Tolnai Népújság, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-14 / 38. szám

FOTÓ: GOTTVALD KÁROLY 3 20 07. FEBRUÁR 14., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR JEGYZET MAUTHNER ILONA Húsz év felzárkózásra a magyar bor nem találja a helyét az uniós piacon. Má­sok ugyanis a feltételek. Az olasz, spanyol, francia ter­melőnek sem éri meg, hogy fillérekért, 26 eurócentért értékesítse a borát, de ha ezt megtámogatja az orszá­ga ennek a duplájával, ak­kor mindjárt más a helyzet. A gyenge minőségű asztali boron is annyit keres, mint a magyar borász, az önként korlátozott, féltve óvott sző­lőjén. Az olasz a támogatás­sal kiépített, öntözött ültet­vényén megtermeli hektá­ronként a háromszáz má­zsát, míg a magyar a zömé­ben húszéves, tőkehiányos szőlőjében a hatvanat. A verseny feltételei igazságta­lanok, de ez nem csak a eb­ben az ágazatban van így. EGY NEMRÉGIBEN készített tanulmányban olvastam, legalább húsz év kell ahhoz, hogy felzárkózzunk a fejlet­tebb uniós országok átlag­szintjéhez. Ezt az időt csak akkor lehetne lerövidíteni, ha az emberek megértenék, ha magyar termékeket vásá­rolnak fellendítik a saját gazdaságukat. De vajon, hány év kell ahhoz, hogy ezt megértsék?! Az életminőséget és az egészséget javítja az EPE Partnerség az egészségért cím­mel pályázatot hirdet az Egész­ségporta Egyesület (EPE). Mint dr. Vendég Magdolna az ÁNTSZ regionális intézetének egész­ségfejlesztője mondta, a szív- és érrendszeri megbetegedések ijesztő halálozási mutatói hív­ták fel a figyelmet arra, hogy nem elég kampányszerűen fog­lalkozni a lakosság egészségi állapotának és életminőségé­nek javításával. Egy 2005-ben, elsőként Tamá­siban és környékén, majd az or­szág több kistérségében lebo­nyolított modellprogram figyel­meztette a szakembereket, hogy összefogásra van szükség. Ennek köszönhetően alakult meg az EPE. Jelenlegi pályáza­tukkal adatbázis létrehozását, egy-egy térség stratégiai és egészségtervének elkészítését szeretnék segíteni, amelyek szervesen épülnek a térségfej­lesztő koncepcióba. ■ P. A. i Dr. Vendég Magdolna Lopakodik az átalakítás kistérségek Felesleges a hálózatok párhuzamos működése Mátisné Orsós Julianna, az Esélyek Háza vezetője, dr. Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára és dr. Puskás Imre a megyei közgyűlés elnöke a fórumon A kistérségi társulások munkaszervezetébe kelle­ne összevonni a három ál­lami tanácsadó hálózatot. Ezt javasolták a résztve­vők a tegnapi megyei pol­gármesteri fórumon. Ihárosi Ibolya szekszárd Polgármesteri fóru­mot rendezett tegnap a Települé­si Önkormányzatok Országos Szövetsége (TOOSZ).- Nem csak a költségvetés terve­zésének az időszakában va­gyunk. A településeknek, kistér­ségeknek és a megyéknek el kell készíteni a pályázati akciótervet is - mondta köszöntőjében dr. Puskás Imre, a megyei közgyű­lés elnöke. - Ez kicsit olyan, mint amikor a Mikulásnak kí­vánságlistát készítünk. A ki­emelten fontos, a nagyon fontos és a fontos kategóriába soroljuk kívánságainkat. Annyi a különb­ség, hogy amikor kisgyerekek voltunk hittünk a Mikulásban és az nagy valószínűséggel meg is hozta az ajándékot. Az akcióterv kimenetelében jóval kevésbé bízhatunk - tette hozzá az elnök. Puskás Imre szerint zajlik az önkormányzati rendszer lopako­dó átalakítása nyilvánosan ki­mondott és megvitatott program nélkül. A régiók létrehozása a parlamentben az ellenzék támo­gatása híján elbukott, mégis fo­lyik a regionalizáció. Költségve­tési eszközökkel kényszerítik rá a kormányzati akaratot a me­gyékre. A feladat nem lett kevesebb, de egymilliárd forinttal csökkent a Tolna megyei önkormányzat állami finanszírozása. A tör­vényhozás viszont nem tart lé­pést a kormány által kijelölt iránnyal. Szociális intézményt ugyanis fenntarthat a megyei önkormányzat, vagy ezzel meg­bízhat másik önkormányzat ál­tal fenntartott intézményt. A kis­A FÓRUM VÉGÉN a szövetség tagjai megyei tagozatüléssé alakulva megválasztották az országos tisztújító küldöttgyű­lés megyei küldötteit A küldöt­tek: Fábián Ferenc Izmény, Ka­locsa Jenő Attala, Nagy Gábomé Dunaföldvár, Tóth István Bogyiszló és Petz Attila térség pedig nem az. A közgyű­lés elnöke szerint úgy kellene az önkormányzatokat átalakítani, hogy az emberek legyenek en­nek a haszonélvezői és költség­hatékony legyen. Dr. Zongor Gábor, az önkormányzati szövetség főtikára előadásában ismer­tette a TÖOSZ eddigi munkáját. Várhatóan elfogadja a küldöttértekezlet a kistérségek működésével kapcsolatos állás- foglalásukat. Kérdésünkre kifej­tette, hogy egyesíteni volna cél­szerű az önkormányzati térségi koordinátorhálózat, a nemzeti fejlesztési terv és a vidékfejlesz­tési tanácsadó hálózatot. Az egyik az önkormányzati és terü­Udvari polgármestere. A kül­döttek ismét Nagy Gábomét vá­lasztották meg a megyei tago­zat elnökévé, aki megköszönte a bizalmat. A Duna-parti város polgármestere bejelentette, hogy a TÖOSZ legközelebbi ta­gozatülését Dunaföldváron rendezik. letfejlesztési minisztériumhoz, a másik a nemzeti fejlesztési ügy­nökséghez, a harmadik pedig a vidékfejlesztési minisztérium­hoz tartozik. Ebben a felállásban január elsejétől működnek, de a párhozamosságok kiszűréséről már korábban is ez volt a véleményük. A kistérségekbe tu­dást, szakértelmet, támogatást kell decentralizálni, hangsúlyoz­ta. A cél azonban az, hogy az ál­lam fokozatosan vonuljon ki a hálózatokból, a szakembereket pedig a kistérségi tanács mun­kaszervezetébe kell integrálni. A kistérségi tanácsok dönthes­sék el, kikkel akarnak együtt dolgozni. Nagy Gáborné, a megyei tago­zat elnöke is egyetértett a fenti­ekkel. Azt mondta, a hálózatok munkájáról alig tudnak valamit, míg a kistérségi tanácsok mun­kaszervezetével mindennapos az önkormányzatok kapcsolata. Kiemelte, hogy a TÖOSZ a legnagyobb önkormányzati szö­vetség. A 109 Tolna megyei önkormányzat közül 53 a tagja. Országosan a lakosság fele azon az 1700 településen él, amely eh­hez a szövetséghez tartozik. A megyét képviselik az országos értekezleten ■ A TÖOSZ-nak 53 megyei tele­pülés tagja. Olasz bortól hangos a magyar kocsma versenyben Panaszkodnak a hazai termelők, hogy a feltételek nem azonosak Panaszkodnak a hazai borászok az olcsó olasz fehérborok miatt. - Szabályosan érkezett az im­portbor az országba - erősítette meg a hírt Fekete Péter, az Or­szágos Borminősítő Intézet dél­dunántúli ellenőre. A magyar kereskedő kint kamionnal átvet­te a bort, amit itthon, a lakóhelye szerinti vámhivatalban - mivel jövedéki termékről van szó - bejelentett. A jövedéki igazolásokból az olasz borász is kap egy példányt, hi­szen ezzel igazolja, hogy a borát értékesítette, amiért a saját kor­mányától támogatást kap, mond­ta Fekete Péter. A bort házasíta­ni is lehet a magyarral. A palackra rá kell írni: származá­si hely európai unió. Egy Tolna megyei borkereske­dő elmondta, ő azért vásárol olasz bort, mert 26 eurócentért megkapja literét, ami szállítás­sal együtt nyolcvan forint. Míg a szek­szárdi borokért 150- 200 forintot kérnek a termelők. Az más kérdés, hogy jobb a minőségük. Itthon a fogyasztók az olcsó bo­rokat keresik. Schmidt Győző, a bonyhádi székhelyű Danubiana Bt. igazgatója szerint kevés a fe­hérbor most hazánkban. A leg­nagyobb gond az, hogy nehéz versenyezni az olasz vagy a spa­nyol termelőkkel, mert ők hektá­ronként 300 mázsa szőlőt szüre­telnek az öntözött ültetvényei­ken. Ott zömében nem minősé­gi, hanem asztali borokat készí­tenek. Az uniós piacon ugyanis hetven százalékban az olcsóbb A legtöbb borvidék ültetvényei elöregedtek Borvidék 8 évesnél fiatalabb 20 évesnél idősebb Badacsonyi 12,1 % 59,2% Egri 28% 34,1% Kunsági 15% 46,3% Soproni 10,9% 53,4 % Szekszárdi 18,3 % 35,8% Tokaji 9,5% 63.3% Tolnai 11,4 % 29,3% Villányi 35,4% 27% Forrás: KSH borokat keresik - mondta Schmidt Győző. A magyar borászoknak is vál­tani kell szerkezetátalakítással, a tőkehiányos ültetvények pótlá­sával, amihez pénz kell. Ennek hiányában elemi csapásként élik át a piaci versenyt a terme­lők. Horváth Csaba, a Hegyköz­ségek Nemzeti Tanácsának fő­titkára szerint jogi úton kitilta­ni nem lehet az unióból érkező bort. El kell érni, hogy a hazai vásárló magyar bort vásároljon. Németeknél, olaszoknál elkép­zelhetetlen, hogy a helyi boltok­ban, vendéglőkben francia bort árusítsanak. Az első lépéseket helyben kell megtenni- mondta a főtitkár. ■ ■ Az öreg tőkék kevesebb ter­mést adnak.- í-í-v &™:. •••<••••-.--t:- :.ví . Az ifjúság helyben tartása a község célja harc Ifjúsági kerekasztal megbeszélést kezdeménye­zett a harci polgármester. Bóni Zoltán elmondta: a község jövője szempontjából alapvető, hogy a fiatalok szülőfalujukban maradja­nak. A fiatalok a kulturált körülmények közötti szóra­kozási lehetőségek, illetve a munkahelyteremtés igényét fogalmazták meg. (sk) Tízszázalékos hiánnyal számolnak jágónak Elfogadta a falu 2007-es költségvetését a képviselő-testület keddi ülé­sén. A 27 millió forintos fő­összegű költségvetésben csaknem 10 százalékos hi­ánnyal számolnak - tudtuk meg dr. Kovács Ildikó kör­jegyzőtől. A hiány csökken­tésére az ÖNHIKI pályáza­ton remél támogatást az ön- kormányzat. (tgy) Vidáman farsangoltak az idősek otthonában szekszárd Jókedvvel és fia­talokat megszégyenítő ener­giával vettek részt a szek­szárdi dr. Kelemen József idősek otthonának lakói a tegnapi farsangi bálon. A mulatság leglátványosabb része a jelmezes felvonulás volt, amely az idén is nagy sikert aratott. Nem csak a lakók, az otthon személyze­te is jelmezbe bújt, ami szintén hagyomány az idő­sek otthonában, (vm) A varázsló és a kéményseprő Rendkívüli nyitva tartás az adóhivatalnál szekszárd Tolna megyében közel 17 ezer egyéni vállal­kozó, áfás magánszemély bevallását várják február 15- ig az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságára. A nagy érdeklődésre való te­kintettel a megyeszékhely, valamint a dombóvári kiren­deltség ügyfélszolgálatán a bevallásokat február 15-én, csütörtökön, rendkívüli nyit­va tartással, reggel 8-tól dél­után 4 óráig fogadják, (mi) Vizitdíjról kérdezhetnek a zöldszámon SZEKSZÁRD Február 15-e és április 13-a között a megyei egészségbiztosítási pénztár zöldszámon fogadja az ér­deklődők kérdéseit. Téma: a fizetendő vizit- és napidíj. Az ingyen hívható telefon­szám: 06-80/204-803. @ további hírek: www.tolnainefujsag.hu *

Next

/
Oldalképek
Tartalom