Tolnai Népújság, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-25 / 276. szám

2006. NOVEMBER 25., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG SPORT 15 IRONMAN Az ironmant teljesíteni hétköznapi embernek még egyszer is sok, a bonyhádi Tamás Zsolt tíz nap alatt tízszer tudta le az embert próbáló távot a mexikói Monterrey-ben megrendezett tíznapos ironmanversenyen A VASEMBERNEK MÉG VANNAK ÁLMAI Tamás Zsolt élete legjobb eredményét érte el a mexikói Monterrey-ben, ahol a tízszeres ironman­versenyen az előkelő' he­tedik helyen ért célba. Balázs László Az IUTA (Nemzetközi Ultra Triatlonszövetség) égisze alatt rendezett viadalon tizenheten álltak rajthoz, de csak kilencen fejezték be a nem mindennapi versenyt. A 37 éves bonyhádi sportoló csak hosszas utánjárás és szervezőmunka eredménye­képpen tudott részt venni a dél­amerikai megmérettetésen, ahol egyedüli magyar induló­ként ebben az évben tizen­nyolcadszor tudta le az embert próbáló penzumot.- Pörgessük vissza egy kicsit az idő kerekét. Kisgyermek kora óta sportol, tizenegy évig triatlonozott, mi érlelte meg önben az elhatározást, hogy a triatlon legkeményebb vál­faja mellett döntsön?- Nagyatádon tízszer tel­jesítettem a szimpla iron mant, de a magyar rang­listán a 40. helynélJS előbb nem kerültem. ^ Ennek több oka is voltig alacsony vagyok, idő hiányában nem tudtam annyit és olyan szinten edzeni, amivel jobb ered­ményeket érhettem volna el. Mást, új kihívást kerestem... 2004-ben részt vettem a sárvári 24 órás futóversenyen, ahol a 7. helyen végeztem. Egy évre rá a németországi Lensahnban elin­dultam életem első ultratriatlon versenyén, a 28 indulóból 14- ként zártam. Felkerültem a vi­lágranglistára, megismertem a szervezet felépítését, verseny- naptárát - tudtam, hogy ez a ne­kem való sport, itt van keresni­valóm.- Milyen különleges felkészü­lést igényelt maga a verseny, mi várta Mexikóban?- A júliusi tripla távú Eb után kezdtem el a három hónapos fel­Tamás Zsolt büszkén mutatja a Mexikóból hozott díját. Élete legnagyobb ered­ményét érte el a Vasember tamás zsolt Bonyhádion szüle­tett 1969. december 14én. Nős, három gyermeke van. Legna­gyobb sikerének az idei mexikói versenyen elért hetedik helyezé­sét tartja, de büszke a 2005-ös litvániai világbajnokságon elért abszolút tizedik helyére és a neulenbachi viadalon megszer­zett abszolút hetedik helyére. A világranglista 5. helyezettje. Ezernyolcszáz dollárt fizetett a kilenc négyzetméteres szobáért Monterrey egy négy és fél mil­lió lakosú metropolisz, elké­pesztő a káosz, a kosz - mond­ja a viadal helyszínéről a bony­hádi sportoló. Mexikó militari- zált ország, ugyanakkor az amerikai tőke jelenléte is érez­hető. A versenyközponttól 200 méterre egy sportszállóban he­lyeztek el minket, s ha puritán körülményekről beszélek, ak­kor ez hízelgő kifejezés a ver­seny szervezőinek. kicsi, 3X3 méteres szobák­ban, vaságyakon pihenhet­tünk. Ennek ellenére előre kel­lett kifizetni az 1800 dolláros nevezési díjat, ami a szállást és az étkezést tartalmazta. A tíznapos kinntartózkodásunk készülést. Este és éjjel edzettem: rengeteget futottam, naponta húsz kilométert kerékpároztam. Sokat szaunáztam, ezzel az eu­rópai ember számára szokatlan klímára próbáltam meg felké­szülni. A legnehezebb a mentá­lis ráhangolódás volt, a monotó­nia és a fájdalom tűrése... A tizenháromezer kilométeres, Bécs-Amszterdam-Mexikóvá­húsz és fél óra kellett, összeszo­rított fogakkal, de 174 óra 37 perces és 28 másodperces idő­vel abszolváltam a tíz iron­mant. Két pécsi segítőmnek, Bodor Tamásnak és Konyicsák Attilának sokat köszönhetek, nélkülük valószínűleg nem si­került volna. A versenyt a ná- lamnál tíz évvel idősebb Pascal Jolly nyerte. Szerencsés ember vagyok. A családom biztosítja számom­ra a versenyzéshez szükséges nyugodt hátteret. 2,5 millió forintba került. Ennek nagy részét a bonyhádi önkormányzat és Bonyhád la­kói adták össze, de a szponzo­rok is sokat segítettek (a támo­gatók teljes névsora a www.vasember.hu internetes portálon olvasható). Nélkülük nem tudtam volna teljesíteni mindezt, köszönöm nekik. ros-Monterrey légi utat követő­en a repülőről leszállva 40 Celsi- us-fok és 90 százalékos páratar­talom fogadott. f.- Hogyan zajlott a verseny, megfordult-e a fejében, hogy kész, vége, nem bír­ja tovább, feladja?- Reggel 8.30-kor a szállásról autóval vittek az uszodába, a tízpályás medencében 9 órakor kezdődött az úszás. A víz csak 18 fokos volt, tele klórral, ami az orrnyálka­hártyámat is kikezdte. Az úszás után egy fél óránk volt az átöltözésre, regene­rálódásra, majd irány a ke­rékpárpark. Egy 1,9 kilo­méteres körpályán kellett te­kerni, sokszor áttételt váltani. Ugyanennek a pályának a belső ívén jelölték ki a futópályát. A verseny ideje alatt a parkra fegyveres őrök vigyáztak. Az el­ső három-négy napon még nem volt problémám, öt-hat órát tud­tam aludni, alig több, mint 12 óra alatt sikerült letudnom a tá­vot. Ezt követően borult min­den, a sérüléseim - bedagadt a térdem, fájt az achillesem, hat napig lázam is volt - miatt le­gyengültem. A nyolcadik napon volt a holtpont, ekkor már csak másfél órát tudtam pihenni, a versenyorvos sem tanácsolta a folytatást... A tizedik napon- Tüdjuk, hogy családos, há­rom gyermeke van. Ők ho­gyan viszonyulnak ahhoz, hogy az apukájuk hetekre el­tűnik, figyelemmel kísérik a versenyeit?- Szerencsés ember vagyok. A családom biztosítja számomra a nyugodt hátteret. Családi vállal­kozásunk van, amikor hosszabb időt vagyok távol, akkor öcsém és az alkalmazottak viszik az üz­letet. A feleségem nagyon sokat segít, biztat, lelkesít. Gyermeke­im, a 15 éves Dorottya, a 10 éves Attila és a kétéves András az interneten keresztül szinte eksz­tázisban követik egy-egy verse­nyemet. Az osztálytársaik is ér­deklődnek, ahogy hazaérek egy versenyről, élménybeszámoló­kat tartanak nekik.- Milyen cél lebeg a szeme előtt, mi motiválja még?- A mexikói verseny sportpá­lyafutásom megkoronázása. A sport az önkifejezés egyik mód­ja, emellett természetesen elis­mertséget is ad. Mostanra ér­tem el azt, hogy a világranglis­ta ötödiki helyén állok. A ran­gos viadalok távol vannak, de ezek hozzák a pontokat. Jövőre mindenképpen szeretnék a tíz nagy verseny valamelyikén do­bogóra állni. Merek erre gon­dolni, mert megvan hozzá a ta­pasztalatom, és kellőképpen el­szánt is vagyok. Nem izzadt meg a bajnok a gyenge tamásiak ellen Az NB I/B-s női kézilabda-baj­nokság Nyugati csoportja csü­törtök esti összecsapásán a cím­védő Veszprém Beton KC köny- nyedén győzte le a gyenge na­pot kifogó Tamásit. TAM-BAU TAMÁSI KC-VESZP- RÉM BETON KC 29-40 (12-20). Tamási, 150 néző. V: Jolántai, dr. Monori. Tamási: Nagy- Filótás 2, Vágvölgyi 7 (4), Ta­kács 6, Pavelekné 4, Zsákai 9, Varga 1. Csere: Siklósi, Rácz (kapusok), Szilágyi, Schimdt, Adácsi. Edző: Varga László. HÉTMÉTERESEK: 5/4, ill. 7/7. kiállítások: 4, ill. 8 perc. Gyengén kezdtek a hazaiak, míg a látogató mind indításból, mind átlövésekből eredmé­nyesnek bizonyult. Hiába kért időt Varga edző, a Tamási nem tudott megbirkózni a vendégek nyitott védekezésével, így a 28 percben már tízgólos vendég­előny (10-20) állt az eredmény- jelzőn. A fordulás után nagyot változott a játék képe, a ven­déglátó alakulat lassan elkezd­te ledolgozni a hátrányát, s az 50. percre öt gólra felzárkóztak Zsákaiék (23-28). Közelebb azonban nem tudtak kerülni Varga László tanítványai, a ta­valyi bajnok egy 7-1-es szériá­val bebiztosította győzelmét. A Tamási csapata veresége elle­nére őrzi negyedik helyét a bajnoki tabellán. Jók: Siklósi, Zsákai. ■ Dravecz Károly Mindkettőnek jól jönne a sikerélmény kosárlabda Kaposváron javíthat a kettős terhelést nehezen viselő Atom Az ASE idegenben a Kaposvár­ral, a KSC Szekszárd hazai pá­lyán a Diósgyőrrel meccsel az NB I-es kosárlabda-bajnokság szombati fordulójában. A bajnoki címvédő Atomerő­mű SE férficsapata javítani sze­retne nem túl fényes bajnoki mérlegén. A paksiak hét mér­kőzésükből mindössze hármat nyertek meg, négy alkalommal vesztesen hagyták el a pályát. Ilyen rossz idénykezdésre nem volt példa a legjobb honi klub újkori történetében. Legutóbb a Szolnoki Olaj nyert Pakson, § mégpedig meglepően könnye- t dén. Az ASE valahogy nem az J igazi, s erre az sem lehet ment- £ ség, hogy a nyáron igazolt Jure Czigler magassága aranyat érhet Balazic még egy percet sem ját­szott bajnokin, s hogy a hazai pontvadászat mellett az Európa Kupában is helyt kell állnia a bajnoknak. Ma este sem vár könnyű feladat Zsoldos András csapatára, hiszen ahhoz a Ka­posvárhoz látogat, amely egy győzelemmel jobban áll, mint az Atom, s eddig többek között a jó erőkből álló Albacompot és a Kecskemétet is legyőzte. Az Atomerőmű-KSC Szek­szárd női gárdája két győzelmet jegyez az idényben, s nagy tett lenne Újhelyi Gábor csapatától, ha éppen a szombati körben jutnának kettőről a háromra. A mai ellenfél az a Diósgyőri KSK lesz, amely tele van klasszisok­kal, s amely legutóbb 110-41-re verte a BEAC-ot. Igaz, a Szek­szárd is megvillant a múlt hé­ten, kévésén múlt, hogy nem nyert a Szeviép-Szeged ellen, amely csak a hosszabbításban tudta kicsikarni a győzelmet. Hasonlóan lelkes, agresszív já­tékkal akár a DKSK elleni is összejöhet egy bravúr, igaz eh­hez a hat felnőtt játékosnak egyaránt jól kellene teljesítenie. Azért is jönne jól egy remek eredmény, mert így a riválisok elleni’meccsekre - az utolsó há­rom körben a Vasas Csata, a Ka­nizsa KK és a Foton Győr lesz az ellenfél - sikerélménnyel fel­vértezve készülhetnének neki Bukovszkiék. ■ R. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom