Tolnai Népújság, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-20 / 17. szám

2 SZEKSZARD ES TÉRSÉGÉ TOLNAI NÉPÚJSÁG ■ 2007. JANUAR 20., SZOMBAT HIRSAV Harmincöt éves a kertbarát egyesület dombóvár Jubileumi köz­gyűlést tartott a Dombóvári Kertbarát Egyesület a műve­lődési házban. Éles Simon vezetésével harmincöt évvel ezelőtt tartotta alakuló ülé­sét az egyesület. F. Bodó Im­re, a civil szervezet elnöke elmondta, sikeres évet zár­tak a kertbarátok, hiszen si­került kiadni az egyesület múltját bemutató emlék­könyvet. (tgy) Mindenkinek tudnia kell a drogok veszélyeiről dunaszentgvörgy Drogok­ról mindenkinek címmel el­kezdődött a Dunaszent- györgyi Nagycsaládosok Népfőiskolájának ötödik év­folyama. A faluházban lát­ták vendégül Heisler Judit rendőr főhadnagyot, a paksi rendőrkapitányság sajtórefe­rensét, aki mint a D.A.D.A. őrprogram szakavatott is­merője tartott előadást. A népfőiskolán áprilisig hat előadás lesz, köztük több olyan, melyet ifjú tudorok tartanak, (vt) Kerámiakiállítás nyílt az Sz+C vitrintárlatában szekszárd Ódryné Horváth Krisztina kerámiái vették át pénteken Török Levente al­kotásainak helyét Szekszár- don, az Sz+C Stúdió Kft. Tartsay úti irodaházának vitrintárlatában. A hagyo­mányoknak megfelelően ez alkalommal is a művészek és meghívott vendégek rész­vételével zajlott az ünnepé­lyes csere. A kiállítás egy hónapig látható, (bk) Ódryné Horváth Krisztina @ TOVÁBBI hírek: www.tolnainefdjsag.hu Elutasították a javaslatot költségvetés Dr. Puskás Imre a megtakarítás lehetséges módjairól A Dél-dunántúli Regioná­lis Egészségügyi Tanács január 18-i ülésén eluta­sította Molnár Lajos egészségügyi miniszter a kórházi ágyak szétosztá­sára tett javaslatát. Szeri Árpád A tanácsot a régióban működő kórházak vezetői és azok fenn­tartóinak képviselői alkotják. Dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke is részt vesz a tanács munkájában.- Miért utasították el a mi­niszter javaslatát?- A regionális egészségügyi ta­nácsban helyet foglaló fenntartó önkormányzati vezetők és kór­házigazgatók túlnyomó többsége úgy ítéli meg, hogy az egészség- ügyi miniszter által elkészített kórházreform, amely jelentősen csökkentené a kórházi ágyak számát, nem átgondolt szakmai koncepció, hanem kizárólag a költségvetési szempontokat szem előtt tartó munkaanyag. Azok a keretszámok, amelyek a Dél-Dunántúl tekintetében nap­világot láttak, minden szakmai­ságot nélkülöznek, és veszélyez­tetik az itt élők biztonságos egészségügyi ellátását. Úgy íté­lem meg, hogy a miniszter nem szakmai szerepet szánt a regio­nális egészségügyi tanácsoknak, hanem mögéjük bújva kívánta - a régiónkban is több kórház be­zárásával járó - javaslatát ke­resztülvinni. A minisztérium azt próbálta elhitetni a közvélemény­nyel, hogy az ágyszámcsök- kentés kérdésében csak ezek a tanácsok döntenek. A legutóbbi ülésen is elmondtam, hogy amennyiben Molnár Lajos a kór­házi ágyak csökkentését, és en­nek következményeként egyes kórházak megszüntetését tekin­Dr. Puskás Imre: a miniszter által közölt keretszámok veszélyeztetik az itt élők biztonságos egészségügyi ellátását ti az egészségügy reformjának, akkor azt vállalja saját nevével és arcával, ne próbálja a felelős­séget a kórházak fenntartóira és igazgatóira hárítani.- Ezek után hogyan folytatja munkáját a Dél-dunántúli Re­gionális Egészségügyi Tanács?- A tanács úgy döntött, hogy a jövőben nem kívánja ezt a szám­háborút folytatni, és segédkezet nyújtani az egészségügy szétve­réséhez. A tagok többsége való­ságos szakmai munkában sze­retne részt venni, amely a gyó­gyulni vágyó emberek érdeké­ben történő intézkedéseket, és nem pusztán a költségvetési megtakarításokat veszi alapul.- A kórházi ágyak szétosztása mellett a 2007. évi költségve­tés elkészítése ad komoly fel­adatokat a megye vezetésé­nek. Mire számíthatunk eb­ben az évben?- Nem szeretnék vészjósló han­gokat megpendíteni, de a jelenle­gi költségvetés számadatait néz­ve nem biztos, hogy a megye 2007. december 31. után is finan­szírozható lesz a jelenlegi felada­tok ellátásával. Nem könnyű megtalálni a megoldást, de már több lényeges lépést megtettünk. Például a tamási-simontornyai kistérség átveszi a megyétől két szociális intézmény működteté­sét. Emellett valamennyi intéz­ményünk esetében a racionális határig minimalizáljuk a fenntar­tási költséget. így több százmillió forintos megtakarítást tudunk el­érni. A költségvetési rendeletet február 14-i ülésén tárgyalja és fogadja el a közgyűlés, addig még sok egyeztetés vár ránk, annak érdekében, hogy minél kisebb ér­deksérelemmel legyünk úrrá a kormányzati elvonásokon. Baranya, Somogy és Tolna megyék közgyűlési elnökei úgy döntöttek: idén nem tartanak régióbált KÖZÖS NYILATKOZATOT fogadott el dr. Hargitai János, Gelencsér At­tila és dr Puskás Imre. Bara­nya, Somogy és Tolna megyék elnökei idén eltekintenek a ré­gióbáltól, a költségvetési törvény- különösen a megyéket érintő- megszorításai miatt, takaré­kossági okokból - olvasható a közleményben, mely így folytató­dik: „Bízunk a korábbi bálozó közönség megértésében és tá­mogatásában, hogy a meglévő szűkös pénzügyi források jobb helyre kerüljenek. Nagy szükség van minden forintra a szociális, a gyermekvedelmi ágazat szin­ten tartásához, az időskorúak ellátásához, és még sorolhat­nánk a feladatokat. az egyszerűség és a gondos gazdálkodás jegyében kénytele­nek leszünk több más esemény szervezése, a nemzetközi kap­csolatok, továbbá a testületek, az intézmények és a hivatal mű­ködése körében is további taka­rékoskodásra. Bizonyára az idei év más rendezvényein találkoz­hatunk a dél-dunántúli régió közéleti, társadalmi és gazdasá­gi életének képviselőivel, és elő­segíthetjük együtt kölcsönös ér­dekeink érvényesítését. ” Az összeállítás Tolna megye önkormányzatának támogatásával jelent meg. Az irodalom és Szekszárd ünnepe a Mészöly-nap emlékezés A Mészöly-díjat Macsovszky Péter költő, a plakettet Gacsályi lózsef kapta szekszárd Bensőséges, tartal­mas ünnepet rendezett tegnap a megyeszékhely és a Mészöly Miklós hagyatékát gondozó egyesület. Idén is jelen volt Polcz Alaine, az író özvegye, és ezúttal is könyveket: egy újat és egy ré­git ajándékozott a Mészöly Mik­lós Múzeumnak. Népdalokkal, az írót és az em­bert felidéző köszöntőkkel kez­dődött a délelőtt a főiskolai kar dísztermében. Csütörtökön dél­után hagyta el a nyomdát a Kalligram Kiadónál megjelent legújabb Mészöly Miklós-kötet, a Műhelynaplók. A könyvet Szörényi László, a Magyar Tudományos Akadémia Iroda­lomtudományi Intézete igazga­tója és helyettese, Jankovics Jó­zsef mutatta be. Szakmai bizottság ítéli oda a fiatal íróknak szánt Mészöly Miklós-díjat. Ezt az idén Ma­csovszky Péter, a magyar-szlo­vák kétnyelvű költő, esszéista, műfordító, szerkesztő kapta. ■ Polcz Alaine ismét az író könyveit ajándé­kozta a múzeumnak. Macsovszky Péter Érsekújvá­ron született 1966-ban. A na­pokban jelent meg tizenharma­dik kötete. A költőt saját beval­lása szerint a steril és használa­ti utasítás-szerű szövegek, szö­vegfoszlányok lírai utóízei érde­kelik. Verseit visszafogottság, hűvösség, már-már matemati­kai szófukarság jellemzi. Ezek csak kiindulópontok, melyeket ki-ki saját lehetőségei és ízlése szerint fejleszthet, variálhat to­vább - írja a kritika a szerzőről. A helyi elismerést, a Mészöly- emlékplakettet Gacsályi József szekszárdi könyvtáros, költő, irodalmár kapta. Az író szülőhá­zán lévő emléktábla megkoszo­rúzása után a Mészöly Múzeum­ban beszélgető és felolvasó dél­utánon idézték fel az író mun­kásságát. Este a művészmoziban levetítették a róla szóló portré­filmet, amelyet Gacsályi József, Kis Pál István és Mayer Zoltán készített. ■ Ihárosi Ibolya MIHALYFALVI LÁSZLÓ Vidéki? „Nincs más haza, csak az anyanyelv.” (Márai Sándor) ha valaki Budapestre uta­zik, általában így mondja: „Felutazom Budapestre.” Ha viszont Budapestről va­lahová hazánkban, akkor: „Leutazom Győrbe (Szek- szárdra)” - hangzik a mon­dat. Az ilyen mondatok egyértelműen bizonyítják hazánk túlzott egyközpon- túságát; azt, hogy - hely­telenül - mindent fővárosunk szemszögé­ből látunk. még ennél is helytelenebb, ha valaki a pontos hely­megjelölés helyett a vidék szót használja. Pedig ez a szóhasználat egyre inkább teret nyer nemcsak a köz­nyelvben, hanem a rádió­ban, a tévében és az újsá­gokban egyaránt. „Vidékre utazom” - mondják a bu­dapestiek akár Miskolc, akár Mágocs az úti céljuk. Vagy budapesti, vagy vidé­ki valaki. MÉG AKI NEM Budapesten la­kik vagy dolgozik, az is így fejezi ki magát: „Egy vidé­ki városban lakom.” „Vidé­ki iskolában dolgozom.” Kár, mert a vidéki szó ezekben az esetekben pejo­ratív, lekicsinylő, rosszalló, becsmérlő árnyalatot fejez­het, fejez ki! Elvétve mond­juk csak, hogy „Dombóvá­ron lakom.” „A paksi gim­náziumban tanítok.” Pedig az lenne az üdvös, ha egy­re többen tartanák fontos­nak a lakóhely, a munka­hely, a pátria pontos meg­nevezését! nagy íróink, költőink, mű­vészeink és tudósaink eb­ben is példát mutatnak. Furcsa is lenne, ha Arany János vidéken és nem Nagyszalontán született­nek vallotta volna magát; vagy Szent-Györgyi Albert vidéken végzett tudomá­nyos tevékenységéről be­szélt volna Szeged helyett! Mit szólnának a szekszár­diak Babits verséhez, ha ezt írta volna: „Vidéken születtem, színésznőt szerettem...” a „Szekszár- don születtem, színésznőt szerettem...” helyett? az meg aztán végleg elfo­gadhatatlan lenne, ha pél­dául egy szekszárdi a me­gye többi településének megnevezése helyett vidé­kinek nevezné a paksiakat, a tamásiakat, a nagymá- nyokiakat; mert akkor ők meg a decsieket, a bátai- akat vagy a kurdiakat ne­vezhetnék vidékinek és így tovább! így tehát egy szek­szárdi középiskolába se vi­dékről járnak a tanulók, hanem Hőgyészről, Sió- agárdról, Bátaszékről, Tolnáról és Bogyiszlóról; vagyis Tolna megye külön­féle településeiről. így nem bántó, és sokkal szebben is hangzik. Két díjazott: Gacsályi József és Macsovszky Péter 4 * A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom