Tolnai Népújság, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-01 / 51. szám
7 2007. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG Kilopják, majd pénzért árulják az adóbevallási csomagokat Egyes bűnözők már az adózás kényszerű kötelezettségéből is megpróbálnak hasznot húzni. Az APEH honlapján hívja fel a figyelmet arra a terjedő trükkre, hogy egyes ügyeskedők a személyi jövedelemadó bevallására postai úton, névre szólóan kiküldött egységcsomagokat a postaládákból „kihalásszák”, majd a címzett részére ugyanezt a küldeményt személyesen, ezer forintért „kézbesítik” - mondta el a több megyében terjedő jelenségről Nagy József. Az APEH Titkársági Főosztályának vezetője felhívta a figyelmet: a hatóság minden esetben ingyen és postán juttatja el az adózókhoz a nyomtatványokat. Szükség esetén a bevallási egységcsomagok bármelyik régiós igazgatóság ügyfélszolgálatán ingyenesen átvehetők. Aki pedig még ezt is meg akarja spórolni, a nyomtatvány az adóhatóság weboldaláról letölthető. ■ Nagyot estek a kínaiak miatt a tőzsdeindexek Szerdán ugyan erősödtek a világ tőzsdéi, teljesen azonban nem heverték ki azt a kisebbfajta összeomlást, amelyet a sang- haji tőzsde zuhanása váltott ki. Kedden az irányadó sanghai index kilenc százalékot zuhant, miután közzétették: lefékeződött az ázsiai gazdaság növekedése. A zuhanást megérezték az európai tőzsdék is, köztük a BUX, amely 2,44 százalékot esett. Nagyot zuhant a londoni és a német tőzsdeindex is. A nagy nyugateurópai részvénypiacokat szerdán azonban még nem ez, hanem a tegnapi zárásuk után bekövetkezett nagy amerikai esés mozgatta. Nem mindennapi kereskedés volt ugyanis a keddi a New York-i tőzsdén: a tőzsdetársaságnak mesterségesen fékeznie kellett az üzletelést, mert a vezető Dow Jones ipari átlagindex zuhanása túlzott mértékű volt. Erre a fejleményre már csak szerdán tudtak reagálni az európaiak. Itt délelőtt erőteljesen estek az indexek, elvesztették mindazt a nyereséget, amit az év eleje óta elértek. ■ F. K. Orvospótlás Erdélyből? rezidensek Felgyorsulhat a fiatal hazai orvosok külföldre vándorlása Jelenleg 2200-an dolgoznak közalkalmazottként a rezidensképzés keretein belül. Foglalkoztatásuk évente összesen nyolcmilliárd forintba kerül. A szakorvosok külföldre vándorlása nyomán kialakuló orvoshiányt erdélyi doktorok foglalkoztatásával is megoldhatónak tartja az Egészségügyi Minisztérium egy titkosított tervezet szerint. Bánky Bea „Rendkívül kockázatos” - így minősítette lapunknak Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke azt a birtokunkba került, Molnár Lajos egészségügyi miniszter által jegyzett, tíz évre titkosított előterjesztést, amely alapján a szaktárca gyakorlatilag megszüntetné a szakorvosjelöltek képzésének állami támogatását. Mint azt tegnapi számunkban megírtuk: egy szakvizsga előtt álló doktor akár 32 éves koráig saját zsebből fizetheti ennek költségeit, ha nem valamely hiányszakmában - például patológusként, altatóorvosként vagy radiológusként - szeretne praküzálni. A változás nyomán felgyorsulhat a fiatal szakorvosok külföldre vándorlása, de a szakvizsga előtt álló kezdő orvosok és az egyetemre járó végzős hallgatók is várhatóan mind nagyobb számban próbálnak az ország határain túl boldogulni. Maga az előterjesztés is számol azzal: „ha a jelöltek nem találnak az általuk választani kívánt szakmának megfelelő állást a magyar egészségügyi ellátórendszerben, akkor - tekintettel a vonzóbb juttatásokra - inkább külföldön fognak elhelyezkedni, semhogy egy másik szakmát válasszanak Magyarországon úgy, hogy a szakorvosképzés díját is meg kell fizetniük”. A rendszer átalakításának pozitív hatásaként jegyzi a szöveg: választ ad „nagyszámú román állampolgárságú, letelepedési engedéllyel rendelkező - magyar származású - orvosnak a rendszerbe való bekapcsolódási igényére”. A szakorvosok képzését 1999 óta a központi költségvetésből fizetik: 750 friss diplomás orvos, 150 fogorvos és 300 gyógyszerész „gyakornoki” oktatása évente 8 milliárd forintba került. Jelenleg 2200-an dolgoznak ilyen módon közalkalmazottként napi nyolc órában a kijelölt kórházban. Az állam fejenként 330 ezer forinttal finanszírozza munkájukat - ebből bruttó 140 ezer forint a kezdő orvos bére, a fennmaradó összeget pedig szakképzésükre fordítja a „báziskórház”, illetve az egyetem. Ennek megszűnésével a havi 300 ezres költség nagy részét az orvosjelöltnek kellene állnia. Golub Iván, a Magyar Kórház- szövetség elnöke felvetette: minek képzünk drága szakembereket, ha utána olyan helyzetbe hozzuk őket, hogy külföldön legyenek kénytelenek munkát vállalni? Szerinte ráadásul meg- határozhataüan, hogy az orvosi hivatáson belül mi a hiányszakma, hiszen egyes vidéki kórházakban belgyógyászból és szülészből sincs elegendő. Az orvostanhallgatók képviseletét ellátó négy hallgatói önkormányzat szóvivője, Papp Magor csak akkor tartja elfogadhatónak a friss diplomás orvosok áldozatvállalását, ha az a későbbi fizetésekben megtérül. Nem megoldás a diákhitel sem, hiszen azt csak az egyetemi évek alatt lehet igényelni. Ha a tárca a rendszer átalakításával a hiányszakmák felé szeretné terelni a hallgatókat, szerinte észszerűbb nagyobb keretszámokat meghatározni, emelt összegű fizetéssel, juttatásokkal vonzóbbá tenni bizonyos területeket. A férfiak korábban halnak Magyarországon A MAGYAR TÁRSADALOMNAK ÍS fel kell ismernie, hogy a társadalmi bizonytalanság miatt kialakuló krónikus stressz a korai egészségromlás és halálozás bizonyított rizikófaktora - közölték a Semmelweis , Egyetem Magatartástudományi Intézetének képviselői tegnap. A lakosság testi-lelki állapotáról készített felmérés - amelyet 10 ezres mintán végeztek - tanúsága szerint a 40-69 éves férfiak halálozása 45 év alatt 55 százalékkal emelkedett, miközben a nőké 4 százalékkal csökkent. Kopp Mária, az intézet igazgatója kiemelte: a férfiak érzékenyebben reagálnak a változásokra, mint a nők. Esetükben a munkahelyi bizonytalanság háromszorosára emelte a korai halálozás valószínűségét. A magyarok az új európai uniós tagok borúlátói kutatás A GfK felmérése szerint nem élünk rosszabbul, mint három éve, mégis úgy érezzük Romlott az életszínvonal, rosz- szabb lett az egészségügyi ellátás, csökkent a foglalkoztatás biztonsága, és növekedtek az árak. Ezt a lehangoló képet festik le az ország és saját maguk helyzetéről a magyar állampolgárok. A GfK Csoport tavaly év végén harmadik alkalommal végezte el az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott országok között - Litvánia kivételével - a kutatását arról, hogyan befolyásolta a lakosok életkörülményeit országuk uniós tagság^. A megkérdezett európaiak több mint harmada (37 százalék) érzi úgy, kevésbé van biztonságban a munkahelye. Magyarországon még rosszabb a foglalkoztatás biztonságának megítélése, majdnem kétszer annyian (óó százalék) félnek munkahelyük megszűnésétől. Az egészségügyi ellátás színvonala az országok összességét tekintve a megkérdezettek 43 százaléka szerint nem változott. E téren is jóval borúlátóbbak a magyarok: a válaszadók többsége (57 százalék) szerint romlott az egészségügy állapota a csatlakozás óta. A magyarok az élet- színvonaluk megítélésének tekintetében is a legpesszimistábbak a régióban: 67 százalékuk számolt be a romlásáról. A többi tagországhoz hasonlóan a magyar lakosság döntő többsége is úgy érezte, hogy a Mit érzünk a bőrünkön? Változó életkörülmények a csatlakozás óta, százalékban alacsonyabb Mi változatlan magasabb csatlakozás árnövekedést hozott. Mi, magyarok ötéves időtávban is lényegesen pesszimistábbak vagyunk, mint a kutatásban részt vevő más országok: míg a régión belül 38 százalék azoknak az aránya, akik szerint az elkövetkező öt évben javul az egészségügyi ellátás, addig nálunk csak 17 százalék optimista. Az életszínvonal emelkedésére pedig csupán a magyarok 22 százaléka számít. „A gazdasági statisztikák nem támasztják alá a magyarok ilyen fokú peszimiz- musát” - véli a GfK Hungária igazgatója. Kozák Ákos szerint nem élünk rosszabbul, csupán rosszabbul érezzük magunkat. ■ Németh Márk Januárban 7,5 százalék volt a munkanélküliség A FOGLALKOZTATOTTAK Száma a 2006. november és 2007. január közötti időszakban 3,94 millió, a munkanélkülieké 318 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta 7,5 százalékot tett ki a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. A munkanélküliek 48,2 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. Az eurózónában 7,4 százalékos munkanélküliséget regisztráltak januárban, az egy évvel ezelőtti 8,3 százalékhoz képest. Tovább romlott a cégek fizetőképessége az elmúlt évben több mint 15 százalékkal nőtt annak a valószínűsége, hogy a cégek fizetésképtelenné válnak, 2006-ban a vállalkozások 3,15 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit a Coface Hungary számításai szerint. Az 550 000 társas vállalkozás csupán 40 százaléka nyereséges. Nem tervez hitelfelvételt idén Budapest „ha minden a tervek szerint megy, nem kell hitellel kiegészíteni a főváros 495 milliárd forintra kalkulált bevételeit” - jelentette ki tegnap Demszky Gábor. Budapest főpolgármestere elmondta, hogy a bevételekből lakosonként 133 ezer forint jut fejlesztésre, 149 ezer pedig működtetésre, a gazdálkodásban 10,5 százalékos működési eredménnyel számolnak 2007-re. Demszky jó eredményre számít @ TOVÁBBI HÍREK: www.vg.hu Alaptalanul vádolnak minket a britek Jakab Zsuzsanna, a stockholmi székhelyű Európai Betegségmegelőzési és -ellenőrzési Központ (ECDC) igazgatója elhibá- zottnak tartotta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Magyarországról származott az Egyesült Királyságba behurcolt madárinfluenza. „Erre semmilyen tudományos bizonyítékot nem láttam” - szögezte le. Közben a magyar hatóságok március ötödikéig meghosz- szabbították a Csongrád megyei Szentes-Lapistó tíz kilométeres körzetében kialakított megfigyelési zóna fenntartását. Mádárinfluenzás megbetegedéseket január végén észleltek a térségben.
