pedig az óvodát. Mivel gye­sen vagyok, így inkább a biz­tos otthoni környezetben tölt­hetik el a kicsik a szünidőt. Az óvodákban összevont cso­portok működnek a vakáció nagy részében, ezért aki te­heti, inkább otthon van a pi­cikkel, vagy a nagyszülők se­gítségét veszi igénybe. FEIL FERENCNÉ, PAKS:- Nálunk nem gond a nyári szünet, itthon vagyok. Öt gyerekünk van, mindenki mást csinál, többnyire itt­hon van, vagy táborba megy, esetleg a nagymamá­hoz. A nagyok önállóak, ba­rátokkal strandra járnak, sőt jó lenne, ha sikerülne nyári munkát találni nekik. A kisebbek velem vannak, szőlőbe megyünk, gyümöl­csöt teszünk el. Tervezzük, hogy egy hétre együtt elme­gyünk Balatonfüredre. MEGYEI TÜKÖR Szentes Zoltán a jó gazda gondosságával neveli kisvejkei farmján a struccokat és az emukat (képünkön). Ő nem adta fel, sőt bővítené állományát Strucc: étterembe nem kell futőmadarak Kicsi a kereslet, pedig állítólag egészséges a húsuk Néhány esztendővel ezelőtt sokan láttak fantáziát a strucctenyésztésben. A kez­deti lendület mára alábbha­gyott, a madarak húsa ne­hezen értékesíthető. Pál Ágnes Bonyhádon és környékén is töb­ben belevágtak a strucctartás- ba, de mára néhányan feladták. Horváth Zoltán is bezárta farmját. Mint mondta, neki a legnagyobb gondja a vágással, értékesítéssel volt. Véleménye szerint nincs kellőképpen meg­szervezve a feldolgozás sem. Erős János szintén feladta. Ő ugyancsak a vágóhidak hiányát említette gondként. Azt is hozzá­tette, hogy kevesen vállalkoznak a megismerésére, kevesen tudják, hogy a strucc húsa táplálkozás szempontjából a legértékesebbek egyike. - Éttermet is működtetek. Amíg tartottam a madarakat, kí­náltam a belőlük készült ételeket, de nem volt rá igény. Lehet, hogy ehhez az is hozzájárult, hogy a hús drága, kevesen tudják megfi­zetni - összegezte tapasztalatait. Hartmann Imre szekszárdi te­nyésztő hat éve nevel strucco­kat. Megfogalmazása szerint a felvásárlással van­nak nehézségek, va­lamint a strucchústól való tartózkodás is nehezíti az értékesí­tést, szűk a vevőkör. Úgy gondol­ja ahhoz, hogy saját piacot épít­sen ki valaki, legalább kétszáz állatra lenne szükség. Szentes Zoltán a kitartóbbak közé tartozik. A struccok mellett emukat is tart kisvejkei farmján. Négy struccal, két emuval, kelte­téssel foglalkozik. A futómadarak tenyésztése nem a főfoglalkozá­sa. Mint mondta, nem megszün­tetni, inkább bővíteni szeretné ezt a tevékenységét. Szerinte az ágazat le­épülésében nagy sze­repe van a fals infor­mációknak. - Igaz, hogy csak elszántsággal, kitartó munkával lehet eredményt elér­ni, de ez más területeken is így van - jegyzi meg. Nem osztja azoknak a véleményét, akik a vá­góhidak és a feldolgozás hiányá­val magyarázzák a leépülést, in­kább a felvásárlásban látja a gon­dokat. Abban, hogy a kistermelők kimaradnak a felvásárló, értéke­sítő szervezetből. A megoldást a hús népszerűsí­tésében, saját vevőkör kialakításá­ban látja. - Ha felhizlalom, levá­gatom, kimérem, akkor nem kell százával tartanom, elég harminc­negyven madár ahhoz, hogy tisz­tességes jövedelmet hozzon. Az sem mindegy, hogy mennyit for­dítok a felnevelésükre. Vannak, akik 30-40 ezer forintot is költe­nek egy-egy strucc felnevelésére, én 15 ezerből kihozom. Az igé­nyek is folyamatosan változnak. Eddig a külföldi piacokról inkább a húst kérték, most a bőrt keresik, főként az olaszok - foglalta össze a futómadár tartásról gondolatait Szentes Zoltán. Azt is hozzátette: nem olyan kilátástalan ennek az ágazatnak a helyzete, mint ami­lyennek mondják. Tavaly megalakult az Országos Futómadár Terméktanács, amely a Szegedi Tudományegyetem Hódmezővásárhelyi Karával egy négy éves kutatóprogramon dol­gozik. Ennek célja a honosítás, a fajtatenyésztés. Amennyiben a program eredményes lesz, négy esztendő múlva magyar struccok jelenhetnek meg a piacon. Kevesen ismerik a strucchús Jótékony hatásait A FUTŐMADARAK HÚSA OZ egész­ség megőrzését szolgálja. Jót tesz minden olyan állapotban, amikor a fehérjeigény megnö­vekszik. Kismamák, növésben lévő gyermekek, idős emberek, sportolók, műtét után lábado­zók számára kiváló eledel. Ala­csony zsír-és koleszterin tartal­ma miatt fogyaszthatják a szív­ós érrendszeri betegségekben szenvedők, infarktuson áteset­tek. Jelentős vastartalma miatt a vashiányos vérszegénység ke­zelésében is segítség lehet. Könnyen emészthető, így az epe, máj-, hasnyálmirigy ba­jokkal küszködök étlapján is szerepelhet. Alacsony energia- tartalma miatt a fogyni vá­gyóknak és a cukorbetegeknek is ajánlható. ■ Magyar strucc tenyésztésén dolgoznak. Nem vihető át a szabadság a következő évre szekszárd Nem vihető át a sza­badság a következő naptári évre, vonta le a következtetést a tör­vénymódosítás szövegéből prof. dr. Kiss György, a PTE jogi kará­nak tanszékvezetője. A szabad­ságok kiadásának rendjéről a professzor a Magyar Jogász Egy­let megyei szervezetének úgyne­vezett Kávézó programjában tar­tott előadást tegnap Szekszárdon. A törvényszöveg részletes elemzése alapján jutott arra a kö­vetkeztetésre az előadó, hogy ne­hezen igazolható olyan, a mun­káltató működési körét közvetle­nül és súlyosan érintő ok, ami mi­att a szabadságot nem tudták ki­adni. A jogszabályban okként baleset, elemi csapás, súlyos kár, életet és egészséget fenyegető ve­szély elhárítsa szerepel. A mun­kaviszony, a megbízási és a vállal­kozási szerződések közti különb­ségekről is szólt az előadó. A színlelt szerződések ellen­őrzésének tapasztalatairól dr. Ferge Zsigmond, a Dél- Dunán­túli Munkaügyi Felügyelőség fel­ügyelője számolt be. Egy mon­datban úgy foglalható össze a két előadás lényege: egyedileg, az összes körülményt figyelembe véve lehet megállapítani, hogy az adott esetben munkaviszony­ról van-e szó. ■ 1.1. Cseresznyésen vannak már eredmények paks-cseresznyés Lakossági fó­rumot tartott a cseresznyési ré­gi iskolában a paksi önkormány­zat szakbizottságaként működő külső városrészi önkormányzat. Féhr György elnök és Kovács Sándor, a terület egyéni képvise­lőjének beszámolója után kerül­tek terítékre a megoldásra váró feladatok, eddig elért eredmé­nyek. Horváth Zoltán cseresz­nyési képviselő szerint már az is eredmény, hogy van a település- rész határán tábla, mely jelzi, hol jár a látogató. Másik komoly eredmény az igen népszerű szü­reti nap, melyet idén is megtar­tanak. Egyébként pedig a tele­pülésrészen igen szétszórtan él­nek, egyes helyeken vezetékes víz sincs, s az utak nem szilárd burkolatúak. Maga a Cseresz­nyésbe vezető betonút is hagy kívánnivalót maga után. ■ V. T. Szülők nyakán a suliszünet gyerekek Aki megteheti, egész nyáron táborozhat Az általános iskolás korú gyerek szüleinek megoldást jelenthet a nyári szünetre a napközi. Ilyet azonban csak a nagyobb városok­ban szerveznek. - Minden évben vannak nyári napköziseink, szá­muk átlagosan tíz körül mozog - mondja Ballabásné Deli Zsuzsan­na, a szekszárdi Garay általános iskola igazgató-helyettese. A me­gyeszékhely önkormányzati fenntartású iskolái évek óta ha­sonló módon szervezik meg a szüneti gyermekfelügyeletet. A június hónapot minden diák a sa­ját iskolájában tölti, majd kéthe­tes turnusban váltva látják el a napközis felügyeletet az iskolák. Igyekeznek változatos programot szervezni a gyerekeknek, sok já­tékkal, természetjárással. A nyá­ri napközi annyiba kerül, mint a tanév közbeni. Másik megoldás - ha anyagi­lag megengedheti magának a család - az egész nyarat végigtá­borozhatja a diák. A kézművestől a lovason át a vitorlásig számos - és olykor igencsak borsos árú - táborba várják a gyerekeket. Manapság is gyakori, főként a városokban, hogy a gyerekek fel­nőtt felügyelet nélkül, közhaszná­latú szóval kulcsos gyerekként töl­tik a nyári szünetet. Ezt a legtöbb családban a kényszer szüli. A szü­lők nem hiányozhatnak a munka­helyükről, annyi pénzük viszont nincs, hogy a gyerekek végigtábo­rozzák a nyári szünetet. ■ V. M. Nem szabályozzák az egyedüllétet az unió országainak többségé­ben szigorúan szabályozzák, hány éves kortól maradhat ott­hon felügyelet nélkül a gyerek. Az általános korhatár a 14 év. Magyarországon ilyen szabályé zásról nem tudunk, a szülőre van bízva, mikortól meri egye dűl hagyni a gyermekét A szakemberek szerint nálunk sem ártana a korhoz kötött sza­bályozás. Jó lenne, ha a kiska­maszokra is figyelne valaki, hogy a szülők hazaérkeztéig ne könnyen veszélyessé váló csí­nyekkel töltsék az időt. ZAFÍR ALAPÍTVÁNY Tolnán a Játék-Várban családias környezetben, szakképzett gyermekfelügyelővel fogadja a gyermekeket 1-14 éves korig a Zafír Alapítvány. A kismamákat és a most indult, női vállalkozásokat támo' projektben résztvevők a gyermekfelügyeletet ingyenesen vehetik igénybe. A Játék-Vár mindenki előtt nyitv az érdeklődőket szeretettel várjuk Tolnán, a Bercsényi u. 31. szám alatt, hétköznapokon 8-toi ív

Next

/
Oldalképek
Tartalom