Tolnai Népújság, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-25 / 21. szám
10 DIÁKSZEMMEL A tehetség néha nem elég, akarni is tudni kell Nemrég hallottam valahol egy nagy igazságot, ami így hangzik: naponta tisztázd magadban, mit akarsz elérni az életben és gondolj rá úgy, mintha már a tied lenne! Elgondolkodtam, hiszen ha csak ennyi lenne az egész, akkor az igazán tehetségesek és a nagy küzdők kerülnének jó pozíciókba, nem pedig azok, akik előnyös kapcsolatokkal, azaz jó hátszéllel rendelkeznek. Mit tehetnek azok, akiknek nincsenek ilyen kapcsolatai? Számukra az előrejutás jóval nehézkesebb, csak nagy kitartással, sok munkával és persze tanulással érhetik el céljukat. Persze az sem árt, ha van némi tehetségük is. Még így sem biztos a siker. Az életben semmit nem adnak könnyen, mindenért meg kell küzdenünk, de hiszem, hogy az akadályok azt a célt szolgálják, hogy csak olyanok valósítsák meg álmaikat, akik igazán akarják és tényleg méltóak rá. A tehetség csak megmutatja az utat, ahhoz hogy valamiben jó legyél, meg is kell tanulnod azt a szakmát! Gyenge Alexandra, Tamási, Béri Balogh Ádám Gimnázium DIÁKVERS KAJTÁR RENÁTA: Hozzád Csak mennek a napok, S te nem vagy itt velem, Pedig annyira-annyira Kellenél nekem. Talán nem is sejted, Mennyire megváltozott minden. Más szemmel látom a világot, És ezt neked köszönhetem. Tudnál-e szeretni? Lehetnék szerelmed? Mennyi a kérdés, És a válasz Benned van. Ne siettesd, kérlek, Fontold meg nyugodtan. S ha ügy érzed, Valamit el kell mondanod, Csak nézz a szemembe, Én majd mindent tudni fogok. Mert elég egy pillantásod, Hogy megértsem, Lobog még a láng, Vagy meghalt egészen... tmsammm Üzenetet kell hagynia! Jogában áll hallgatni. Minden, amit ezután mond felhasználható ahhoz, hogy visszahívjam. © © © Ön egy képzetes számot hívott. Legyen szíves elfordítani a készüléket 90 fokkal, és megismételni a hívást! © © © Ön a parapszichológia nyomozóirodáját hívta. Tudjuk, hogy mit akar. A sípszó után tegye le a kagylót! © © © Itt x. y. üzenetrögzítője. A sípszó után hagyhatsz üzenetet, de úgyse hallgatom meg. Bartakovics Bettina, Tamási, Béri Balogh Ádám GimnáziumTOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. JANUÁR 25., CSÜTÖRTÖK Elkelt a Golden Kuka Díj szemetelés Meglakolnak a takarítónők és a plüsstigrisek rémei Betegnek lenni, vagy nem lenni, ez itt a döntő kérdés, fiatalok Plüsstigris szomorú vége, azaz orvosi diploma nélkül nehéz jól operálni Jelenleg mindennap, az utolsó óra után a golden kuka díjas osztály tanulóiból álló takarítósereg teszi rendbe a termet. Az osztag megkérdezett tagjai szerint mi nem neveztünk be semmiféle versenyre, de azt ígérhetjük, hogy a jövőben nem hagyjuk, hogy ez az elátkozott helyiség így összekoszolja magát. Brrr, ESZI Egyik nap lett egy új osztálytársunk, név szerint a Plüsstigris. De első perctől kezdve csak problémát okozott nekünk. Rejtélyes égési sérüléseit ápolnunk kellett, ezért egyik osztálytársunk (névvel nem illetném, túlélési esélyeim szinten tartása vér. gett) a piacon 30 forintért vásárolt orvosi diplomájára utalva sebészi beavatkozást javasolt A műtét alatt kiszedett belőle mindent, azt állítva, hogy drasztikusan csökkentené a túlélési esélyét tigrisünknek, ha azok bent maradnának. Ezután repült egyet az ablakon keresztül levegőzés céljából, de visszatért körünkbe. A nap végére viszont, amilyen rejtélyesen jött, ugyanúgy el is tűnt Bár hagyott emlé két maga után: attól a naptól kezdve takaríthatjuk az osztálytermünket... K R. Az ESZI osztálytisztasági versenyén első lett a 9. B, csak éppen hátulról. Most a toll mellett, a tisztító- eszközöket is kézbe vehetik a suliban. Nemrégiben lezárult az osztálytisztasági verseny az ESZI-ben, a győztesek megkapták jutalmukat, de az igazi nyertes az én osztályom, a 9. B lett, mivel utolsóként tapasztalatot szerezhetünk egy osztályterem tisztán tartásában. Minden év elején kezdődött. Ismeretlen okokból már az első napokban romlani kezdett az osztályterem higiéniai minősége. Értetlenül néztük, hogy a hulladék napról napra csak gyűlik, pedig mi - néha a tanulást is elhanyagolva - folyton az osztály tisztaságáért dolgoztunk. De minden hiába, a papírhulladékok mellett apró, feltakaríthatatlan Plüsstigris eredetű (lásd az alábbiakban) golyócskák jelentek meg a padlón, amelyeket a spirálfüzetek széléről leszakadó apró papírdarabkák fűszereztek. Mindezek a takarító nénikből érhetően nagy felháborodást váltottak ki. A tanárok szerint a sötétítő függönyök sem lettek éppen rendeltetésszerűen használva. A saját kezükbe vették osztályuk tisztaságát a 9. B diákjai. Ha korábban ez nem is állt szándékukban, most azt is bebizonyíthatják, hogy a plüsstigrisek gyógycélú félrekezelésén kívül, a takarításban is otthon vannak Egy tanár félév előtti eszmefuttatása gondolatok Mindenkinek jóval korábban kellett volna észbe kapnia Hú, hányadika is van ma? Jézusom, így szalad az idő?! Jövő héten már zárjuk a félévet, és három osztálynak még nincs meg a három jegye? Kénytelen leszek még egy röpdolgozatot íratni velük. Már nincs időm előre szólni nekik, de nem is vagyok köteles. Elvégre nem témazáró... Pedig én még a legapróbb számonkérés előtt is szoktam szólni, mert a végén még ők méltatlankodnak, hogy „ez mér' adott ilyen jegyeket, (cenzúrázva)”. Lehet, hogy előbb kellett volna észbe kapnom, de azt se szeretik a lurkók, ha túl gyakran vetetek elő velük lapot. Na mindegy, most már késő. Eddig is készülhettek volna rendesen, ha nem tették, hát nagyon sajnálom. Reménykednek, hogy 5 tizedtől megadom a jobb jegyet: szó se’lehet róla. Ha most kicsit vastagabban fog a ceruzám, majd küzdhetnek júniusban! A peca fogja jelezni egyeseknek, hogy rá kéne kapcsolni. Kérdem én: hogy akarnak komoly műszaki vagy közgazdasági pályára menni, ha lusták megszerezni hozzá a tudást? Azt már rég el kellett volna dönteniük, hogy mit akarnak. Kemény tanulással egy jól fizető, versenyképes szakmát, vagy lazsálással valami fárasztó, alulfizetett és megalázó fizikai munkát? A továbbtanulásért, vagy éppen csak a kettesért meg kell dolgozni! Az élet nem fenékig tejfel, erre is én vagyok kénytelen megtanítani őket. Na, itt az idő abbahagyni a filozofálást, és nekiesni a dolgozathegyeknek... ■ A félév közeledtével iskolánk tanulóit is elérte az influenza. Amikor reggel beérnek, biztosan sokan elgondolkodnak, nem tévesztették-e össze az épületet a szakorvosi rendelővel. Ha valaki elkapni akarja a nyavalyát és nem elkerülni, akkor mindenképp lélegezzen mélyeket a suli folyosóinak üdítő levegőjéből, így még válogatni is lehet a vírusok széles választékából. A beteg két lehetőség közül választhat, de egyik sem nyerő. Ha göthösen a suliba megy, nem tud tanulni - ami egyesek szerint talán nem is olyan nagy baj -, és el- baltázza javítási lehetőségeit. Ha otthon marad, és egészségesen tér vissza boldogítani a még göt- hölő, náthás osztálytársait, azok feltehetően jól megfertőzik megint. Ez egy örök körforgás. Az egyetlen megoldás az lenne, ha nem járnánk iskolába. De ugyebár ez lehetetlen, hiszen mindenkiben dolgozik a kioltha- tatlan tudásszomj! Kovács Adrienn, ESZI Szeretnék, ha jövőre fényesebben csillogna az érmük Harmadik helyen végzett gyönki csapatunk a kézilabda diákolimpia VI. korcsoportos országos elődöntőjén, január 12-én Pécsen. Összesen hét elődöntőt rendeznek ilyenkor az ország különböző pontjain, ahol a megyék győztesei mérik össze erejüket. így mi Somogy, Baranya és a Fejér megyei győztesekkel, azaz a nagyatádi, a pécsi, a dunaújvárosi csapattal kerültünk ösz- sze. Első meccsünket a Dunaújváros ellen játszottuk. Az első félidőben fej-fej mellett haladtak a csapatok. A második félidőre elfáradtunk, és az ellenfél fizikális fölénye is megmutatkozott, ennek köszönhető a vereségünk. A dobogó legalsó fokáért vívott mérkőzésen 37:13-ra nyertünk a Pécs ellen. A győztes a Nagyatád csapata lett. Nem sikerült a bravúr: az országos döntőbe jutás, de továbbra is dolgozunk, hogy a következő évben az érem fényesebben csillogjon. Farkas Levente, Gyönk, TLG Hálózati szakemberek születnek eszi Cisco-tanfolyam, avagy kábeldugdosás magas fokon Egy kötelező olvasmány filmen: A legyek ura Mazochista diákok, illetve a jövő hálózati szakemberei a torony előtt Egy átlagos hétfő. Délután fél három. 327-es terem. Lassan érkezik az a tucatnyi mazochista, aki heti 3-4 órás szenvedésre kötelezte el magát. A tavalyi kezdéskor voltunk 25-30-an is, de a szemeszter kemény záróvizsgáján sokan elvéreztek, így egyenlőre nem lesz belőlük hálózati szakember. Aki járt már eme teremben, minden bizonnyal megcsodálta a „tornyot”. A Cisco-to- rony nem más, mint műterekkel és switchekkel telerakott fém- szerkezet. Mi ezeken tanulhatjuk meg a router programozás csínját-bínját. S ha elvesznénk a kábelek rengetegében, még ott van Csanádi Zoltán, a tanárunk. Keresztes N. Zsófi, Molnár Dóra m Azt hittük, dög- unalom lesz. Csalódtunk. Haversrácok, csajok! Jó filmet mutatok be nektek, egyenesen William Golding cerkája nyomán! Nem hiszitek el, hol láttam: tanszobán. Aki szereti az izgalmasan hátborzongató filmet, annak ajánlom. Szóval a történet röviden: kisköl- kök egy szigetre zuttyannak egy repcsiveí, és ott a felnőttek mintájára egy szép új közösséget próbálnak alkotni. Ám ezzel nem ért egyet a csoportból pár gyerek, és az ősi népek módjára viselkednek. Ezért tehát két részre szakad a társulat. Az erősebb törzs állandóan gyötri a modern gondolkodásúakat. Még egy szörnyet is imádnak! De a vége happy: a felnőttek megmentik az utolsó gyereket azok közül, akik a modern eszméket választották. Szerintem minden civilizációban vannak szabályok, amelyeket nem vesszük észre, vagy sutba dobjuk őket. Élképesztő volt látni, hogy az emberek ilyesmire is képesek! S így, gyerekekkel bemutatva még tragi- kusabb. Végül álljon itt az örök tanulság: ne légy ellenségeiddel egy szigeten úgy, hogy hegyes tárgy - fogpiszkáló vagy kés - van a kezükben. És vigyél magaddal lányokat is! Tarczal Nimród, Gyönk, TLG
