Tolnai Népújság, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-16 / 88. szám
4 SIMONYTORNYA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. ÁPRILIS 16., HÉTFŐ Tóth Sándorné (balról), Takács Jánosné és Koncsuk Jánosné feszítőkeretre csipeszei! a feldolgozott bőröket. Tízszer többen Is dolgozhatnának Bőrgyár nyúzott állapotban REMÉNY Ha lenne alaptőke, akár négyszáz embert is foglalkoztathatnának Ajándékba kapják a készüléket a rászorulók tizenkét vércukormérő készüléket hozott ajándékba Simontornyára Werner Lauf, a németországi partnertelepülés polgármestere. Mint azt Csőszné Kacz Edit polgármestertől megtudtuk, a készülékeket a rászoruló cukorbetegeknek osztják majd ki, a háziorvosok javaslatai alapján. A partnertelepülés eddig összesen öt- j ven ilyen készüléket ajándékozott a városnak. Jólelkű városlakóknak jutottak a kiskutyák öt kitett kiskutyát találtak a városi temetőben a közelmúltban, amelyeket lelketlen emberek hagytak sorsukra. A városi televízióban leadott felhívásra megmozdultak a jólelkű, állatszerető simontornyaiak, és mind az öt kiskutyának rövid időn belül sikerült szerető gazdát találni. Új tárlatot nyitottak a vármúzeum termeiben újváry lajos festőművész, Dombóvár díszpolgára, Babits- és Munkácsy-díjas alkotó műveiből nyílt kiállítás a Vármúzeumban. A tavaly elhunyt művész képeit június 18-ig láthatja a közönség, hétfő kivételével naponta 10.00-13.00 és 14.00-17.00 óráig. Újváry Lajos 1925-ben született Kaposvárott, első tárlatát 1951-ben rendezték Budapesten. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, múzeumokban, gyűjteményekben, mind itthon, mind külföldön. Tausz Pálné a festményekkel @ további hírek: www.tolnainefujsag.hu A kisvállalkozások legtöbbször szinte reménytelen helyzetben kénytelenek működni. A ST Bőrgyár Kft. azért nem adja fel a reményt. Venter Marianna Akár 300-400 ember is dolgozhatna a bőrgyárban. Megrendelés az bőven lenne, de a gyártás finanszírozására egyre kevesebb a lehetőségünk - mondta Kerezsi János, a Kft. egyik tulajdonosa. A hajdan nagy hírű simontornyai bőrgyár ma már csak emlék. Pedig a bőrgyártás a megye húzóágazata volt és nem csak a városnak, a megyének is szüksége lenne egy erős cégre. A rendszer- váltás után a hazai ipar gyakorlatilag eltűnt - folytatta a tulajdonos-igazgató. Az egykori cégek romjain létrejött kis- és középvállalkozások pedig igen nehéz körülmények között próbálnak talpon maradni. A kft. az úgynevezett klasszikus vikszos bőrök gyártására rendezkedett be, a simontornyai bőrgyár mindig erről volt híres, ez volt a specialitása. Hatalmas megrendeléseink lennének, amelyeket egyszerűen azért nem tudunk vállalni, mert nem tudjuk megfinanszírozni a gyártást. Nagyon drágák a vegyianyagok, a gépek beszerzése, karbantartása. Ha nagy megrendelést vállalunk, ahhoz tőke kellene. Az esélyeinket tovább rontja a meglehetősen rossz fizetési morál. A megrendelők között, legyenek kisebbek, vagy nagyobbak, bizony bőven akad, aki nem igazán siet a fizetéssel, vagy egyáltalán nem hajlandó fizetni. Az egyéni bőrös vállalkozók, akik valaha bár kicsi, de biztos kuncsaftok voltak, sorra elmaradnak. A jelen gazdasági helyzetben teljesen ellehetetlenülnek, visszaadják az ipart. A cég természetesen a nehézségek ellenére sem hajlandó megadni magát. A pályázatokkal kapcsolatban nincsenek túl jó tapasztalataik, de azért nem mondanak le erről a lehetőségről sem. Próbálnak a felszínen maradni, hozzájutni a kintlévőségekhez, és ha kis lépésekben is, de fejlődni, haladni. Az ország egyetlen bőrgyára vagyunk, amely jól működik és még jobban működhetne - mondta Kerezsi János. Megrendelőink közül a legtöbb külföldi, a hazai piac mellett szállítunk Angliába, Ausztriába és Németországba. Évente mintegy 100 millió forint értékű készbőrt állítunk elő. Jelenleg huszonöt dolgozónk van. Ám, ha nem lennénk így sarokba szorítva a lehetőségek szempontjából, ennek a létszámnak legalább a tízszeresét foglalkoztatni tudnánk. Megvannak az épületek és az itt élők közül sokan képzett szakmunkások, egykori bőrösök, tehát a szakképzett munkaerővel sem lenne gond. Ami kellene az a kevésbé súlyos adóterhek és befektetési tőke. Azt gondolom, az államnak, párttól és politikától függetlenül, meg kellene próbálnia támogatni a még talpon álló ipari üzemeket. Legalább azokat, amelyek külföldön is versenyképesek és egy-egy településen sokak megélhetését jelenthetik, hasonlóan a mi cégünkhöz. Együttműködés alakul a szociális ellátás területén Mikrotérségi együttműködési megállapodást írt alá az elmúlt héten Simontornya, Tolnanéme- di, Kisszékely, Nagyszékely és Belecska a szociális alapszolgáltatás fenntartására. A szolgáltatás elvégzésére intézményfenntartó társulást hozott létre az öt település. A társulásban a gesztori funkciót Simontornya látja el, a szakmai irányítást az Őszikék szolgáltató központ végzi. A társulás, a szükséges működési engedélyek beszerzése után, a tervek szerint júniustól működik majd. Feladata a szociális, valamint a gyermekvédelmi törvényben a helyi önkormányzatoknak előírt feladatok ellátása. Idetartoznak a személyes gondoskodást nyújtó, a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások, a gyermekvédelem, a családvédelem. A társulásban a szavazati arány a következőképpen alakul: Simontornya 50, Tolnanémedi 20, a másik három település pedig 10-10 százalékot képvisel a döntéshozatalban. ■ V. M. Szoros kapcsolat, igazi barátság a települések közt A németországi Marpingen és Simontornya testvértelepülési kapcsolatát bátran nevezhetjük példaértékűnek. A kapcsolatfelvétel óta eltelt hét esztendő alatt mind önkormányzati, mind civil szinten szorosra fonódott a barátság és az együttműködés Marpingen és a Sió-parti város között. Werner Lauf,-Marpingen polgármestere a városban vendégeskedett a közelmúltban. Mint azt Csőszné Kacz Edit polgármester elmondta, több témában folytattak egyeztető tárgyalásokat. A gimnazisták májusban utaznak Németországba, ahol a német nyelvet gyakorolhatják az ottani középiskolában. Tárgyalásokat folytattak a két település központi orvosi ügyeletének jövőbeni együttműködéséről. Megállapodtak abban is, hogy augusztus 15. és 20. között, a Marpingeni Napok rendezvény- sorozatának vendége lesz a simontornyai amatőr táncegyüttes. Kétórás műsorukban Magyarország történetét elevenítik fel a tánc eszközeivel. ■ T. V. A város életét meghatározta a bőripar fried salamon morva tímármester 1780-ban gróf Styrum Károly segítségével műhelyt alapított Simontomyán. Utódai ebből építették ki a világhírűvé vált bőrgyárat. A nagy hírű üzemet 1998-ban számolták fel. A parányi mezővárosból a bőrgyár csinált ipari központot. Fénykorában 1400 családnak adott kenyeret a gyár. Helyi szállóige volt, aminek igazsága mára már bebizonyosodott: addig örülj, amíg büdös van. És valóban, senki nem örül annak, hogy meg szűnt a gyár, még ha a bűzt nem is hiányolják. Ahogy egy helybeli a gyár bezárása után szomorúan fogalmazott: amit öt generáció felépített, az másfél alatt semmivé lett. ■ Az épületek és a szakemberek megvannak. Egész éven át tartó, fantasztikus játékra hívjuk olvasóinkat ÖNNEK CSAK ANNYIT KELL TENNIE, HOGY BEKÜLDI LEGKEDVESEBB RECEPTJEIT, MELYEKBŐL A LEGJOBBAK NAPONTA MEGJELENNEK A TOLNAI NÉPÚJSÁG HASÁBJAIN. A MEGYE ELISMERT KONYHAFŐNÖKEIBŐL ÁLLÓ ZSŰRIJE KIVÁLASZTJA A HÁROM LEGJOBBAT, MELYEK BEKÜLDŐIRE FANTASZTIKUS NYEREMÉNYEK VÁRNAK. Ml TÖBB, AZ ÖNÖK ÁLTAL BEKÜLDÖTT RECEPTEKET A MEGYE LEGJOBB MESTERSZAKÁCSAI ELKÉSZÍTIK. A RECEPTEKET NOVEMBER Í JÉIG MINDENNAP KÖZÖUÜK A TOLNAI NÉPÚJSÁG HASÁBJAIN. CÍMÜNK: 7100 SZEKSZÁRD, LISZT F. TÉR 3. Kovács János Venesz-díjas szekszárdi mesterszakács Tolnai Népújság RECEPTPARBÄJ Küldje be már most legkedvesebb receptjeit (némi és teiefonszámmai ellátva)! Mi elkészítjük, VELÜNK NYERHET IS! A i
