Tolnai Népújság, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-28 / 50. szám
2 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. FEBRUÁR 28., SZERDA HÍRSÁV Ünnepélyesen is átadják a sugárzásmérőt gerjen Hivatalosan is átadják a jövő héten a tavaly augusztusban munkába állított osztrák sugárzásmérőt Gerjenben. Molnár József polgármester elmondta, a levegőből vett minta elemzésének eredményét közzéteszik a világhálón. A helyiek a polgármesteri hivatal kijelzőjén is megtekinthetik a háttérsugárzási adatokat, (vm) Tovább szeretnének takarékoskodni (REGSZEMCSE Tárgyalta, de nem fogadta el előző ülésén a település költségvetési rendeletét a képviselő-testület. A 480 millió forintos költségvetésben további megtakarításokat szeretnének elérni - mondta Süveg- jártó Csaba polgármester. A takarékossági intézkedések az iskolát érinthetik - tette hozzá a polgármester, (tgy) Sokan visznek kutyát a szekszárdi menhelyről szekszáro Az év első két hónapjában 37 kutyát fogadtak örökbe a szekszárdi Állatotthonból. Fiáth Szilvia, a menhelyet működtető alapítvány elnöke elmondta, 2006-ban 253 eb talált itt gazdára. Ez nem jelenti azt, hogy kiürült volna az állatotthon. Jelenleg 160 állat vár arra, hogy sorsa jobbra forduljon, (vm) Pálfi Péter, a menhely dolgozója Tervezik a költségvetést, milliárdos a saját bevétel PAKS A város intézményeinek saját bevételeiből közel 400 millió forintra számíthat idén a paksi önkormányzat, többek között az intézményi étkezési, bérleti és tagsági díjakból - derül ki az idei költségvetés tervezetéből. Eszerint a helyi adóbevétel 3,3 milliárd forint lesz. Ebből a gépjárműadó 130 millió forint, (vm) Minden napra jutott egy polgárőri szolgálat tolna Tavaly 375 alkalommal közel háromezer órában láttak el járőrszolgálatot, biztosítási feladatokat a tolnai polgárőrség tagjai. Ezeket az adatokat is értékelik a Tolnai Polgárőrség Közhasznú Egyesület e hét pénteken rendezendő közgyűlésén. (sk) @ további hírek: www.tolnainepujsag.hu DOMBÓVÁR ÉS TÉRSÉGE Kurd a saját útját szeretné járni. Az iskola bővítése jobb körülményeket teremtene Orsós Dávidnak, Bencze Piroskának és társaiknak is Iskolák: egyedül nem megy oktatás Vannak önkormányzatok, amelyek a saját útjukat járnák Nem mindenki ért egyet az oktatási rendszer integrációjával a dombóvári kistérségben. Tulézi György A kistelepülések önállóan nem tudnak iskolafelújításra pályázni a 2007-2013 közötti időszakban. A pályázatok kiírásakor az integrált oktatás előremozdítása volt a cél - mondta Szabó Loránd, a Dombóvár és Környéke Többcélú Társulás tanácsának elnöke. Ennek három szintje lehet. Egyrészt a városokhoz, főleg a megyei jogú városokhoz kapcsolódó szint. Másrészt a kistérségekhez és végül a mikrotér- ségekhez kapcsolódó szint. Szabó Loránd szerint a kistérségi integrált oktatás mindenképpen életképes lehet. Azt most még nem lehet megmondani, hogy a kisrégió hány települése fog ebbe a rendszerbe belépni. De az biztos, hogy a pályázati feltételek között szereplő nyolc település megvan. Azon belül nyilván találnak számtalan olyan intézményt, amely felújításra szorul. Ez viszont csak az egyik irány, ami a modernizációt, a beruházásokat érinti. A másik irány ennél talán fontosabb és lényegbevágóbb: a bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola vonatkozásában hogyan lehet létrehozni komolyabb érdeksérelmek nélkül egy egységes oktatási rendszert. Az új rendszernek messzemenőkig a gyermekek érdekeit kell szolgálni. Ebben a formában, a jobb oktatási színvonalra alapozva nagyobb eséllyel tudnának elindulni az életben. Ha kell, akkor szakirányú végzettséggel menjenek dolgozni, ha kell, akkor felsőfokú oktatási intézményekben tudjanak helytállni. Ennek a pályázatnak tehát nagyon fontos része a tégla, a beton, azaz az intézmények felújítása. De ennél is sokkal fontosabb a szakmai színvonal növelése. Sok országos kimutatás van arról, hogy az unió fejlettebb tagországaival összehasonlítva nem állunk túl jól. Szabó Loránd kiemelte, a kistérségben azt tervezik, hogy a többcélú társuláshoz kapcsolódóan létrehoznak egy oktatási, pedagógiai műhelyt. Erre a jövőben remélhetően munkaügyi támogatásból három-négy személyt tudnak alkalmazni. Nekik és a mostani intézmények vezetőinek lesz majd a feladatuk, hogy közösen dolgozzák ki az új rendszert. Azok a kistelepülések, amelyek egyedül próbálják meg pályázati úton felújíttatni az intézményeiket, rossz úton járnak, nekik is az integrált oktatási rendszerben kellene gondolkodniuk - tette hozzá Szabó Loránd. Kurdon megpróbálja a saját útját járni az önkormányzat - tudtuk meg Szentpáli Árpádné polgármestertől. Az oktatás fejlesztése nem csak a város feladata, hanem a kistelepüléseké is. Szeretnék megtartani a jól bevált formát. A településen ugyanis művészeti és német nyelvi oktatás is folyik. Viszont az iskola gazdaságos üzemeltetéséhez az épület felújítására és bővítésére is szükség lenne. Annál is inkább, hiszen szeptembertől a csibráki tanulók is Kurdra járnak iskolába, mert ott kevés a tanuló. A létszám jó előre biztosítottnak tűnik, viszont a jó színvonalú oktatáshoz szükség van a bővítésre. Elfogadhataüan hogy a város fejlődik csak. A kistelepülések is szeretnének. Nem akarják hagyni, hogy egy új elképzelés miatt beszűküljön az oktatási rendszerük. Ezért szeretnék a maguk tervei alapján folytatni a munkát. Négy helyett egy épületben lehetne tanítani jelenleg négy épületben tanulnak a kurdi iskolások. Ezek közül a következő tanévre három marad, hiszen a csibráki gyerekek is Kurdra járnak majd. így is külön helyen van az óvoda, a kisiskolások termei. A főépület bővítésével egy helyre kerülhetne mindenki, ami jelentős megtakarítást eredményezhetne a működtetésben. Farkas Sándor, az iskola igazgatója azt is kiemelte, hogy két mozgáskorlátozott gyermek is jár az intézménybe, ám eddig hiába pályáztak az akadálymentesítésre, támogatást nem kaptak. Ha a bővítés megtörténne, ez a probléma is megoldódhatna Kurdon. Nagyszerű évük volt a borosgazdáknak kertbarátok Finom borok készültek tavaly Dombóváron és környékén dombóvár Jól szerepeltek a gazdák a Dombóvári Kertbarát Egyesület által szervezett borversenyen. Igazán jó borok készültek a pincékben, hiszen a beérkezett 222 minta közül 61 arany, 80 ezüst és 60 bronz minősítés született. A legeredményesebb borásznak Márhoffer János bizonyult. Az év fehérbora címet Páldi Ede, chardonnay-ja kapta meg. A vörösborok közül a nagydíjasnak Dorn Ádám Károly cabernet sauvignon-ját ítélte a zsűri. Rajtuk kívül az aranyérmes borokat termelők a következők: Kertész János, Boda István, Marosi Zoltán, a szakcsi Braun Pince, Hegedűs József, a szakcsi Bozsonyi Pince, Kovács János, Lécz János, Stefan Butschko, Kovács Sándor, Patkás Sándor, Rab Zoltán, Kónyi László, Polgárdi Sándor, Tóth Nándor, Bogdán Győző, Takács István, Máté Antal, Dukai Margit, Aradi László, Szép Lajos, a kocsolai Szabó Pince, Suri Dénes, Horváth József, Erb Béla, Börcsök Péter, Lakos László. A bírálóbizottság vezetője, Ferencz Vilmos kiemelte, folyamatosan javul a borkészítők szakértelme, amit jelez, hogy egyre kevesebb a kezelési hiba. Különösen a fehér fajborok és a vegyes vörösek sikerültek jól ebben az évben. A civil szervezet által huszonnegyedszer rendezett borverseny díjait a hagyományos Kertbarát Farsangon vehették át a gazdák. ■ I. Gy. A 222 minta közül 61-et aranyéremmel jutalmaztak a borversenyen A városfejlesztés előkészítésében segít a szakértő Egy uniós szakértő segít előkészíteni a városfejlesztési programot Dombóváron. Az URBACT elnevezésű programban sikeresen pályázott az önkormányzat, így a tanácsadó munkadíját az unió fizeti. A városrészek felújítására ugyanis úgy lehet majd pályázni, hogy a rekonstrukciónak a gazdasági szerkezetváltást is kell segítenie - mondta Szabó Loránd polgármester. Dombóvár' esetében a Kakasdomb rehabilitációjára remélnek támogatást, ám azt, hogy milyen formában lenne ennek gazdasági haszna egyelőre nem tudják. Éppen ezért lehet nagy segítség egy olyan szakember, aki már több hasonló programban részt vett. A minősített tervező várhatóan márciusban érkezik Dombóvárra, és segíti a városfejlesztés előkészítését véleményeivel, tapasztalataival - tette hozzá Szabó Loránd. Az országban tíz város kapott támogatást a pályázaton, ezek közül a Dél-Dunántúl- ról egyedül Dombóvár vesz részt a programban. ■ Tulézi Hátrányos helyzetű fiatalok kaptak szakmát KAPOSSZEKCSŐ Lezárult a Hátrányos helyzetű fiatalok komplex rehabilitációs programja. Egy hattagú konzorcium, a Kapos Innovációs Transzfer Központ Kht. vezetésével kapott támogatást a Humán Erőforrás Operatív Program pályázatán az állás nélküli, hátrányos helyzetű fiatalok képzésére. A tizenhárom hónapos oktatás az 516-os számú Ipari Szakképző Intézetben zajlott Dombóváron, ahol a fiatalok elsajátíthatták a környezetvédelmi és természetvédelmi szakmunkás és a parkgondozó szakma alapjait. A vizsgát követően huszonheten vehették át a bizonyítványt. ■ Gy. T. Közös jegyzőséget alakít Kocsola és Dalmand DALMAND Körjegyzőséget alapít Dalmand és Kocsola önkormányzata. A két település képvi- selő-testületei közös ülésükön megszavazták a jegyzőség megalapítását, melynek központja Dalmand lesz. A körjegyzői állás betöltésére kiírták a pályázatot - tudtuk meg Bondorné Nagy Ibolyától, Dalmand polgármesterétől. A két önkormányzat célja az, hogy csökkenteni tudják a működési költségeket a körjegyzőséggel. A két falunak hosszú ideje jó a kapcsolata, eddig is több problémát közösen próbáltak megoldani - emelte ki Horváth Zoltán, Kocsola polgármestere. Éppen ezért is bíznak abban, hogy jól fog működni a közös jegyzőség. Ami még nagy segítség lenne, az átkötő út aszfaltozása. A 61-es számú főúton kerülni kell, viszont van egy fóldesút, amely összeköü a településeket. Ez két és fél kilométer, aminek az aszfaltozása megköny- nyítené az átjárást Dalmand és Kocsola között, a forgalmas főúton való közlekedés helyett - tette hozzá Horváth Zoltán.. ■ T. Gy.
