Tolnai Népújság, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-23 / 46. szám
5 2007. FEBRUÁR 23., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET RÁCZ TIBOR Cigánykérdés márpedig van beszéljünk végre nyíltan! Cigánykérdés Magyarországon márpedig van. Mondhatnánk, sokan mondják is, hogy a romák az elmaradottságukat, szegénységüket nagyrészt önmaguknak köszönhetik. Felteszik az emberek napról napra a kérdést: miért nem mennek dolgozni, ahelyett, hogy a segélyért állnak sorba! Mai számunkban lehet találni válaszokat is e kérdésekre. AZÉRT VANNAK változások. Egyre több cigány származású diák ül az egyetemek, főiskolák, középiskolák padjaiban, akik valójában már semmit sem tudnak a hagyományokról, a nők és a férfiak megrögzött családbeli szerepeiről. Normális családmo- dellekről tudnak beszélni, amiben élnek. A feladat adott. Minél több üyen családra van szükség, de ehhez rengeteg idő kell. A társadalom pedig nem a türelméről híres. Az óriási iskolázatlan-, sági arány tehát nemcsak egy etnikai csoport, hanem egy egész társadalom problémája. beszélni kell a cigánytelepekről, a gyermekszegénységről, a bűnözésről és azokról a fiatalokról, akik tehetségesek, de az ingerszegény környezet, a szegény, iskolázatlan szülői háttér visszahúzza őket A média felelőssége is nagy. Most két végletet láthatunk: hírértékű egyrészt a végletes szegénység, a bűnözés, másrészt a gazdag cigány-média- sztárok hamis világa. készen áll-e ez a kisebbség arra, hogy beilleszkedjen a magyar, az európai állampolgárok világába? És ha igen, miért nem? Jövő héten kisebbségi választások lesznek. Feltenném e kérdéseket azoknak az embereknek, akik cigány kisebbségi képviselőknek jelöltették magukat. A tisztség ugyanis nagy felelősséggel jár. Egy egész népcsoportért kell dolgozniuk! A legfőbb cél a polgárok jobb kiszolgálása Tűzoltó munka helyett megelőzés. Ez az új stratégiája a Déldunántúli Regionális Közigazgatási Hivatalnak. A változásról tegnap tartott előadást Hoff- manné dr. Németh Ildikó. Az intézmény vezetője Szekszár- don, a megyei kirendeltségen jegyzőkkel osztotta meg a tudnivalókat. Mint mondta, a legfőbb cél a polgárok kiszolgálásának javítása. Ez a törekvés az úgynevezett szolgáltató köz- igazgatási hivatal kialakításával valósítható meg. A hivatal nem utólag ellenőriz, hanem igyekszik előzetes segítséget adni. - Célunk érdekünk ugyanaz: a munka színvonalának javítása - hangsúlyozta Hoffman- né dr. Németh Ildikó. ■ Sz. Á. Az összetartó erőt adják cigány nők A hagyományos szerepek a családban még mindig élnek Generációk: Boros Ferencné, mögötte Szancsik Klaudia, mellette édesanyja, Szancsik Mária és annak kisfia, Boros Ferenc Olivér Bár hagyományosan másodlagos szerepben van, a cigány nő a család összetartó ereje. Most már egyre inkább kenyérkeresők is, ha kapnak munkát. Hargitai Éva Sok cigány családban mintha megállt volna az idő, a hagyományos szerepek, a nők kiszolgáltatott helyzete éppen úgy jelen vannak, mint évtizedekkel ezelőtt - mondta Kalányosné László Julianna, a Cigány Néprajzi és Történeti Egyesület elnöke. Hozzátette, teljességében nem lehet általánosítani, mivel minden csoportban -beás, oláh, és romungro- más és más lehet a helyzet, és persze családonként is változik. Beatrix fiatal zombai cigánylány, most készül befejezni az általános iskolát. Annak idején abba kellett hagynia a hatodik osztályt, mert míg a család faluzni, azaz házalni járt, neki vigyáznia kellett a testvéreire, és el kellett végeznie a házimunkát. A hagyomány szerint ez a feladat a legnagyobb leánygyermekre hárul a családokban. A lányokat pici koruktól fogva feleségnek nevelik, aki elvégzi a házimunkát, neveli a gyerekeket. Férjük mögött másodlagos szerepet töltenek be, de a család működtetésének felelőssége teljes egészében rájuk hárul. Ha nincsen pénz, akkor is kell, hogy vacsora legyen az asztalon. Otthon a helye a család mellett, szórakozni csak ritkán, és szigorúan a férjével mehet el. A hagyományos szerep mostanra átalakulóban van. Egyre több nőnek kell kenyérkeresőként is kivennie a szerepét a család fenntartásából. Ha kap munkát. A roma nőket többszörös diszkrimináció sújtja, nem csak nemi, hanem etnikai alapon is megkülönböztetik őket. Vannak munkahelyek, ahol már a nevek alapján kiszórják őket felvételkor - mondta Kalányosné László Julianna. Ha alkalmazzák is őket, az főként a támogatások miatt van. A férfiak mintegy 28, a nők 15 százaléka állt munkában 2003-ban - derül ki A magyarországi cigányság, 1971- 2003 című tanulmányból. És ebben nem csak az alacsony iskolai végzettség játszik szerepet, az is gondban lehet, akinek több diplomája van - emelte ki Szancsik Mária szociális munkás, aki főiskolai diplomája mellett egyetemre jár, és közben két gyereket nevel. A cigány nők átlagosan négy-öt gyermeket vállalnak, ami eleve A roma nők helyzete az adatok tükrében (2003) Iskolai végzettség százalékban (a 15-39 éves korosztályban) Legfeljebb általános iskola 81,6 Szakmunkásképző 14,9 Legalább érettségi 3,5 Foglalkoztatási ráta községekben 9,2 városokban 15,2 Budapesten 36,9 Forrás: Kemény-Janky-Lengyel: A magyarországi cigányság, 1971-2003 megnehezíti az elhelyezkedést. Ennek egyik oka, hogy nincsen pénzük a fogamzásgátlásra, és az abortuszra sem, ami ráadásul bűnnek számít Sok család számára pedig az egyetlen állandó bevételi forrás a családi pótlék. Kalányosné László Julianna szerint az oktatásban jelenleg kettős irány érvényesül: egyrészt egyre több fiatal szeretne tovább tanulni, másrészt ismét egyre többen kerülnek ki az iskolákból, anélkül hogy rendesen megtanulnának írni-olvasni. A fiatalok között már a hagyományos szerepek is egyre kevésbé számítanak, és a házasság helyett egyre többen választják az élettársi kapcsolatot. A nők mindezek miatt többnyire gyorsabban „használódnak el”. Boros Ferencné negyven- nyolc éves, tíz éve leszázalékolt. Harmincnégy évvel ezelőtt, tizennégy évesen kezdett el munkába járni, hogy a tágabb családot segíteni tudják, hiszen a családi összefogás az egyik legmeghatározóbb dolog számukra. HXRSAV Nyugdíjba vonul a jegyző, ezután körjegyzőség lesz Attala Nyugdíjba vonul a település eddigi jegyzője dr. Budavári Lajos - tudtuk meg Kalocsa Jenő polgár- mestertől. Attala és Kapospula a következő hónaptól körjegyzőségi formában működik együtt. A körjegyzői feladatokat ettől az időponttól Fülöpné dr. Bittó Ágnes fogja ellátni, (tgy) Felújították a háziorvosi rendelőt és a lakást kocsola Elkészült a háziorvosi rendelő és az orvoslakás felújítása a településen. Az önkormányzat pályázatot hirdetett a megüresedett orvosi állás betöltésére - mondta Horváth Zoltán polgármester. A felújítással azt szeretnék elérni, hogy a megfelelő pályázó kiválasztása után azonnal beköltözhessen és elkezdhesse a munkát a faluban. (tgy) Mesterjelöltek vizsgáztak villanyszerelő szakmában szekszárd A mestervizsga elméleti és gyakorlati számonkérésből áll. A villany- szerelők gyakorlati vizsgáztatását tegnap tartották Szekszárdon. A kilenc mesterjelölt a Sebestyén Gyula által vezetett bizottság előtt sikeresen adott számot tudásáról. Mesterlevelüket - több más szakmában végzettekhez hasonlóan - ősszel kapják kézhez a szervező Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezendő ünnepségen. (wg) Tamás István Bogyiszlóról Sajnos a nagyon fiatalokat is érinti az abortusz családvédelem A döntés mindig az anyáé, az elbeszélgetés után sokan meggondolják magukat Markó Aranka Az elmúlt tíz évben a felére csökkent a terhességmegszakítások száma Tolna megyében. Ennek ellenére bőven van még mit tenni a megelőzés területén. A demográfiai elemzésekből azt is láthatjuk, hogy mind a házasságkötés, mind a gyermekvállalás jellemzően a magasabb életkor felé tolódott, és akkor még nem beszéltünk az abortuszokról. Az elmúlt tíz évben az országban a terhesség-megszakítások száma határozottan csökkent, Tolna megyében a felére esett vissza. A művi vetélések gyakoriságát befolyásolja a népesség egészségügyi kultúrája - ezzel Markó Aranka, az ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetének vezető védőnője is egyetértett. A terhességmegszakításon átesett nők korösszetétele a fiata- losodás irányába mozdult el. Tolna megyében a 20 és 24 év közötti korosztályból 283-an kértek abortuszt, az érintettek 22 százaléka, a 25 és 29 éves korosztályból pedig 337-en, ami 26 százalékos arányt jelent. A19 év alattiakból 163-an estek át terhesség-megszakításon, és közülük 16-an még a tizenöt éves kort sem érték el - mondta a vezető védőnő.- Az abortuszt kérő hölgyek közül hányán éltek házasságban?-Az 1284 terhességmegszakítást kérő nő közül 512-en voltak házasok, 628-an pedig hajado- nok, a többi elváltként, illetve özvegyként jellemezte családi állapotát. Az 1284 hölgyből 315-nek még nem volt gyermeke. Az abortuszt a legtöbben a rossz anyagi helyzetükre, lakásproblémákra, munkanélküliségre, építkezésre, párkapcsolati problémákra, illetve egészségügyi állapotukra hivatkozva kérik. A döntés mindig az anyáé. Amikor első alkalommal felkeresik a családvédelmi szolgálatunkat, megbeszéljük a problémáikat. Ez esetenként akár másfél óráig is eltarthat, de a negyven-hatvan perc a jellemző. Amikor másodszor találkozunk, akkor az anya megerősíti a döntését. Aki nem jön el a második találkozóra, az az esetek többségében meggondolta magát, vagyis megtartja a gyermekét.- Mennyit kell fizetni a terhesség-megszakításért?- A teljes összeg valamivel több mint 26 ezer forint, ezt a kérelmezők 32 százaléka fizette ki a múlt évben. Térítésmentességet 20 százalék kapott, ezt a szociálisan rászorulók, illetve az egészségügyi problémával küzdők kérhetik. ■ Mauthnerl.
