Tolnai Népújság, 2007. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
2007-03-14 / 62. szám
2007. MÁRCIUS 14., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 MÁRCIUS 15. mi ■- mmmmm nv*.«. <% • • r ■■■■■■■■ Forradalom, nem az első sorból üzenet A márciusi ifjak mai tisztelői a változtatást radikálisan is el tudják képzelni Meglepően gyorsan az aktuális politikai helyzet került szóba azon a beszélgetésen, amelyen azt tudakoltuk tolnai gimnazistáktól, hogy mit üzen nekik 1848. március 15. Steinbach Zsolt Négy tolnai diák a márciusi ifjak mai tisztelői közül: Lőrincz Bence (balról), Fazekas Dániel, Kalamár László és Körösi Zoltán- Nekem azt jelenti március 15., hogy ne féljünk változtatni, ha kell, radikális módon - mondta a tizenegyedikes gimnazista Lőrincz Bence. Osztálytársai közül Körösi Zoltán azt emelte ki 1848 maiaknak szóló üzenetei közül, hogy Magyarország önállóan is meg tudja állni a helyét a világban. Kalamár László a legfontosabbként a példamutató összefogást és a társadalmi különbségek megszüntetésének igényét említette. Megkerülhetetlen volt a kérdés, hogy vajon a fiatalok szerint van-e ma olyan társadalmi probléma, ami forradalmi megoldást igényel. Némileg meglepő módon beszélgetőtársaim közül hárman egyértelműen azt mondták: igen, az ország helyzetét csak forradalommal lehetne jobb irányba fordítani. A négy fiú közül egyedül Fazekas Dániel vélte úgy, hogy változtatni kell, de nem feltétlenül forradalommal. A fiúk álláspontjukat azzal indokolták, hogy a tárgyalásokkal nem lehet a kormányt eltéríteni az általa választott úttól. A négyévenkénti demokratikus választásokról, mint kormányeltávolí- tási lehetőségekről pedig úgy vélekedtek, hogy a választásokat is lehet befolyásolni. Mint ahogy a legutóbbi választási kampány után sem az következett, amit korábban ígértek. Hárman mindenesetre azon a véleményen voltak, hogy most már valószínűleg nem lesz forradalom. Ettől függetlenül megkérdeztük, esetleg ők maguk részt ven- nének-e ilyesmiben. Erre jóval óvatosabb válaszokat kaptunk. Laci például úgy fogalmazott: én részt vennék, de magamat ismerve nem az első sorban állnék. Bence azonban zászlóval a kezében az élen haladna. Más kérdés, hogy a szülei elengednék-e? Számos más kérdés is elhangzott a beszélgetésen, a kokárdaviseléstől a mai fiatalok szenvedélyességéről, vagy közömbösségéről. Végül azt is megkérdeztük, hol töltik az ünnepeket a fiúk. Dani a családjával lesz, Zoli nem csinál semmi különöset, szombat-vasárnap viszont focizik. Bence azt mondta, ő 15-én vagy a szekszárdi ünnepségen népitáncol, vagy a tolnai megemlékezésen lesz a Rády huszárokkal, esetleg felmegy Pestre. Lacinál ez utóbbi semmiképp nem jön szóba. Mint mondta, a fővárosban tanuló nővére most jön haza, de a szülei őt sem fogják visszaengedni a hétvégére, a várható események miatt. így Lacira valószínűleg a tolnai ünnepség és ház körüli, kerti munkák várnak. Kinek könnyű égbejutni? ÁLTALÁNOS MEGLEPETÉST okozott, hogy az emigrációból hazatért Perczel Miklós, volt ’48-as őrnagy 1868. május 26-án Baranya vármegye és Pécs város főispánja lett. Ez azonban nem akadályozta meg az ottani sajtót abban, hogy 1877 márciusában a családját közvetlenül érintő kérdésben gúnyolódjék. előzményként elég annyit tudnunk, hogy március 13- án a lemondott tisztes agg zombai nagybirtokos-alispán, Dőry Dénes helyébe újat kellett választani. Az eseményt természetesen a főispán, Perczel István, az egyetlen jelölt nagybátyja vezette. Mit is mond a történtekről a Pécsi Figyelő 11. száma? „perczel-, azazhogy Tolnamegye legutóbbi közgyűlésén Perczel Dezsőt, Perczel Béla igazságügyminiszter 25 éves (valójában 29!) fiát választották meg alispánnak. Csak mégis igaz a közmondás: könnyű annak az égbe jutni, kinek Szent Péter a komája. Egyébiránt Tolnamegyét miben sem irigyeljük.” nem csak idézte e hírt, hanem meg is védte új első emberét A Tolnamegyei Közlöny, noha szerkesztője a ’48-as párti honatya, Boda Vilmos volt. A történelem (és persze a politika) őt igazolta: Perczel Dezső a Bánffy-kormány belügyminisztere lett 1895-ben. Dr. Töttős Gábor HIRDETÉS Kevesebb ágy, jobb ellátás Mindannyian megérdemeljük, hogy modern és jól felszerelt kórházakban, komfortos körülmények között méltóságteljesen gyógyuljunk. Ennek azonban ma még számos akadálya van. Például az, hogy az ellátórendszer pazarlóan működik. Jelenleg minden negyedik kórházi ágy kihasználatlanul áll, miközben évente 5 és fél millió forintot költünk fenntartására. Ezen változtatunk, amikor április 1-jétől csökkentjük az ágyak számát, megszüntetjük a párhuzamos osztályokat, a megtakarított pénzt pedig a kórházi és a járóbeteg-ellátás, valamint az ápolás minőségének fejlesztésére fordítjuk. Ez az első lépés ahhoz, hogy valóban jobb ellátást kapjunk. További részletes információkat kaphat háziorvosától, a Dr. Info telefonszámán (0640374636) vagy a www.terapia2007.hu honlapon. WWW.TERAPIA2Í107.HU EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM f
