Tolnai Népújság, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-20 / 271. szám

2006. NOVEMBER 20., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR 3 JEGYZET Több fővárosi és német család vásárolt már Murgán házat. Gömbös Gyula szülőházát éppen most újítják fel - mondta Felki Márton polgármester Az aprófalvak számára a falusi turizmus lehet a kiút. De ha egy telepü­lés szegény, nehezen megközelíthető, mindez nem feltétlenül elég a boldoguláshoz. Hargitai Éva Tolna megye legkisebb lélek­számú faluját, Murgát mindösz- sze nyolcvanan lakják. Naponta négyszer jár be busz, ami né­hány embert munkába, a gyere­keket pedig óvodába, iskolába viszi. - A megélhetési forrás helyben a mezőgazdaság volt mindig is - mondta Felki Már­ton polgármester, aki családjá­val a falu egyetlen mezőgazda- sági vállalkozását működteti. A falu első embere szerint a tele­pülés kiváló természeti adottsá­gaira, a falusi turizmusra épít­hetnek. A régi házakat többnyi­re budapestiek és németek vá­sárolják meg, és hétvégi ház­nak használják őket. Például pestiek vásárolták meg, és újít­ják fel Gömbös Gyula szülőhá­zát. Az önkormányzat tervezi a faluhoz vezető turistaútvonal kitisztítását, tűzrakó és pihenő­helyeket alakítanak ki, és a fa­luközpont rendbehozatalára is pályáznak majd. A dombóvári kistérségben a falvak egyéni arculatát erősíte­nék, a fejlesztéseket pedig töb­bek között Dombóvár egészség­ipari, illetve fejlesztési program­jához illesztenék. Keresik a he­lyet egy autistaotthon létesítésé­hez, Várongon pedig a gyógylo- vagoltatásnak lehet jelentős sze­repe. A térségben kiemelten hát­rányos helyzetben van Várong, és Lápafő, ahol kétszáz alatt van a lélekszám, valamint Szakcs és Gyulaj, ahol nagyon magas a kisebbség aránya, és a munka- nélküliség. A völgységi többcélú kistér­ségi társuláshoz tartozó telepü­lések legnagyobb része ala­csony lélekszámú, sok helyen az egyetlen közintézmény a polgármesteri hivatal - mondta Darabos Orsolya, a társulás munkaszervezetének vezetője. Grábóc zsáktelepülés, és mind­össze 198-an lakják, iskola és óvoda sincs helyben, jelenleg a hátrányos helyzetű önkor­mányzatok a következő pályá­zati ciklusban bíznak, de Dara­bos Orsolya elképzelhetőnek tartja, hogy lesz olyan falu, amelynek nehéz lesz fennma­radnia. A szép környezet az el­zártság vonzó lehet a turisták számára, de ha egy település nehezen megközelíthető, sem óvodája, sem iskolája, se vállal­kozói háttere nincsen, az embe­rek pedig nagyon szegények, mindez nem feltétlenül elég a boldoguláshoz. A paks-dunafóldvári kistér­ségben Kajdacs, Sárszentlőrinc, Pálfa, Pusztahencse van a leg­hátrányosabb helyzetben - tud­tuk meg Kiss Lajostól, a Paks- Dunaföldvár Térségfejlesztő Önkormányzati Kht. ügyvezető­jétől. Magas a munkanélküli­ség, nincsenek vállalkozások, öregedő a lakosság, nincs elég pénz a közszolgáltatások finan­szírozására, rossz a közlekedési infrastruktúra. Az elmúlt idő­szakban a településfejlesztés­hez mindig az éppen aktuális pályázatokat adták be, de az EU-s forrásoknak köszönhetően már tervezni is tudnak. Megismétlődhet a Gyűrűfű-jelenség MAGYARORSZÁGON a Baranya megyei Gyürüß volt az első te­lepülés, amely az 197őes évek­ben tejesen elnéptelenedett. Sifter József szociológus sze­rint a jelenség megismétlőd­het. Ám ez ellen dolgozik a to­vábbi társadalmi rétegek le­csúszása, és falura költözése. Rájuk jellemző a megélhetési gyermekvállalás, ami növeli a lélekszámot. De azt sem tartja elképzelhetetlenek, hogy ké­sőbb ezek a rétegek is inkább a városokat választják majd, és az aprófalvak elöregedő né­pessége teljesen kihal. A szak­ember szerint Tolna megye helyzetét rontja, hogy mind az egy lakosra eső nemzeti össz­termék, mind a külföldi tőke aránya tekintetében hátrányos régióban van. Emellett a vál­lalkozások között kevés a tár­sas vállalkozás, és a foglalkoz­tatottság szintje is alacsony. BUDAVÁRI KATA Az egyik akarja, a másik nem egyetértek azzal a véle­ménnyel, hogy egy 18 éves majdnem felnőtt, nem feltét­lenül tudja eldönteni, mi is lesz neki a jó öt vagy éppen tíz év múlva. Azt viszont nem gondolom, hogy ifjú szűz leányok és 18 éves fia­talemberek rohamoznák meg a kórházakat azzal, hogy ide nekik a művi med­dővé tételt. Pont a jövőbelá­tás hiányának okán sokkal nagyobb gondot okoznak a nem kívánt terhességek. És persze az is baj, ha nem jön a trónörökös. egy ismerősöm még egyete­mista fejjel egyéjszakás ka­landból kifolyólag besikerített egy gyermeket, csakhogy a leányzóval az abortusz mel­lett döntöttek. Néhány év múlva, ez az ismerősöm csöppet sem tiltakozott volna, ha végre gyereke születik. Igen ám, de most meg nem akart összejönni a dolog. nem ragozom, évek teltek el, míg végre eredményre jutot­tak. Az ismerősből boldog apuka lett, aki ma már más­ként gondol arra a meg nem született gyerekre, és más­ként gondolkodik, mint évek­kel ezelőtti önmaga. Természetbarátok találkoztak az üdülőfaluban szálka A természetjárás hely­zete és jövője volt a téma a Du­nántúl természetbarát szerve­zeteinek hétvégi találkozó­ján Szálkán. A megbeszélésen részt vett Bársony András, a Magyar Természetbarát Szövet­ség elnöke, valamint Németh Imre, az önkormányzati és te­rületfejlesztési minisztérium szabadidősport osztályának ve­zetője is. A vendégek többek közt körbejárták Szálkát, ahol megnézték, milyen fejlődési le­hetőség áll egy falu előtt a meg­felelő vállalkozói és önkor­mányzati háttérrel. ■ H. É. Eltűnhetnek a térképről zsákfalvak Bizonytalan az alacsony népességű települések sorsa Kalányos János elnök maradt a szövetségben Büszkék eddig elért eredményeikre egyesület Dr. Józan-Jilling Mihályt választották a tagok elnöknek gyönk Kalányos János maradt a megyei kisebbségi önkor­mányzatok szövetségének el­nöke. A szervezet négyévente a kisebbségi önkormányzati választások után tartja tisztújí­tó ülését, így volt ez most szombaton is. Az elnök el­mondta, ezután nem kettő, ha­nem négy alelnöke lesz a szö­vetségnek. Sárközi József, Pusztai Lajos, Hevesi György és Dobroveczky Józsefné így könnyebben tartja a kapcsola­tot a megye cigányságával. A szervezet megválasztotta ellen­őrző bizottságát is, ennek elnö­ke Szirmai Ottó lett, tájékozta­tott Kalányos János. ■ B. K. szekszárd Dr. Józan-Jilling Mi­hályt választotta elnökének a Német Nemzetiségi Egyesület vasárnap délután Szekszárdon. Az elnökség négyéves mandá­tuma lejárt, Szendrei Mihály, aki a szervezet megalakulása óta, azaz 16 éve vezette az egye­sületet, nem kívánt újra indulni az elnöki posztért. A tisztújító közgyűlés a leköszönő elnök be­számolójával kezdődött. Szend­rei Mihály elmondta, németsé- , gét mindig megvallotta, és | büszke az egyesület eredmé- | nyeire. Ez utóbbiak közül ki- | emelte a Pünkösdi Fesztivált, a | Szent István Ház létrehozását, a s kulturális csoportok működését Az új elnök, dr. Józan-Jilling Mihály (jobbról) és Cseh Gábor egyesületi tag és a jó kapcsolatot a helyi, a me­gyei önkormányzatokkal, vala­mint a vállalkozókkal, a gazda­sági élet szereplőivel. A titkos szavazáson megválasztott új el­nök megköszönte a tagok bizal­mát. Dr. Józan-Jilling Mihály to­vábbra is számít az előző elnök tanácsaira. Az egyesület két tit­kárt is választott Hepp Ádám és dr. Töttős Gábor személyében, elnökségi tagok Heinek Ottó és Szily Lajos lettek. A háromtagú ellenőrző bizottság elnöke to­vábbra is Vitéz Zsolt marad. A titkárokat, elnökségi tagokat és az ellenőrző bizottságot nyílt voksolással választotta meg a szervezet. ■ K. B. Újraválasztotta vezetőit a presbiteri szövetség dunaszentgyörgy Továbbra is Patai István dunaszent- györgyi egyházgondnok lesz az elnöke, Mester Lajosné szekszárdi presbiter pedig a titkára a Református Presbi­teri Szövetség Tolna megyei szervezetének. A közgyűlés szombaton beszámolót hall­hatott a megyei szervezet működéséről, a református világtalálkozóról, és módosí­totta az alapszabályt, (hé) Védett madár talált helyet a toronyban gerjen Gyöngybagoly tele­pedett meg a gerjeni refor­mátus templom tornyában. A Gyöngybagolyvédelmi Ala­pítvány javaslatára megfele­lő életteret alakítanak ki a madárnak. Tervezik azt is, hogy webkamerát helyeznek el itt, hogy a kíváncsiak az interneten keresztül követni tudják a gyöngybagoly életét - tudtuk meg Molnár József polgármestertől, (vm) Kiemelt arany minősítést kapott a fúvószenekar kakasd Kiemelt arany minő­sítést kapott pénteken a bonyhádi Bartók Béla zeneis­kola fúvószenekara. A Drága László karnagy vezette együttes a kakasdi faluház­ban tartott hangversenyen a szórakoztató kategóriában in­dult. A közel 400 érdeklődő vastapssal jutalmazta a zene­iskolásokat, akik a zsűri dön­tése alapján az elérhető 100 pontból 94-et kaptak, (mr) A tél viszontagságaitól is megvédik a borkutat KÖLESD Fóliával borították be a Tolnai Borvidék központjá­ban, a kölesdi borok háza udvarán álló borkutat - tud­tuk meg Berényi István pol­gármestertől. A fóliával a hótól, fagytól védik az alko­tást, csakúgy, mint a Béri Balogh Ádám-szobrot. A töb­bi köztéri szobrot nem kell ilyen védelemben részesíte­ni, azok bírják a tél viszon­tagságait. (sk) Tisztújítást tartottak a tolnai öregdiákok tolna Tisztújító közgyűlést tartott a Tolnai Öregdiák Egyesület (TÖDÉ). A tolnai gimnázium egykori diákjait és tanárait tömörítő civil szervezet vezetésében nem történt változás. A megjelent 49 öregdiák továbbra is Ganczerné dr. Rausch Mária elnöknek szavazott bizalmat. Helyettese Mohai András, ahogy a titkár is Tófalusi Mihályné maradt, (sk) Német búcsút tartott a hétvégén a település váralja Hagyományos német búcsút tartottak szombaton Váralján. A zenés felvonulás után a művelődési házban a mázai Bányász Fúvószene­kar, helyi óvodások, a nagymányoki Glück auf Egyesület, a Német Kórus, va­lamint a Gallusz-Német Duó szórakoztatta a közönséget. A Közösségi Házban Balogh Ru­dolf fotóiból nyílt kiállítás, (rt) v

Next

/
Oldalképek
Tartalom