Tolnai Népújság, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-24 / 95. szám

A szíve vitte el Borisz Jelcint gyász Moszkvában meghalt Oroszország első demokratikusan választott elnöke első szabad választásokon a moszkvai járásban a szavazatok 86 százalékát szerezte meg, ha­sonlóan nagy fölénnyel győzött az 1991 tavaszán tartott első orosz elnökválasztáson is. Népszerűsége nagy segítségé­re volt, amikor 1991 augusztusá­ban a kommunista párt maradvá­nyai a hadsereg egy részével kö­zösen puccsot kíséreltek meg Gorbacsov ellen. Jelcin bezárkó­zott a moszkvai képviselőház épületébe, míg a moszkvai polgá­rok testükkel állták el a szovjet tankok előtt az utat. Néhány év­vel később, 1993-ban éppen ő volt az, aki a kommunista többségű képviselőházat szétlövette tank­jaival. Nevéhez fűződik a Szovjet­unió felbomlása, a Szovjet Kom­munista Párt betiltása. 0 tette le­hetővé, hogy a szovjet utódálla­mok, köztük a balti országok el­nyerjék függetlenségüket. Oroszországban eközben pél­dátlan nyomorral kellett szembe­sülnie a lakosságnak az állami vagyon elherdálása, oligarchák kezére juttatása és a korrupció miatt. 1996-ban újraválasztási esélyeit még szövetségesei is nul­lának becsülték. Jelcin azonban fölényes győzelmet aratott. Külföldön töreüen volt a vele szemben érzett szimpátia: az itta­san csetlő-boüó, nőket csipkedő elnök elvarázsolta a nyugati kö­zönséget. Hazánk is sokat kö­szönhet neki: ő szakított elsőként a Szovjetunió közép-európai ér­dekeit védelmező Brezsnyev- doktrinával, elnökként 1992-ben bocsánatot kért az 1956-os forra­dalom leveréséért. Gyászban Oroszország: 76 éves korában elhunyt Borisz Jelcin volt orosz el­nök. A komoly alkohol­problémákkal küzdő poli­tikus nevéhez fűződik a Szovjetunió felbomlása. Farkas Károly Hetvenhat éves korában Moszk­va melletti dácsájában meghalt Borisz Jelcin. Az Interfax hírügy­nökség szerint a volt elnök halá­lát szívroham okozta. A Kreml ezt nem erősítette meg, annyi biztos, a politikus korábban is küzdött keringési problémákkal. Jelcin néhány évvel ezelőtt elismerte, hogy elnöksége idején ötször ka­pott szívrohamot. 1997-ben ezért vonult vissza részben a nyilvános tevékenységtől. Ebben az évben bypass-műtéten is átesett az orosz elnök. „Őszinte részvétem a családjá­nak. Nagy elnök volt, nagy politi­kus, nagy szolgálatot tett a hazá­jának, de nagy hibákat is vétett” - foglalta szavakba Jelcin kettős­ségét Mihail Gorbacsov. Gordon Johndroe, a washingtoni Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője óvatosabban fogalmazott: „Orosz­ország nehéz időszakában, nagy kihívások közepette vezette or­szágát.” Borisz Jelcin már a nyolcvanas években radikális reformokat sürgetett, szembekerülve a kon­zervatív kommunistákkal és Gor­bacsov mérsékeltebb peresztroj­kájával. Jelcin azonban elképesz­tően népszerű volt: az 1989-es, Az 1996-os elnökválasztáson meglepő győzelmet aratott Jelcin. Ebben sajátos kampánymódszerei is segítették. Életpálya - Borisz Nyikolajevics Jelcin 1931-BEN születik Butkában 1961-ben belép a Szovjet Kom­munista Pártba (SZKP) 1981BEIN az SZKP központi bi­zottságának tagja 1989-ben a kongresszus tagja 1991-BEN az orosz tagköztár­saság elnöke 1991. augusztus: a kommu­nisták a hadsereg nagy részé­vel puccsot kísérelnek meg Mi­hail Gorbacsov ellen. Jelcin ki­áll Gorbacsov reformjai mel­lett, visszaveri a támadást 1991. DECEMBER: Mihail Gor­bacsov lemondása után Leo- nyid Kravscsuk ukrán és Szta- niszlav Szuszkevics belorusz elnökkel kimondják a Szovjet­unió felbomlását, és a Függet­len Államok Közösségének (FÁK) létrehozását 1991-től 1999-iG Oroszország elnöke 1999. december: lemond a je­lenlegi orosz elnök, Vlagyimir Putyin javára BKnBQSBOH Első nap 12 ezer aláírást gyűjtött a PDSZ A pedagógusok Demokrati­kus Szakszervezete (PDSZ) már az első nap több mint 12 ezer aláírást gyűjtött ösz- sze a pedagógusok kötelező órájának emelése elleni ak­cióján. A PDSZ szerint’a ta­nítóknak öt, a tanároknak tíz százalékkal emelkedne az óraszámuk szeptember­től, így több ezer pedagógus veszítheti el állását. Tűzoltófőnökök biztosítás nélkül TÖBB TUCAT TŰZOLTÓ mellett a budapesti tűzoltóparancs­nokot és általános helyette­sét is levélben figyelmeztet­te az Országos Egészségbiz­tosítási Pénztár (OEP), hogy 30 napnál régebben nincs biztosítási jogviszonyuk. Az OEP szóvivője elismerte, hogy lehetnek hibák az adatbázisban, de hozzátette: ez nem befolyásolja az egyé­ni egészségügyi ellátást. Május 19-én népszavazás Basescu elmozdításáról A BUKARESTI PARLAMENT ille­tékes bizottsága úgy határo­zott: május 19-én tartják a felfüggesztett Traian Bases­cu elnök elmozdításáról döntő népszavazást. A tör­vényhozás múlt héten füg­gesztette fel hivatalából Ba- sescut, hatalommal való visszaélés vádjával. Elemzők arra számítanak, hogy a re­ferendum után az ország legnépszerűbb politikusa visszatérhet hivatalába. Nicolas Sarkozy az élen várhatja az újabb fordulót Magyar építő cégek is profitálhatnak az Eb-ből Zavargások: hat rendőr ellen emeltek vádat Nem született meglepetés vasár­nap Franciaországban: Nicolas Sarkozy nyerte az elnökválasz­tás első fordulóját. A hivatalos eredmény szerint a konzervatív UMP 52 éves jelöltje a voksok 31,6 százalékát érte el, riválisa, a balol­dali Ségolene Royal 25,87 százalékos tá­mogatottságot ért el a 85 százalékos részvétellel zaj­ló választásokon. A két jelölt in­dulhat a május hatodikán ren­dezendő második fordulóban, amelynek tétje: államfőként ki irányíthatja Franciaországot a következő öt esztendőben. Az elmúlt években különböző kormánypozíciókban nagy nép­szerűségre szert tett Sarkozy nyugodtabban várhatja a máso­dik fordulót, hiszen kiütéses győzelmet aratott a szélsőjobb­oldali Jean-Marie Le Pen ellen, így számíthat a Nemzeti Front elnökére leadott, a voksok több mint 10 százalékát kitevő szava­zatokra. Győzelme azonban így sem garantált, hiszen nem tud­ni, ki mellé állnak majd a harmadik helyezett Francois Bayrou támogatói - esetleg a jelölt ki­nek támogatására szólítja fel szavazóit. Válaszát szerdára ígérte. A bal- és jobboldal szem­benállását elutasító Bayrou a semmiből bukkant elő a kam­pányban, s a szavazatok 18,6 százalékát sikerült eloroznia. Egy biztos: a franciák lelkese­désén semmi nem fog múlni. Va­sárnap legalábbis minden ko­rábbit felülmúlva a választópol­gárok 85 százaléka járult az ur­nákhoz. ■ Gy. M. ■ A kieső Francois Bayrou lehet a mérleg nyelve. Ledőlt a francia fővárosban a szocialista bástya PÁRIZS sem baloldali többé - ál­lapíthatták meg a franciák, mi­után kiderült: Nicolas Sarkozy több szavazatot (35,07 száza­lék) szerzett, mint szocialista párti ellenfele (31,75). A fővá­rosban az elmúlt hat év min­den választásán a balodal ke­rekedettfelül, és most is azt jó­solták, hogy a nagy számú be­vándorló inkább bal felé sza­vaz, az emigránsokat - és az általuk szított zavargásokat - elutasítók pedig a szélsőjobbol­dali Jean-Marie Le Pent támo­gatják majd. Már hat napja kiderült, hogy a 2012-es labdarúgó Európa-baj- nokság rendezési jogát nem Ma­gyarország és Horvátország, ha­nem Lengyelország és Ukrajna nyerte el, ám a parlamentben tegnap még mindig a kudarc okairól vitatkoztak. „Minden idők legnagyobb pályázati költ­ségvetéséből minden idők legna­gyobb bukását értük el” - utalt az egymilliárdos keretre Bánki Erik. A parlament sport- és tu­risztikai bizottságának fideszes elnöke hozzátette: egyértelműen Gyurcsány Ferenc kormányfő hiteltelenségének köszönhető, hogy még az ukrán gazdaság is több bizalmat kapott az UEFA- tól, mint a magyar. „Az eredményhirdetés után sejtettem, hogy politikai sárdo­bálásra fogják felhasználni a döntést” - reagált Lamperth Mó­nika sportért felelős miniszter. Elképzelhető, hogy a magyar építőipari cégek az Eb-rendezés elbukása ellenére is profitálhat­nak a rendezvény generálta fej­lesztésekből. „A hagyományos kapcsolatok és a földrajzi közel­ség miatt a magyar vállalkozá­soknak mind a lengyel, mind az ukrán piacon jó esélyük van” - mondta lapunknak Kaszics Mik­lós. Az ITDH Befektetési és Ke­reskedelemfejlesztési Kht. igaz­gatója hozzátette: az informati­kai és elektronikai cégek is re­ménykedhetnek. ■ Vég M. Két ügyben a Rendészeti Bizton­sági Szolgálat 3-3 munkatársa ellen emelt vádat a Fővárosi Fő­ügyészség az őszi zavargásokkal kapcsolatban. Az érintettek akár két év szabadságvesztést is kap­hatnak hivatalos el­járásban elkövetett bántalmazás és tes­ti sértés miatt. A vád szerint tavaly szep­tember 20-án hajnalban a rend­őrök több sértettet földre kény­szerítettek, majd az egyik eset­ben hátul meg is kötözték a sér­tett kezét és úgy rugdosták, ütöt­ték tomfával a testét, fejét. A má­sik esetben hasra fektették és többször megrúgták az intézke­dés alá vont személyt. Az ügyben sértettként szerep­lő egyik tüntető ellen is vádat emelt az ügyészség felfegyver­kezve elkövetett hivatalos sze­mély elleni erőszak miatt. A má­sik megvert demonstráló ellen is nyomoznak, őt is azzal gyanúsítják, hogy rátámadt a rendőrökre. Az ellenzéki Civil Jogász Bizottság és a Nemzeti Jog­védő Alapítvány közölte: kéri az őszi zavargások résztvevői elleni „alaptalan eljárások” megszünte­tését, a meghurcoltak kártalaní­tását, végső esetben közkegye­lemért folyamodik az „ártatlanul elhurcolt, megkínzott és megalá­zott tüntetők” érdekében. ■ É. S. ■ Közkegyelmet vár el Morvái Krisztina. Frontáttörés az energiatakarékosságban! ^ i . i Keres« , ____, rtnV-u^ * 1 \e'nket ^kvT\.g°v^U i _ — w - ­legyen fagy vagy kánikula, próbálja ki energiatippjeinket, így egyszerre védheti a környezetet és saját pénztárcáját! Ha lakása korszerűsítésébe is belevágna, látogasson el a GKM honlapjára, mert Energiatakarékossági Programunk segít­ségéve! a felújítás költségeit akár a megspórolt energia árából is fedezheti! w GAXOASAt.I iS KÖZI I ki Dt sl MINIS/! I- KI HM A lehetőségekről és a feltételekről a GKM honlapján tájékozódhat. Energiatakarékossági program

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom