Tolnai Népújság, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-19 / 16. szám

2007. JANUÁR 19., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR 3 Elmenni is lehet- éppenséggel el is lehet in­nen menni - ajánlotta volt valaki a pluszadók ellen ágáló és északi szomszé­dunkkal példálózó honi tő­késeknek. Az orvosok vi­szont maguktól mennek. Igaz, nem Szlovákiába. BÁRKI TALÁLNA okot, miért hagyná el édes hazáját, an­nak minden érzelmi és egyéb macerájával együtt. Nem mintha az édes hazá­nak ne fájna bármely fia el­vesztése. Főleg, ha a haza pénzén kiművelt emberfőről van szó. Nem mintha az el­vándorló - találjon akár a legjólétibb Svédországban orvosi állást - ne tapasztalná szomorúan, hogy a Nap ott nem úgy süt, mint idehaza. megértem az elvándorlót. És a maradó doktorokat is. Akik, bár talán mégsem másodosztályú állampolgá­rok, de miközben magas színvonalon gyógyítanak, méltatlan a munkájukhoz az értelmetlennek tűnő pa­pírmunka, a ki nem fizetett túlóra, az alacsony fizetés. EGY DOLOG MIATT mégis so­kak számára irigylésre mél­tó, legalábbis a háziorvosok helyzete: nekik még van munkájuk. A szakképzésben elkerülhetetlen a tartalmi változás Térítő munkára van szükség ahhoz, hogy a kornak megfe­lelő legyen a megyében a szakképzés. Ezt Babai Zoltán, a szekszárdi Ady Endre Kö­zépiskola igazgatója jelentet­te ki az intézményben tegnap tartott fórumon, amelyen a cé­gek képviselőivel, vállalko­zókkal kereste a választ a ho­gyan tovább kérdésére. Tóth Ferenc országgyűlési képviselő (Fidesz-MPSZ) elke- serítőnek tartotta, hogy a vál­lalkozók egy része szakkép­zetlen munkaerőt keres hirde­téseiben. Halmai Gáborné (MSZP) aláhúzta: mélyreható tartalmi változtatásra van szükség. Mint mondta, a szak­képzés megújulása csak a közoktatás átfogó megújítá­sával valósítható meg. ■ Szeri Á. Talabos Gáborné igazgató­helyettes Viszik a tudást az orvosok elvándorlás Paraszolvenciáért már nem érdemes itthon maradni Medi kusjövedelmek Románia 60 000 Ft Magyarország _________110 000 Ft An glia-és A Marosvásárhelyről áttelepült dr. Juhász Emília (jobbról) és az asszisztens, Söptei Bea gyomortükrözésre készül a szekszárdi kórházban A fiatal orvosok maguk­kal viszik külföldre az itt megszerzett, itt finan­szírozott tudást. Az or- voskamara főtitkára, dr. Gyenes Géza szerint ez az igazi veszteség. Wessely Gábor Nagy az orvoselvándorlás a kifi­zetetlen pluszmunka, a növekvő adminisztrációs terhek és az ala­csony fizetések miatt. A kiván­dorlási listát a fogorvosok veze­tik, második helyen a háziorvo­sok állnak. Ma Magyarországon mintegy 280 háziorvosi állás be- tölteüen. Már nemcsak a falvak­ban, a városokban is hosszú idő­re gazdátlanul maradnak az ál­láshelyek. Tolnán például az el­múlt évben két körzetben is he­lyettesítéssel oldották meg az el­látást. Az egyik orvos Svédor­szágba távozott, a másik nyug­díjba ment. De vannak, akik nyugdíjasként is tovább dolgoz­nak. A Magyar Orvosi Kamara főtitkára, dr. Gyenes Géza tud olyan helyről, ahol nyolcvanév fe­letti orvos is praktizál, mert szükség van rá. Ugyanakkor az orvosok halandósága megdöb­bentő: 54 év az átlag életkor. A magyarlakta területekről ér­kezett utánpótlás a rendszervál­tás kezdetén, de a kilencvenes évek közepétől már csak elvétve jönnek át A kamara adatai sze­rint mintegy 1900 doktor települt át Magyarországra, 45 százalé­kuk háziorvos. De a hiányt nem tudták betölteni. Az egészségügy átalakítása gőzerővel folyik. Dr. Gyenes Géza szerint kezdetben arról volt szó, hogy ha a kórházakhoz hozzá­nyúlnak, legalább a másik pólust, az alapellátást megerősítik. De nem ez történt. A főtitkár úgy vé­li, hogy paraszolvenciából talán az orvosok 6-8 százalékának van annyi jövedelme, amiért már ér­demes itthon maradni. A többiek, főleg a fiatalok kacérkodnak a nyugatra vándorlással. S az ál­lamnak ez az igazi veszteség, nem az orvosbérek emelése vagy a túlmunka kifizetése. Egy házi­orvos képzése 25, egy szívsebé­szé 50 milliós tétel, s magával vi­szi az itt megszerzett, itt finan­szírozott tudást. A Tolna megyei kamara elnö­ke, dr. Andriska István is dráma­inak értékeli a helyzetet. Mint mondja, a politikusok meghozzák a szakmai egyeztetéseket mellő­ző, az orvosok és a páciensek ér­dekeit is sértő döntéseiket, de ha megbetegszenek, elsőbbséget kérnek. Ügy érzi, hogy ma Ma­gyarországon az orvos szinte má­sodrendű állampolgár. Nincs joga kipihenni magát, nincs joga a csa­ládjával lenni, harcolnia kell azért, hogy a túlórákért megkajr ja a járandóságát, s nem illeti meg nyugdíj-korkedvezmény, pedig több időt tölt szolgálatban, mint egy rendőr vagy tűzoltó. Nem cso­da, ha sokan elmennek. A pályakezdő orvosok, a medi­kusok „elvándorolhatnékját“ nap mint nap tapasztalja dr. Simon László, a szekszárdi kórház osz­tályvezető főorvosa, aki a buda­pesti orvosi egyetemen is tanít. Úgy véli, még sosem volt ekkora káosz a hazai egészségügyben. Az ÁNTSZ-t regionalizálták anélkül, hogy működő régiók lennének. A súlyponti kórházak kijelölése a fő­orvos szerint nem megoldás. A re­gionális tanácsokban sem szület­hetnek pártatlan, szakmai dön­tések, hisz ott is mindenki nyil­vánvalóan a saját intézményéért harcol. S amit még kiemel dr. Si­mon László: a betegekkel való kommunikáció tragikus. Az em­bereket nem világosították fel a volumenkorlátról, arról, hogy egy bizonyos szám fölött nem fizetik ki az intézménynek a betegellátás költségét Ezért kell várakozni. 0“ EGYET FIZET, KETTŐT VIHET!* Használja ki a sztereohallás nyújtotta előnyöket. Tisztább beszédértés, jobb irányhallás, kiváló zajkezelés, kevesebb erősítés szükséges. Előzetes bejelentkezés alapján: 7100 Szekszárd, Holub u. 12. Tel.: 06-74/512-223 Ingyenes információ: 06-80-20-44-89 *A kockázatokról olvassa el a használati útmutatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát KZ AKCIÓ JANUÁR 15-TŐL FEBRUÁR 15-IG TART. A feltételeket a nagy cégek szabják körbetartozás Egymás alá ígérnek, az alvállalkozók meg isszák a levét Az elmúlt évben több mint 15 szá­zalékkal nőtt annak a valószínű­sége, hogy a hazai cégek fizetés- képtelenné válnak, a hazai vállal­kozások 3,15 százaléka nem tud­ta teljesíteni kötelezettségeit a múlt évben - derül ki a Coface Hungary hitelminősítő cég leg­frissebb felméréséből. Az elemzés szerint 2006-ban a fizetésképte­lenségi eljárások száma az azt megelőző évi háromszorosára ug­rott. A legkockázatosabbnak az építő- és textilipar, valamint a biz­tonsági tevékenység számít. Dudásné Szőts Anna, az Alisca Bau Kft. gazdasági igazgatója la­punknak azt mondta, az egyik . főbb oka a cégek fizetésképtelen­ségének, hogy a beruházási piac beszűkülése miatt árajánlatok­ban sorra egymás alá mennek a vállalkozók. Régen a közbeszer­zési pályázatok a legalacsonyabb és legmagasabb árajánlatokat ki­zárták, és csak a maradékot vet­ték figyelembe. Most viszont csak az ár számít, ám az alacsony aján­latokból döntően úgy valósíthat­ják meg a fővállalkozók a beruhá­zást, ha nem, vagy késve fizetnek ki alvállalkozókat. Hozzátette, az ilyen cégek az alacsony áraján­latokkal tönkreteszik egymást, önmagukat és alvállalkozóikat is. - A másik, ami problémákat okoz, hogy azokon az építkezése­ken, amelyek európai uniós és ál­lami finanszírozásúak, általában késve érkeznek meg a pénzek. Ezeket a kifizetéseket még a bü­rokrácia is lassítja. Werner Mihály, a cég műszaki igazgatója szerint általában ugyanazokkal a feltételekkel kö­tik a szerződéseket az alvállalko­zókkal, mint ahogy azt velük megkötik. Tehát ha cégüknek ki­lencven napra fizetnek, ők is ki­lencven napra küldik a számlát az alvállalkozónak. Ők a kis cé­gek felé, akiknek egymillió forint körül fizetnek, folyamatosan tel­jesítik vállalásukat. Új cégeknek csak néhány napos munkát vállalnak a diósberényi Genszler László bt.-je fűtésszereléssel foglalkozik. Mint elmondta, úgy próbálják megszűrni a jizetésképtelen cége­ket, hogy megbízhatónak ismert fővállalkozóknak dolgoznak. ÚJ CÉGEKNEK csak pár napos, apró munkákat mernek elvállalni, így is előfordul, hogy csúsznak a kifizetések. - Hatvan-kilencven napig előre kell megfinanszírozni a munkát, fizetni kell az em­bereket, az én alvállalkozóimat Már külön pénzbehajtó cégek szakosodtak arra, hogy megszerezzék az elmaradt pénzeket. IK Közel hatmillió pluszra számít az önkormányzat alsónyék Ötmillió-nyolcszáz­ezer forint pluszbevételre számít az év elején az alsó­nyéki önkormányzat. A falu felkerült a hátrányos helyze­tű települések listájára, és közel 3 milliós állami támo­gatást kap. Az őszi önhikis pályázaton 1,6 millió forint­hoz jutott a község, és a kör­jegyzőséggel is megtakaríta­nak 1,3 millió forintot, (bk) Nem akárki lehet vevőjük, és nem akárkitől vesznek rakasd A környék agrárvál­lalkozóit tájékoztatta az új­donságokról tegnapi vevőta­lálkozóján az IKR. Szó volt a gép-, alkatrész-, műtrágya- és terménykereskedelemről, és elemezték a piaci helyze­tet is. Vámosi Gábor ter­ménykereskedelmi igazgató hangsúlyozta, a társaság exkluzív partneri kört alakít ki, a bekerülés kritériuma a megbízhatóság, (wg) Holtponton a szőlőhegy villamosításának terve S1MONTORNYA Az önkor­mányzat immár harmad­szor hívta össze az érintett szőlősgazdákat a szőlőhegy egyes részének villamosítá­sa miatt. Érdemi előrelépés nincs, így a 17 millió forin­tos beruházás így egyelőre csak terv marad. A képvise­lő-testület elviekben támo­gatja a villamosítást, de anyagilag nem - döntöttek legutóbbi ülésükön, (vl) Braun Márton elnököl a fejlesztési bizottságban szekszárd-london Braun Márton, Szekszárd ország- gyűlési képviselője elnököl ma az Európa Tanács gazda­sági és fejlesztési bizottságá­nak londoni ülésén. A napi­renden lesz az Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank tavalyi tevékenységéről szóló jelentés, és hogy miként le­hetne megakadályozni, hogy a hamisított áruk az unióban forgalomba kerüljenek, (ii) Dr. Braun Márton Az oktatás volt a téma a rendkívüli ülésen tevel Meghatározták Tevelen az iskolai szolgáltatásokat. Héri Lászlóné polgármester szerint erre azért volt szük­ség, mert több helyről érke­zett jelzés, hogy a gyermekek számának csökkenése miatt a környék több kisiskolája meg­szűnhet, s Tevel szeretne sze­repet vállalni a mikrotér- ségben az oktatás terén, (pá) @ további hírek: WWW.TOLNAINEPDJSAG.HD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom