Tolnai Népújság, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-18 / 15. szám

DIÁKSZEMMEL r Ora közbeni monológ egy diák tollából MEGÁLLT AZ idő, vagy csak én érzem úgy, hogy ennek soha sem lesz vége. Iste­nem, ha a tanár tudná, mi­lyen dolgokon jár most az eszem, egészen biztosan megbuktatna. Csak legyen vége, egyből futok majd a büfébe. Már irtózatosan éhes vagyok. Biztosan az unalmas órák teszik. Az ember még az élénk fantázi­ájára sem tud koncentrálni ilyen monoton előadás mel­lett. Úgysem értek meg semmit abból, amit elmond, de erre már ő is rájöhetne. Gondolom, neki is lenne jobb dolga, és ezzel minden­ki jobban járna. De nem. Csak azért is itt kell ülnöm. Kész csoda, hogy még ébren vagyok! ah, isten áldja az embert, aki kitalálta a csengőt! E hang varázslatos erejétől még a tetszhalott állapotba került diákok is felélednek, és fénysebességet megszé­gyenítő gyorsasággal szá­guldanak ki a folyosóra, ha kell a csukott ajtón keresz­tül is, feldőlt székeket, pado­kat, gyanúsan teleírt papír­lapokat és óra közben a pad alatt elmajszolt tízórai-ma­radékokat hagyva maguk után. Jobb lesz, ha sietek, mert a következő órára bejö­vő tanár biztosan pár perc­cel előbb érkezik. Pedig még le kéne másolnom va­lakiről a házit... ÜZENETRÖGZÍTŐ Ha nem bírod az üzenetrög­zítőket, rakd le, és írj in­kább levelet! © © © Kérjük, hagyja meg nevét, számát és kedvenc alsóne- műszínét! Vissza fogjuk hív­ni, hogy tetszik-e a szín! © © © Itt a (név) rádió. Ön egyenes adásban van. © © © Fáradtnak érzed magad... A szemed lecsukódik... Egyre álmosabb vagy... Egy sípszót hallasz... Könnyedén kimon­dod a neved, telefonszámod, és hagysz egy üzenetet. © © © ■ Bartakovics Bettina, Tamási, Béri Balogh Ádám Gimnázium mEesmmm Harmadik nyílt nap a TLG-ben másképp A gyönki gimnáziumban ja­nuár 20-án tartják meg a harmadik nyílt napot. Ez a mostani annyiban különbö­zik az előbbiektől, hogy nem óralátogatásokból áll, hanem a szülők és a leendő diákok a tanárok előadásait hallgathatják meg. Aki az előzőekről lemaradt, és ér­deklődik az iskolánk iránt, az mindenképp jöjjön el, mert ebben a félévben ez az utolsó lehetőség arra, hogy nyílt nap keretein belül ellá­togasson a TLG-be. ■ Guth Tibor, Gyönk, Tolnai Lajos Gimnázium @ TOVÁBBI ÉRDEKESSÉGEK: www.tolnainefdjsag.hu TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2007. JANUÁR 18., CSÜTÖRTÖK Sétáltunk, figyeltünk, tanultunk kirándulás Kiokítottak bennünket az újságírói szakma minden csínjáról-bínjáról A tamási és paksi toliforgatók csapatait Rácz Tibor újságíró vezette be a szakma rejtelmeibe. A szekszárdi kirándulás után a diákok Pécsen a nyomtatás folyamatával is megismerkedtek Az ESZI újságírói és a ta­mási Béri Balogh Ádám gimnázium tanulói janu­ár 11-én látogatást tettek a Tolnai Népújság szer­kesztőségében, majd Pé­csen a nyomdában. ülés Norbert, Gyenge Alexandra A szekszárdi szerkesztőségben éppen a lapzártára voltunk hi­vatalosak. Mindenki talpon volt: a főszerkesztő, a gyártásvezető, a korrektor... Szóval szabad ka­pacitásai csak Rácz Tibor újság­írónak mutatkoztak. Neki kellett a két középiskolás csapatot szó­val tartania, és úgy kalauzolnia, hogy forgalmi dugó ne keletkez­zen, és a másnapi újság is ké­szüljön. A csapatokból többen már ta­valy is részt vettünk a SÉTA programban és nem először jár­tuk be az újságkészítés útját, de most is hallhattunk újdonságot, hiszen idegenvezetőnk, Rácz Ti­bor más szempontból mutatta be nekünk, hogy milyen is az új­ságírás. Megtudhattuk, hogy mint szinte minden szakmának, ennek is megvannak a maga árnyoldalai. Például nem min­denki vélekedik úgy egy cikkről vagy témáról, mint azt az újság­író megírta. Hall­hattunk vicces törté­neteket, de azt is megtudhattuk, hogy milyen leleményes megoldásoknak kell eszébe jut­nia egy cikkre éhes újságírónak. Nem utolsósorban azt tudtuk meg, ami azt hiszem a legfonto­sabb, hogy az újságírás nem egy­szerűen csak egy szakma, ha­nem hivatás. A szerkesztőségi látogatás után egy órával már Pécsen landoltunk a nyomda gyárudvarán a sorompók mö­gött. A csapat egy része új „gájdot” szerzett, a másik pedig egy kis városnézést is tar­tott. Itt megtudhat­tuk, hogy egy kü­lönleges technológiával az újság lapjait rányomják egy lemezre, utána a 30 éves nyomdagép au­tomatikus papíradagolójába be­fűzik a papírtekercset, és rákötik a hordókban tárolt 3 alapszínű (sárga, cián, magenta) és a feke­te festéket. Erről a gépről azt kell tudni, hogy a kora ellenére még nem volt komolyabb baja. Nekem az tetszett a legjobban, hogy bement a gépbe az üres pa­pír és a végén kijött a szépen haj­togatott újság. A nyomdában tett séta végén, éjjel 11 órakor min­denki kézbe kapta a pénteki új­ságot, amiben ott virított a sétánk egy kép és cikk formájában. Mi­után megcsodáltuk magunkat, mint médiajelenséget, a horosz­kópból megtudhattuk, hogy mire számítsunk másnap. ■ Megtudtak, mit jelent az újság­írói hivatás. Az eredményeikre várnak dsd Ez a német nyelvvizsga több lehetőséget kínál Köszönet nélkül kirúgtak: egy öreg tévé emlékiratai A DSD (Deutsches Sprachdip- lom) egy olyan nemzetközi né­met nyelvvizsga, amelyen német nemzetiségi és két tannyelvű gimnáziumok diákjai vehetnek részt. Tolna megyében egyedül a gyönki Tolnai Lajos Gimnázium­ban van erre lehetőség. Ez egy akkreditált, tehát Magyarorszá­gon is elfogadott nyelvvizsga. Megadja a felvételihez szüksé­ges pluszpontokat, ugyanakkor lehetőséget nyújt például arra, hogy a diákok német nyelvterü­leten folytassák tovább egyete­mi, illetve főiskolai tanulmánya­ikat, és a munkavállalás során is sokat jelenthet. A DSD írásbe­li és szóbeli részből áll. A szóbe­lire a diákoknak egy Németor­szággal kapcsolatos témából kell felkészülniük, és a vizsgán egy szöveg tartalmát kell összefog­lalniuk. Az írásbelin esszéírás­ból, hallott és olvasott szöveg ér­téséből kell számot adniuk. Az idén én is részt vettem a DSD-n. Mivel az írásbelit Németország­ban javítják, az eredményeket sajnos majd csak április környé­kén tudjuk meg. ■ Pribék Nikolett, Gyönk, Tolnai Lajos Gimnázium Érzem, egyre közeledik a perc. Már nem tudok mit tenni, las­san nyugszom bele komor magá­nyomba. Évekig közvetítettem bármit, amit csak kértek! Tűr­tem szó nélkül, próbáltam átfo­góan tájékoztatni őket a legked­vezőbb akciókról, ránceltüntető krémekről, chipsekről. Meghall­gattak valaha is? Mindig csak a lárma, a durva, elforduló közöny. Oly hűen álltam a sarat, s még most, öreg korom eüenére is már a harmadik rúgásra csatornát váltok. De lekicsinyeltek, s kö­szönet' nélkül távolítottak el állá­somból, ahol már apám is dolgo­zott. Nincs értelme tovább az éle­temnek, nem tudom elviselni az új, felvágós ficsúr trónolását ré­gi helyemen, a tv-dobozban. ■ Feil Andrea, Paks, ESZI Büszkeség és balítélet - ismét filmre vitték a regényt klasszikus A félreértésekkel teletűzdelt, romantikus történetet már sokszor feldolgozták A Büszkeség és balítélet című film egy olyan korban játszódik, amikor a szerelem csak másod­lagos szerepet játszott a házas­ságban, ha egyáltalán figyelmet fordítottak rá. A XVIII. század vége felé sokkal inkább a jöven­dőbeli vagyoni helyzete és rang­ja számított. A film főhősnője, Elizabeth Bennet (Keira Knight- ley) azonban a fejébe vette, hogy bármi történik, ő csakis szere­lemből megy férjhez. A Bennet lányok élete akkor bolydul fel, amikor a szomszédos birtokra egy fiatal és igen vagyonos agg­legény, Mr. Bingley költözik nő­véreivel és jó barátjával, Mr. Darcy-val. Mivel Mrs. Bennet mindenáron jól akarja férjhez g — Jennifer Ehle nem az első és nem is az utolsó Lizzy Bennet a filmtörténetben adni lányait, ez pont kapóra jön neki, sőt Mr. Bingley-nek való­ban megtetszik az egyik Bennet lány, Jane. De Lizzie is szerelem­be esik Mr. Darcy-val (Matthew McFaddyn), miután rájön, hogy a zord külső szeretet- re méltó nemes szí­vet takar. A félreérté­sek, a mérhetetlen büszkeség és a kor szokásai miatt csak reményked­hetünk a boldog kimenetelben. Jane Austin azonos címet vise­lő, nagysikerű regénye több alko­tót is megihletett, hiszen a 2005- ös feldolgozás előtt már többször filmre vitték a történetet. Példá­ul egy régebbi, ó részből álló BBC-sorozat még 1996-ban ke­rült a tévéképernyőkre (a televí­ziós társaság egyébként ötven év alatt ötször dolgozta fel a történe­tet), amiben Colin Firth játszot­ta Mr. Darcy szerepét, és Lizzie Bennetet pedig Jennifer Ehle ala­kította. Talán a har­madik, ezen a címen készült film rugasz­kodik el a legjobban az alaptörténettől, hi­szen a közelmúltban játszódik. Éppen ezért a két másik alkotás talán hitelesebb, hiszen abban a korban nem volt könnyű felven­ni a harcot a társadalmi elvárá­sok ellen, könnyebb volt a bele­nyugvást választani. ■ Gyenge Alexandra, Tamási, Béri Balogh Ádám Gimnázium ■ Amikor a rang több volt a szerelemnél. * I I V t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom