Tolnai Népújság, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-27 / 301. szám
2006. DECEMBER 27., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ 5 átalvető Medgyesről települt át, mert a Ceausescu-rendszerben otthon már nem volt maradása. A felesége könnyen beilleszkedett, őt zavarta, hogy a temetőben egy nevet sem ismer. Dr. Kövesdy Pál Szekszárdon él, ő a főszerkesztője az Erdélyi Körök Országos Szövetsége kiadványának // A NEMZET AZ ELTETO KÖZÖSSÉG Hatvanoldalas lapot szerkeszt erdélyi magyaroknak a Szekszárdon élő nyugdíjas belgyógyász főorvos. Dr. Kövesdy Pál küldetésnek tekinti az ingyen végzett munkát. F. Kováts Éva Ültünk a csíksomlyói étterem teraszán pünkösdkor a tölgyfa árnyékában elcsigázottan. Melegünk volt, fáradtak voltunk. Lábunk sajgott az egész napos gyaloglástól, fejünk zsongott a látottaktól, hallottaktól, szívünk csordultig volt a búcsúban szerzett élményekkel. Pihentünk, szótlan, kellemes zsibbadtságban. Ekkor lépett hozzánk a fehér inges, kalapos, alacsony férfi, engedelmet kérve, hogy mellénk telepedjen. Aztán kérdezte, nem fizetnénk-e neki is egy hideg sört. Fizettünk, szívesen. Az öreg levette a kalapját, megtörölte a homlokát, meghúzta a párálló üveget, majd kérdezte, honnan jöttünk, megjegyezve, hogy ő még soha nem járt „magyarban“. Mondtuk, szekszárdiak lennénk, tudja-e merre van, mire fölényesen legyintett. Mi az, hogy, még azt is tudom, van ott egy Otthon nevű utca, abban lakik egy Kövesdy Pál nevezetű ember, hát őt ismerik-e, kérdezett vissza. Hogyne ismernénk a főorvos urat, válaszoltuk. Rosszul tudják, nem doktor ő, ingatta fejét a székely ember, hanem lapszerkesztő. Azzal igazát bizonyítandó, alányúlt a pad alá és elővette táskájából az Átalvető című kiadványt. Akkor és ott tudtuk meg, hogy az általunk háziorvosként ismert, Szekszárdon élő dr. Kövesdy Pál az Átalvető, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége (EKOSZ) és az Erdélyi Magyarok Tolna Megyei Egyesülete negyedévenként megjelenő 60 oldalas kiadványának a főszerkesztője.- Hogyan lesz egy belgyógyászból lapszerkesztő?- Örökségként. Orbán László, akinek a veséit szétverte a SZEKU, indította 1991-ben az Névjegy: Az internet ma már jelentősen megkönnyíti dr. Kövesdy Pál számára a kapcsolattartást az Átalvető határon túli szerkesztőivel, szerzőivel Átalvető című lapot az erdélyi magyarok számára. Aztán mielőtt meghalt, rám hagyományozta. Azóta csinálom, több mint tizenöt éve.- Jó minőségű papíron, 60 oldalas újságot készíteni, komoly összeg. Ennyi pénzük van?- Az Átalvetőt az előfizetésekből és a támogatásokból tudjuk fenntartani. így is csak úgy, hogy mindenki ingyen dolgozik az ügy érdekében, se a szerzők, se a szerkesztők nem részesülnek semmiféle honoráriumban. Csak a technikai segítők kapnak dologi költségeikre némi térítést. így tudjuk megtenni, hogy Erdélybe, annak aki igényli, ingyen küldjük a lapot. Aztán, ha ad valami kis pénzt ezért, azt elfogadjuk, ha nem, úgy is jó. A postaköltséget már nehezen lehet kigazdálkodni, Románia külföldnek számít, magas a tarifa. így azt találtuk ki, hogy húszkilós csomagokat készítünk az újságokból, azt leküldjük Sarkadra, onnan Karsai Károly autóval átviszi a határon Szalontára és ott adja fel. így 150 ezer forint postaköltség helyett csak 20 ezret fizetünk. ■ Úgy kell dolgoznunk, hogy a távozásunkkal okozott kárt akár haszonra is fordítsuk.- Az Erdélyi Magyarok Egyesülete nem támogatja az újságot?- Az EKOSZ-nak kellene eltartania a lapot, de épp fordítva van, a lap tartja el a szervezetet. A bevételeinkből fizetjük az évi egyszeri közgyűlés költségeit is.- Ön Erdélyből települt át Magyarországra, mikor és miért?- Medgyesről települtünk át, mert otthon már nem volt maradásunk, a Ceausescu-rendszerben egymást érték nálunk a házkutatások, feljelentések. Nem olyan életet szántam a gyerekeimnek. Négy évig tartott míg megkaptuk a papírokat, hogy átjöhessünk, végül 1988-ban, Grósz Károly romániai látogatása után sikerült.- Miért éppen Szekszárdot választották?- Azért, mert megtetszett a város, és mert itt kaptunk a feleségemmel együtt, aki fogorvos, mindketten munkát.- Azóta eltelt tizennyolc év, sikerült beilleszkedniük?- Az áttelepülés utáni időszak nagyon nehéz volt, szakmailag és emberileg is. A feleségem könnyebben beilleszkedett, nekem nehezen ment. Már itt voltunk egy ideje Szekszárdon, amikor kezembe került a kolozsvári házsongári temetőről egy kiadvány. Néztem a képeket, olvastam a sírfeliratokat, majd mindegyik elhunytat ismertem. Akkor nagyon elkeseredtem és feltettem magamnak a kérdést, mért is jöttem én át, ide? Szekszárdon a temetőben egy nevet sem ismertem. Már pedig az ember csak ott van otthon, ahol a temetőben is otthon van.- Ezek szerint lehet, hogy az anyaországban mégsem találta meg igazán a helyét? Netán ez késztette arra, hogy lapot szerkesszen az erdélyieknek?-Az áttelepülések mozgatórugói sokfélék. Van, aki a fizikai létét érezte veszélyeztetve, más az egzisztenciáját vagy éppenséggel a magyarságát. Végül is mindegy, mi volt az indíték, de majd mindenkiben ott munkál a rossz lelkiismeret, mert úgy gondolja, azzal, hogy nem maradt odahaza, árulást követett el. De, ha már megtettük ezt a lépést, átjöttünk, akkor itt úgy kell dolgoznunk, hogy a távozásunkkal okozott kárt akár még haszonra is fordítsuk. Ennek jegyében fogalmaztuk meg az DR. KÖVESDY PÁL (65 éves) nyugdíjas belgyógyász főorvos Az Erdélyi Körök Országos Szövetségének (EKOSZ) elnöke, az Átalvető főszerkesztője. Kolozsvárott született, az orvostudományi egyetemet Marosvásárhelyen végezte. A medgyesi kórház 140 ágyas belgyógyászati osztályán dolgozott 1988-ig, amikor családjával áttelepült Magyarországra. Fél évig a szigetvári kórházban dolgozott, majd Szekszárdon lett háziorvos, később felülvizsgáló főorvos, aztán az ÁNTSZ epidemiológiai osztályának vezetője. Nyugdíjba háziorvosként ment. Jelenleg négy órában a megyei kórház krónikus osztályán dolgozik. felesége dr. Kövesdy Zsuzsa fogorvos. Csaba fiuk Amerikában nefrológus. Zsuzsa lányuk államigazgatási főiskolát végzett, Budapesten egy multinacionális banknál dolgozik. Három unokájuk van. EKOSZ feladatait és ennek eszköze az Átalvető is.- Tizennyolc éve él itt, hogyan látja, változott-e ez idő alatt az erdélyi magyarok megítélése?- Jelentősen változott és sajnos negatívan. Annak idején, 1988-ban, nagy szimpátiával és szeretettel fordultak a Magyar- országon élő emberek az erdélyi magyarok felé. Ha nem volt színházjegy, csak annyit kellett mondani, hogy erdélyiek vagyunk és máris beraktak egy pótszéket. Innen jutottunk el 2004. december 5-ig, amikor a magyarság kérdését csak közjogi és anyagi problémaként tárgyalták. Rettenetes volt ezt megélni. Felfoghatatlan, hogy sokan nem értik, ha eltűnik az erdélyi magyarság, akkor eltűnik az összmagyarság. A nemzetnek megvannak a kritériumai, szellemi, lelki, éltető közösség, ami nélkül semmik vagyunk. Minden, ami ez ellen szól, az a nemzet pusztulásához vezet. Csurgó ÁLLÁSTALANUL 2003 Óta folyamatosan nő a munkanélküliség Csurgó térségében, a csúcspontot idén érte el - ez derült ki a megyei munkaügyi központ csurgói kirendeltségvezetőjének beszámolójából. 2005 átlagához képest 17.7 százalékos növekedést regisztráltak idén, napjainkban pedig már húsz százalék felett van az álláskeresési mutató. Kaposvár ellenőrzés Minden idők egyik legszigorúbb menetjegy-ellenőrzési kampánya zárult nemrég Kaposváron. A helyi buszokra szálló ellenőrök kivétel nélkül az összes utastól elkérték az igazolványt. A figyelmeztetések dacára 670 utas nem tudott felmutatni semmilyen fényképes igazolást. Kecskemét nyitás December 25-étől újra látogatható a kecskeméti arborétum. A december elsejei bezárásra azért volt szükség, mert csak így tudták megóvni az értékes növényeket a fatolvajoktól. Komló utak A Komlót Godisával összekötő szárnyvonalon egyelőre még nem szüneteltetik a személyszállítást. Ami ugyanakkor nem kifizetődő, hiszen naponta alig ötven utas közlekedik ezen a vonalon. Páva Zoltán, Komló polgármestere elmondta: a vágányok helyén futhatna később a Komlót Magyarszékkel és Sásddal összekötő út. Pécs vásár A Baranya Megyei Kereskedők Egyesülete arról adott tájékoztatást, hogy az új HÍREK a régióból esztendő régiségvásárral indul Pécsett, január 4-én, 5-én és 6-án, míg 7-én országos állat- és kirakodóvásár, valamint autóvásár csatlakozik a felhozatalhoz. A pécsi nagyvásártéren január 14-én, 21-én és 28-án tartanak még országos kirakodó- és autóvásárt. Pécsvárad sírkert Több neves történelmi személyiség alusz- sza örök álmát a pécsváradi temetőben. Ide sorolható az eredetileg sárvári illetőségű báró Eötvös-család, amelynek síremlékét karácsony előtt rendbehozatta a helyi várbaráti kör. Siklós akadályok Kőből készült elemeket helyeztek ki a minap a város sétálóutcájának keleti kapujába. így akadályozzák meg, hogy a városlakók gépjárműveikkel itt parkoljanak a nemrégiben épített díszburkolaton, a Mária, a Dózsa és a Vértanúk utca csomópontjában. Siófok pluszköltség Két tár- sasház újult meg idén Siófokon a panelprogram keretében. A Tanácsház utcai ház lakói a tízes skálán nyolcasra, míg a Dózsa utcaiak mindösz- sze ötösre értékelték az elvégzett munkát. Az utóbbi épület lakóközösségének ráadásul elszámolási vitája is van: a tervezett összegen felül 500 ezer forintot kell(ene) pluszban kifizetniük. Pécs jövevény Két hónapja látta meg a napvilágot a pécsi Akvárium-Terrárium ázsiai törpevidrája. Áz állat hallal és darált hússal táplálkozik. A látogatók előtt tavasszal mutatkozik be, amikor az állatcsodák udvara újból kinyit.
