Tolnai Népújság, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

2007-03-03 / 53. szám

4 MEGYEI TŰKOR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. MÁRCIUS 3., SZOMBAT Kisebb térfogatú lehet a hulladék DOMBÓVÁR Március 20-ig pályázhatnak a társasházak lakóközösségei palackprés használatba vételére. Az ön- kormányzat tíz olyan készü­léket vásárol, amellyel csök­kenteni lehet a használt műanyag flakonok térfoga­tát. Ezzel a környezettuda­tos szemlélet elterjesztését szeretnék megalapozni Dombóváron. A készülékek­re társasházak lépcsőházai pályázhatnak, amelyek egy­éves használatra kapják meg a berendezést, (tgy) Kilenc új tagot vettek fel a polgárőrök közé tolna Kilenc új tagot vett fel a tolnai polgárőrség. A közhasznú egyesület tegnap tartotta közgyűlését az Ali- mentál étteremben. Dr. Szi­lák Mihály, az egyesület el­nöke többek között kiemel­te: tavaly jelentősen nőtt a tolnai polgárőrök szolgálat­ban töltött ideje 2005-höz képest. A rendőrséggel pe­dig zavartalan volt a polgár­őrség kapcsolata, (sk) Száz régi magyar film is látható a könyvtárban szekszárd Még nem sokan fedezték fel, hogy a megyei könyvtárban filmeket is le­het nézni. A Nemzeti Audio­vizuális Archívum gyűjti, tárolja és feldolgozza a ha­zai tévéműsorokat. Az adat­bázisban a NAVA pontokon lehet régi műsorokat megte­kinteni, kutatni. Ilyen van a megyei könyvtárban is. Száz, már nem jogdíjas régi magyar film is megtekint­hető az adatbázisban, (ii) Horváth Emőke könyvtáros Fejes Vincéné Lengyelről jár be a Däumling Velúr Cipőipari Kft. majosl üzemébe. A múlt évben kollégáival együtt kivették teljes szabadságukat Nem csúszhat a szabadság jogok Versenyhelyzetben a cégek, sokan lemondanak a pihenésről Idén még június végéig, a jövőben azonban március végéig ki kell adni az előző évről megmaradt szabadsá­got. Sokak szerint a meg­maradt pihenőnapok el­vesznek. A módosítás hét­főn kerül a parlament elé. Rácz Tibor Nagyon sokan Vagyunk a cégnél, akinek öt-tíz napja is megvan még a tavalyi szabadságából, amit elvileg idén márciusig ki kellene vennünk, de sok esélyt nem látunk rá, a megrendelések miatt. Állandóan dolgozunk, de manapság ennek is örülni kell - mondta lapunknak egy asszony, aki munkahelye és neve elhall­gatását kérte, mert attól félt, ki­rúgják. Hozzátette, 21 nap sza­badsága lett volna a múlt évben, ennek kétharmadát tudta kiven­ni, a többi szerinte elveszett. A lapunk által megkeresett Tol­na megyei cégvezetők egy része csak kertelve beszélt arról, kive- hetik-e dolgozóik a törvény által előírt szabadságot. Egy ruhaipa­ri cég „belső információkra” hi­vatkozott, mikor arról kérdeztük, kiadják-e a szabadságokat akkor is, ha váratlan megrendelés érke­zik. Akadt olyan munkáltató, aki szerint a versenyhelyzet olyan körülményeket szült, amikor egész évben úgy kell dolgozni, mint ha váraüan megrendelés ér­kezett volna, és a szabadságokat igazából ki sem tudnák adni. De a törvény az törvény, valahogy be kell tartani - fogalmazott. Más cégvezetők elmondása szerint ná­luk minden rendben van a sza­badságolásokkal: dolgozóik ki tudják venni napjaikat, igaz, né­ha a következő év elején. Az országgyűlés márciusban dönti el, hogy meddig kell kiad­ni a munkások előző évről meg­maradt szabadságát. Az Alkot- mányb íróság ugyanis múlt év végén megsemmi­sítette a Munka Törvénykönyvé­nek azt a cikkelyét, amely lehe­tőséget adott arra a munkáltató­nak, hogy az alkalmazottak éves szabadságát kivételes gaz­dasági érdekekre hivatkozva akár a következő év júliusáig, kollektív szerződés esetén az év végéig adja ki. A cégvezetők egy része kertelt a szabadságokról. A munkavállalók sem mindenben egységesek halmai gáborné országgyűlési képviselő (MSZP) elmondta, az Országos Érdekegyeztető Tanács is tárgyalt az ügyben, ám meg­egyezés egyelőre nincs. Sőt a munkavállalói oldalon belül is vannak ellentétek. Van, aki elfo­gadná azt is, ha az elmaradt szabadságok egy részét kifizet­nék, mások ragaszkodnak ah­hoz, hogy az esetleges elmaradt szabadságokat éven belül, de legkésőbb a következő év első negyedévében kivehessék. A munkáltatók viszont azt szeret­nék, hogy a szabadság kiadá­sát minél rugalmasabban kezel­hessék. Munkajogi sérelem ese­tén a munkavállalónak jelenleg is lehetősége van jogorvoslatért fordulni a Munkaügyi Felügye tőséghez, akár név nélkül is. Pataky Péter, a Magyar Szak- szervezetek Országos Szövetsé­gének elnöke lapunknak el­mondta, a szabadságot a mun­káltatónak ki kell ad­ni, ez általános sza­bály. Az MSZOSZ már 1999-ben megtá­madta a törvényt, amely még március 31-ig van ér­vényben. Hozzátette, az Orszá­gos Érdekegyeztető Tanácsban a legnagyobb vita arról folyik, hogy a munkáltató gazdaságilag indokolt esetekben eltolhatja a szabadságok kivételét a követke­ző évre. Itt a munkáltatók rend­kívüli megrendelésekre hivat­koznak. - Tiltakozunk az ellen, hogy az embereket a munkaadó megfossza pihenéshez való jo­guktól, ugyanis nagy megrende­lés esetén munkaerő-kölcsönzé­si szerződést is tudnak kötni, vagy fel tudnak venni alkalmi munkavállakókat. A legfonto­sabb része a módosításnak, hogy az adott évben a munkavállaló­nak a szabadság háromnegye­dét ki kell vennie, a maradék részt pedig március, kollektív szerződés esetén pedig június végéig - tette hozzá. Támogatják a civileket, de nem tudni mennyivel Csendesen dübörög a gazdaság előzetes statisztika Egyre kevesebb pénz jut beruházásokra Egységesebb és igazságosabb elosztás. szekszárd Még nem tudni, hogy mennyivel támogatja az idén a civil szervezeteket a szekszárdi közgyűlés. Ez a tény bizonytalan­ságot keltett az érintettek körében. Dr. Haag Éva alpol­gármester kérdé­sünkre elmondta, legutóbb csak arról döntött a tes­tület, hogy a civileknek szánt összeg a bizottsági alapokhoz ke­rül. Várhatóan a civil szerveze­tek bizottságához lehet majd pá­lyázni. Az egységes rendszer a korábbiaknál jobban biztosítja a civil szervezetek esélyegyenlősé­gét - hangsúlyozta az alpolgár­mester. Az önkormányzati bevé­telből származó összeg elosztá­sa szándékaik szerint igazságo­sabb és egységesebb lesz. Mint ismeretes, a képviselő- testület megszüntette a korábbi támogatási rendszert. Eddig a cégek az ipar­űzési adó öt százalé­kát ajánlhatták fel ál­taluk meghatározott civil szervezetnek. Már több mint 200 egyesület, alapítvány, együttes szerepelt a városi listán. Tavaly az adónem öt százaléka 38,6 millió forint volt. Még nem tudni, hogy ugyanennyi jut-e az idén is a civileknek, vagy a köz­gyűlés megemeli az összeget. Utóbbinak a szűkös anyagi lehe­tőségek szabnak határt - tette hozzá dr. Haag Éva. ■ Ihárosi A legtöbb gazdaságfejlesztési pá­lyázat utófinanszírozó. És mivel a megnyert pénz kifizetése eseten­ként fél évnél többet is csúszhat, a kisebb cégek ellehetetlenednek. Ez a tapasztalata Frey Józsefnek, a megyei kereskedelmi és iparka­mara alelnökének. Önerőre, meg még egy kis önerőre, meg türe­lemre és önfegyelemre van szük­sége annak, aki fejleszteni akar. Egy neve elhallgatását kérő Tolna megyei vállalkozó 17 hónapos ké­sedelmes kifizetésről számolt be. Általános tapasztalat, hogy a ko­rábbinál több pályázatot utasíta­nak el - forráshiányra való hivat­kozással -, és a megnyert pénzek sem érkeznek meg időben. Emiatt is csökken a beruházások száma, apad a vállalkozói kedv. Ellenvéle­mény is akad. Bányai Béla fuvaro­zási cégvezető úgy véli, hogy pa­naszkodni csak azok szoktak az elutasítást követően, akik a mér­cét meg nem ütő pályázatokat nyújtanak be. A kezdő vállalko­zóknak - az önrész hiánya és az előfinanszírozás miatt - nem sok esélyük van, de a tőkeerős cégek, Beruházások Tolnában év millió Ft 2000 41 448 2001 52 491 2002 111 056 2003 58 521 2004 52 516 2005 56 544 A 2006-os adat csak március 20-a után lesz publikus Forrás: KSH nagy valószínűséggel nyernek. Tudják, hogy mi a céljuk, és an­nak a követelménynek is megfe­lelnek, hogy a beruházás megva­lósulását követően növekményt mutassanak fel termelésben, szol­gáltatásban. A vélemények mellett célsze­rű idézni a statisztikai hivatal beruházásokra vonatkozó gyors- jelentéséből. A 2006-os végleges adatok csak március 20-a után lesznek publikusak. Az előzetes összesítés szerint tavaly két szá­zalékkal kevesebb pénzt fordí­tottak beruházásokra Magyaror­szágon, mint egy évvel koráb­ban. Elsősorban a lakásépítések és a feldolgozóipari beruházások csökkentek. ■ Wessely \ PATRIK Szabadság, fizetem június végéig kivehetik a ta­valyról megmaradt szabadsá- j gokat a dolgozók. Már ha ki­adják nekik. Sajnos a mai vi- j lágban a dolgozó a cég lelke, nélküle összeomlana a rend­szer. De a dolgozónak is jár a pihenés. Ha szabadságra sze­retne menni, joga van hozzá. Az állandó versenyhelyzet és a túlhajszolás okozta stressz amúgy sem kedvez a munka­morálnak. Ahol pedig ez nincs meg, előbb-utóbb vagy a dolgozó adja fél, vagy an­nak szervezete. Ilyenkor meg­üresedik egy hely, ahova jö­het az újabb jelentkező, mert a munkával keresett a kevés pénz is több, mint a munka- nélküli segély. Márpedig a dolgozó nem rabszolga, de nem is gép. Amelyik munkál­tató annak nézi, az gondoljon arra is, hogy a gépeket is szokták időnként karbantar­tani. A masinák is túlhevül- nek, ilyenkor le kell állítani őket. A ki nem adott szabad­ságot persze ki is lehet fizet­ni. De a pénz nem helyettesíti a nyugalmat és a feltöltődési. A cégeket is érzékenyen érin­ti a szabadságolás kérdése. A főnők persze mehet sza­badságra, ha akar, majd a beosztottak elvégzik helyette a munkát. Már ha ott ma­radnak. Egymilliárddal növelnék az árbevételt Ötmilliárdos árbevételt tudhat maga mögött a Szekszárdi Nö­vény Zrt. 2006-ban. Ezt a bevé­telt szeretnék jövőre egymilliárd forinttal tovább növelni - mond­ta dr. Csibor István, a cég igazga­tója tegnap délután Budapesten, a Mercure Hotelben megtartott partnertalálkozón. A cég 12 év­vel ezelőtt alakult, 80 millió fo­rintot hitellel, mára pedig a növényvédő szerek forgalmazá­sával országosan a harmadik legnagyobb szereplő. A partner- találkozóra közel háromszáz vendég érkezett az ország tizen­egy megyéjéből. A Szekszárdi Növény Zrt. partnerei közül töb­ben hangsúlyozták, gyors, meg­bízható, korrekt és rugalmas kapcsolat alakult ki közöttük. Dr. Csibor István elmondta, ter­veink között szerepel a búzater­mesztés fejlesztése, valamint a biogáz és a bioenergia gyártásá­nak felkarolása. ■ M. I. Dr. Csibor István

Next

/
Oldalképek
Tartalom