Tolnai Népújság, 2006. november (17. évfolyam, 256-280. szám)

2006-11-03 / 257. szám

5 2006. NOVEMBER 3., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2006 - 89 PÁRI Az első feladat az elválás folyamatának lezárása Újra maguk boldogulnak leválás Huszonhárom év után ismét önálló lett a település Két nagy feladat áll a frissen ala­kult Pári önkormányzat előtt, je­lenleg a tamási önkormányzat­tal tárgyalnak az elválás részle­teiről - tudtuk meg Gere Zoltán polgármestertől. Egyrészt az év végéig át kell venniük az összes önkormányzati teendőt. Ezt ja­nuárig meg kell tenniük, attól kezdve várhatóan körjegyzőség­ben lesznek Nagykónyival, és Nagyszokollyal is. Másrészt pe­dig meg kell egyezniük a va­gyonmegosztáson, ami lakos­ságarányosan történik majd. A pályázatok tekintetében hát­rányban vannak, hiszen jövőre indul az új uniós költségvetési ciklus, és azok lesznek előny­ben, akik előre tudtak készül­ni. Várhatóan 2007-ben még nem számolhatnak be sikerek­ről, de utána teljes erőbedobás­sal indulnak. Gere Zoltán elmondta, nagy elvárásokat támasztanak vele szemben a falu lakói, aminek nehéz megfelelni, de mindent meg fog tenni annak érdeké­ben, hogy előre lépjenek. Gere Zoltán: nagyok az elvárások FONTOS IDŐPONTOK A polgármesteri hivatal ügyfélfoga­dási rendjét később fogják mégha tározni. Addig is minden hétköz­nap 8 és 16 óra között fogadja az ügyfeleket az önkormányzat a Nagy utca 18. szám alatt. Telefo­non is lehet érdeklődni a 74/887- 165-ös számon. A teleház nyitva tartása novembertől bizonytalan ideig változó lesz. A háziorvos szerdánként 13-tól 17 óráig ren­del. A római katolikus mise vasár­naponként 11 órakor kezdődik. Az összeállítást Hargitai Éva írta, a fotókat Mártonfai Dénes készítette. Az oldal a pári és a Tolna Megyei Ön- kormányzat támogatásával készült. Munkalehetőségekben nem bővelkedik a település, ezen is változtatna az önkormányzat. Az egyik helyi vállalkozás Svájcba exportálja festett figuráit Úgy döntöttek, egyedül jobban boldogulnak majd, mint Tamási részeként. Az elsődleges cél Póriban, hogy a fiataloknak per- sepektívát teremtsenek. Az idei év újabb mérföldkő Pári történetében, hiszen a hétszáz lelkes falu 23 évig Tamási része volt, s az idei önkormányzati választással váltak el teljesen. Gere Zoltán polgármester el­mondta, a múlt század ‘80-as éveiben ahhoz, hogy Tamásiból város legyen, kellett még né­hány száz lakos, ezért „hozzá­csapták" közigazgatásilag a szomszédos kistelepülést. Az utóbbi időben egyre jobban érezték ennek hátrányait. Egy­részt a város a megye leghátrá­nyosabb helyzetű térségének a központja, és ha fejlesztésekről volt szó, azokból leginkább a peremterületek maradtak ki, így Párinak sem jutott sok min­den. A településen jelenleg csak az utak fele szilárd burko­latú, nincsen vezetékes gáz, és csatornahálózat sem. Négy év­vel ezelőtt az önkormányzati választások után rádöbbentek: nem mehet így tovább, és fel­merült az önállósodás gondola­ta. A következő év áprilisában az uniós csatlakozásról döntő szavazáson erről is döntöttek a páriák. A szavazati eredmé­nyekhez csatolták elképzelései­ket, amelyet a belügyminiszté­rium jóváhagyása után a köz- társasági elnök is ellenjegyzett. Ekkortól jogilag önálló a tele­pülés, az október elsejei válasz­tás óta pedig valóságosan is. A pári önkormányzat nem kis feladat előtt áll, hiszen idén az országban hét település önál­lósodott, az új önkormányzatok többek között mindenhol kész, felszerelt irodákba költözhet­tek. Nekik szinte semmijük sincs. Az egyik legnagyobb gond Páriban, hogy a felnövek­vő ifjúságnak nehezen tudnak perspektívát nyújtani, pedig egyre több a diplomás, jól képzett fiatal. Gere Zoltán ta­valy készí­tett egy kisebb felmérést, amelyben fiatalokat kérdezett meg, ki szeretne Páriban ma­radni. A megkérdezettek mint­egy hatvan százaléka itt képzel­te el a jövőjét, egy részük még nem tudta, és mindössze 10-15 százalékuk volt az, aki minden­képpen el akart költözni. Aho­gyan a legtöbb kis település, Pári sem bővelkedik a munka- lehetőségekben, ezen is változ­tatnának. Két irány­ban szeretnének nyitni. Egyrészt tá­mogatnák a helyi­ek vállalkozási kez- deményezéseit, másrészt kedvező adózási felté­telekkel ösztönöznék a betele­pülő vállalkozásokat. Elsősor­ban a kézművességben, a me­zőgazdaságban és a szolgálta­tásban látják a jövőt Jelenleg Kertész Béláné is a munkanél­küliség problémájával küzd. Páriban 14 évig dolgozott óvónő­ként, majd átkerült Nagykónyi- ba, ahol nemrégiben szűnt meg a munkaviszonya. Páriban szü­letett, majd a család élt többek között Miskolcon, és Székesfe­hérváron is, de visszahúzták őket a gyökerek, a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb élet lehető­sége. Mint azt a háromgyerme­kes édesanya elmondta, szeret­né, ha gyermekeinek kellemes környezetet tudnának teremte­ni, és lehetőséget kapnának a helyben boldogulásra. Bár leg­idősebb lánya Budapesten él, fia és érettségi előtt álló kisebb lá­nya is helyben képzeli el jövőjét. A falu legidősebb asszonya kilencvenkét éves lesz Rozenberger Jakabné, a falu legidősebb asszonya decem­ber 11-én tölti be 92. életévét. Mint elmondta, az élet soha­sem volt könnyű Páriban. 1943-ban kezdték el az épít­kezést, de a férje elment a háborúba és sohasem tért vissza. Magára maradt két gyermekkel, akiket el kellett tartania. Reggelenként útnak indult a kosarával, és oda ment dolgozni, ahol éppen munka akadt. Az életerős Rozenberger Jakabné idős hölgy még most is a sa­ját portáján él, és elvégzi a ház körüli teendőket. ■ A fiatalok 60 százalé­ka itt képzeli el jövő­jét, s mindössze 10-15 százaléka költözne el. WBBmsmmi Mindkét kisebbség alakított önkormányzatot A faluban két kisebbségi önkormányzat is alakult. A magukat a cigány kisebb­séghez tartozónak valló 83 választópolgár közül hat- vanhatan adták le szavaza­tukat. A német kisebbség választási névjegyzékében szereplő 140 választó közül pedig 118-an járultak az urnák elé. Mindkét kisebb­ségi önkormányzat október 13-án tartotta alakuló ülé­sét. A cigány kisebbség el­nöke Bogdán István, a né­meté Pátzelt Hajnalka lett. Nem lehetett látni a felvonulók sorának végét A közelmúltban tartotta meg a falu a hagyományos szüreti felvonulását és bál­ját. Kezdetnek az óvodások műsorát nézhették meg az érdeklődők, majd 18 órakor kezdetét vette a felvonulás, a szüreti bál. Sikeres volt az első cigánybál Cigánybált szervezett októ­ber 21-re a pári cigány ki­sebbségi önkormányzat. Bogdán István, a szervezet vezetője elmondta, ez volt az első ilyen rendezvény a faluban, de szeretnék, ha lenne folytatása. A művelő­dési házban mintegy száz­ötven vendéget fogadtak Páriból és a környező tele­pülésekről. ADATOK Lélekszám: 671 Iskolások száma: 54 Óvodások száma: 34 Költségvetés 2006 IV. negyedévére: 5 200 000 Ft Bár többnyire azt mondják az emberek a faluban, hogy nincsen összefogás, egy-egy ügy érdekében mégis képe­sek sokan megmozdulni. így volt ez a múlt hétvégén is, amikor két fiatalasszony kez­deményezése negyven embert hozott össze, hogy kitisztít­sák az újonnan alakult ön- kormányzat épülete körüli te­rületet. A lelkes kis csapat egy nap alatt megszabadítot­ta az egész környéket a fojto­gató gaz- és bokortengertől. A rovarcsapdák gyártása a jövő vállalkozás Nem csak Európába, a Távol-Keletre is eljutott termékük A PÁ-ME Szolgáltató Bt. törté­nete tizenhárom évvel ezelőtt kezdődött. Törőcsik Gyula, a cég ügyvezetője akkor a téesz dobozgyártó melléküzemágá­nak a vezetője volt, majd a szö­vetkezeti átalakulás után önálló céget alapított. Később a dobo­zok készítése mellett folyamato­san bővült a vállalkozás profil­ja. Most a legjellemzőbb termé­ke a Csalómon rovarcsapda, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Ku­tatóintézetének fejlesztésére építve gyárt. Néhány kísérleti darabbal indult a termelés, amely évről évre duplázódott. Most a PÁ-ME Bt. Nyugat-Euró- pa szinte összes országába ex­portál, de jutott már el terméke Kínába és Japánba is. A hazai piac a fizetőképes ke­reslet hiányában, egyelőre még nem jelentős. Az ügyvezető elmondta, a csap­dák jelentősége elsősorban ab­ban domborodik ki, hogy a gaz­dák fel tudják mérni, mikor je­lennek meg az egyes rovarok, éjszakai kártevők a földjeiken, és időben tudnak permetezni. A biotermelésben pedig a vegy­szer használatát is mellőzhetik Törőcsik Gyula a szex-feromon csapdák beveté­sével. Különösen a kutatók szá­mára lehet fontos az új fejleszté­sű elektromos csapda, amely másodpercre pontosan rögzíti a rovarok megjelenését, és szá­mukat. Törőcsik Gyula hozzá­tette, a folyamatosan fejlődő ágazatban látja a jövőt. Számá­ra azt volt a legnehezebb meg­szokni, hogy akár egy évet is várhatnak, mire kiderül, meny­nyire hatékony egy csapda. A kutatóintézetben egyedül a ter­veket, és a feromonkapszulákat készítik el, a kivitelezés és a gyárthatóság már a cég felada­ta. E mellett a vállalkozás szita­nyomással is foglalkozik: töb­bek között névjegykártyákat, meghívókat készítenek. RECEPT Minél többféle hús van a tungiban, annál jobb Páriban a sváb disznóvágásokon az ebéd elmaradhatatlan kelléke a tungi. Máskor szinte nem is készítik, mivel az étel annál fi­nomabb, minél többféle hús van benne. Rauch Istvánná a falube­li asszonyoktól tanulta meg a re­ceptet, amelyet megosztott ve­lünk. Első lépésben a hagymát apróra, a húst - elsősorban daga- dót - pedig kockákra vágjuk. Egy kis vízen feltesszük dinsztelőd- ni, és borsot, sót, valamint ba­bérlevelet teszünk hozzá. Kicsit később felöntjük annyira, hogy a víz ellepje a húst. Ha megfőtt, olajból, lisztből és őrölt papriká­Rauch Istvánná ból rántást készítünk, amivel be­sűrítjük a szaftot, és egy kis ecettel is ízesítjük. Az elkészült tungit kenyérrel tálaljuk. k k k

Next

/
Oldalképek
Tartalom