Tolnai Népújság, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-02 / 231. szám

2006. OKTÓBER 2., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG RIPORT Barátai összeesküdtek a feltaláló ellen orvosság Dr. Illyés Miklós receptje: szőlőstanyát vegyen, ki normális vérnyomásra vágyik Összeesküvés áldozata lett Szekszárdon dr. Illyés Miklós, az elmúlt évtized egyik legjelentősebb egész­ségügyi találmányának ki­ötlője. A budapesti orvos­feltalálót, az arteriográf atyját először egy 2003-as évjáratú szekszárdi Kadar­kával ejtették tőrbe. Azóta már saját szőlőstanyája van a Porkoláb-völgyben. Steinbach Zsolt Eredménytelenül leplezett lihe- géssel kapaszkodtunk felfelé dr. Illyés Miklós Porkoláb-völgyi szőlőjének meredekén. A tőké­ken zweigelt kéklett. A friss sző­lőtulajdonos, a budapesti doktor némi aggodalommal jegyezte meg, hogy ő éppenséggel merlot- párti, de kollégám megnyugtatta, hogy zweigeltből is lehet jó bort csinálni. Munkatársam később még megállapította, hogy egy kis istállótrágya nem ártana ennek a szőlőnek, és a tápanyag-vissza­pótlás gyakorlati kivitelezésére is szolgált tanácsokkal. Dr. Illyés Miklós nagy érdeklődéssel és kö­szönettel fogadta a javaslatokat. A magas vérnyomás gyógyításá­ban és megelőzésében korszakos jelentőségű eredményeket jegy­ző orvos-feltaláló ugyanis a bo- rosgazdapályán - egyelőre - kez­dő, de emiatt nem szomorkodik, van, ami kárpótolja.- Na, hát nézzék, ebbe szeret­tem bele - mondta elragad­tatottan, amikor felér­tünk a szőlőkaptató tetejére. - Ez a táj olyan, mintha Svájcban len­nénk - mutatta a környező dombok ren­dezett szőlőit, fehér tanyáit. - < Tudják, úgy va­gyok vele, hogy ennél rosszabb csapdát senki ne ásson ne­kem. Dr. Illyés Miklós a hordóit ellenőrzi legkisebb gyermekeivel, Marcival és Borival. Az orvos-feltaláló számára most a borászat a legnagyobb kihívás Ez utóbbi mondat megértésé­hez tudni kell, hogy Illyés doktor egy összeesküvés áldozata lett Szekszárdon. Történt, hogy körülbelül másfél éve elő­adást tartott a tolnai megyeszékhelyen, és ennek örömére kol­légájától, dr. Jó- zan-Jilling Mihály szekszárdi kardiológustól kapott néhány palack bort. 2003-as évjáratú Hepp Ádám-féle szekszárdi kadar­kát, élete egyik leg­jobb borát. Ez volt annak a másfél éves folyamatnak a kezdete, aminek a vége az lett, hogy a budapesti or­vos nemrégiben maga is szek­szárdi szőlőstanya-tulajdonossá vált. Összeesküvés annyi volt a dologban, hogy időközben kide­rült: Józan doktor és Hepp Ádám már az elején összebeszélt, hogy „ezt a Miklóst valahogy ide kéne kötni Szekszárdhoz".- A csapda működött, amiért viszont egy életen át hálával tar­tozom nekik - mondta nevetve Illyés doktor. Ezt már az átalakítás-felújítás alatt levő tanya előtti, árnyas fák alatti kávézgatás közben mesél­te, a két legkisebb Illyés gyerek, a tízéves Borbála és a nyolcéves Marci, valamint néhány kör­nyékbeli kismacska mozgalmas hátteret biztosító társaságában. A fílinghez hozzátartoztak az épület konyhájából kiszűrődő ta­karítási zajok, a csinos fiatal fele­ség, Judit közreműködésével, aki olykor maga is bekapcsolódott a beszélgetésbe.- Miután megvettük a tanyát, a feleségem azt mondta, hogy régen látott már Uyen boldog­nak. És ez tényleg így van - mondta a doktor. Pedig ami azt illeti, az or­vos-feltalálónak szakmai és magánéletében korábban is le­hetett része örömökben. Az éle­tét a hipertónia, azaz a magas vérnyomás megelőzésére és gyógyítására feltevő doktor szü­lész-nőgyógyászként kezdte, de már akkor is a magzat és a le­pény keringését vizsgálta. Az­tán, hogy jobban megértse a ter­hességi hipertónia problémáit, átnyergelt a belgyógyászatra. Ezt olyan sikeresen tette, hogy ő lett a Magyar Hipertónia Társa­ság egyik alapítója, és hosszú évekig a főtitkára. Egy Uyen pozícióból úgymond „kényszervállalkozóvá" válni azért nem mindennapi húzás. Illyés doktor közel két évtizeddel ezelőtt mégis megtette, mert az egyetemi fizetése nem volt elég arra, hogy a családját megfelelő szinten el tudja tartani. A váltás azonban megérte, hi­szen a vállalkozós új idők első nagy dobása, a 24 órás vérnyo­másmérés magyarországi elter­jesztése sikertörténet lett. A lé­nyege az, hogy mivel a vérnyo­más értékei óráról órára változ­hatnak, ezért „egy mérés nem mérés". A „nonstop" vérnyo­másellenőrzés révén viszont az orvos biztosabban tudja felállíta­ni a diagnózist. Tulajdonképpen ennek a mód­szernek a továbbfejlesztése volt az úgynevezett telemedicinális vérnyomás-monitorozás, már Dy- lyés doktor saját szabadalma­ként A lényeg, hogy a beteg ott­honra kap egy speciális vérnyo­másmérőt, amely telefonvonal út­ján össze van kötve egy központi számítógéppel. Ezzel létrejön egy automatikus vérnyomásfigyelő­rendszer, amely két orvosi vizit közötti pontos, hatékony ellenőr­zést hivatott megteremteni. A módszer tudományosan sikeres volt, üzleti szempontból viszont - idézzük a doktort - „félelmetes bukás, csúfos veszteség". Nem úgy a legújabb szabada­lom, az arteriográf. A magas vér­nyomás megelőzésében sokak szerint az utóbbi évtized legfon­tosabb találmányáról van szó, amiért Illyés Miklós cége, a Tensiomed Kft. 2005-ben elnyer­te a Magyar Szabadalmi Hivatal MiUenniumi Díját.- A magas vérnyomás az érel­meszesedéssel indul, méghozzá a legkisebb ütőereinkben - ma­gyarázta a doktor. Azt akartuk megtudni, hogy egy nagyon egy­szerű, vérnyomásmérőhöz ha­sonló műszerrel meg tudjuk-e pontosan mondani, hogy az ér­rendszer kezdeti elváltozásai ki­alakultak-e már, vagy sem. Ezzel a módszerrel már tetten tudjuk érni az érelmeszedés korai fázi­sát, amikor a magas vérnyomás még nem is alakult ki. Megkérdeztem tőle, hogy or­vosnak, vagy „projektmene­dzsernek" tartja-e inkább magát. Érdekes volt a válasza: „egy ki­csit polihisztor vagyok".- Én az orvostudományt, a be­teget holisztikus szempontból közelítem meg, azaz a teljes, egész embert veszem figyelem­be. Nem tudom elfogadni, hogy a neurológus csak a feje búbjától a nyakáig látja a beteget, a kardio­lógus derékig, a nőgyógyász meg onnan lefelé. Viszont minél komplexebben szemléli az em­ber a pácienst, annál inkább az élettani alapoknál kell kezdeni, amiben pedig már ott a fizika, a kémia. Komplex tudás kell, ezt tam'tom mindenütt. Más kérdés, hogy olykor szinte összerittyen­tem magam szégyenemben, ami­kor felírom az Ohm-törvény kép­letét, és a koUégáknak fogalmuk sincs arról, mi van a táblán. Mert a speciaüzálódás ennyire kóros irányba vitte el őket A „polihisztorság" másik ösz- szetevője pedig a fejlesztéseknél jelenik meg. Ahhoz, hogy ezeket a szabadalmakat meg tudjuk csi­nálni, kellett a menedzseri ta­pasztalatom, és meg kellett ta­nulnom például az elektronikát, az informatikát is. Illyés doktor mindemellett má­ig rendel, hetente egyszer. Te­kintve, hogy az országban leg­alább kétmillió magas vérnyo­másban szenvedő ember van, nem kell tartania attól, hogy nem lesz betege. Pláne, hogy elsősor­ban a megelőzésre összpontosít. És bár ő találta ki az arteriográ- fot, ezen kívül is vannak „tuti tippjei" a prevencióra.- A keringési rendszer beteg­ségeinek megelőzésében két nem gyógyszeres, bizonyítottan nagyon hatásos megoldás is van - mondta. Az egyik a rendszeres fizikai aktivitás, amellyel nem csak megelőzhető, hanem gyó­gyítható is az érelmeszedés korai fázisa. A másik a vörösbor mértékle­tes fogyasztása. Ez nem egy tu­dománytalan majomkodás. Ez a világ legnevesebb orvosi szak­lapjában is elismert dolog - hangsúlyozta Illyés doktor. Ezek szerint a legjobb orvos­ság a mozgás és a bor. Azaz az ősi kínai bölcselet kiforgatásá­val akár azt is mondhatnánk: lihegtető szekszárdi szőlőt ve­gyen, ki normális vérnyomásra vágyik. Asszonyi támogatás nélkül semmire se menne Dr. Illyés Miklós 56 éves, az or- pes csak igazán megérezni a Az arteriográf felfedezésének kulisszatitkai vostudományok kandidátusa. Öt gyermeke van, két házasság­ból. Két fia és nevelt lánya már felnőttek. A két kicsi, Borbála és Marci imádnak Szekszárdon lenni. Illyés doktor úgy véli: hiába van meg az alkotásra való lehe­tősége, kedve, mindennapi asszonyi támogatás nélkül nul­la lenne. A boldog, kiegyensú­lyozott házasságot, benne a sze­xuális életet nagyon fontos do­lognak tartja. Úgy gondolja, hogy egy orvos akkor igazán orvos, ha humán műveltsége is van. Mert így kő másik ember szenvedését, fáj­dalmát. Illyés doktor egy gyüle­kezeti kórusban énekel, szokott gitározni és zongorázni is. Amibe belekezd, azt szenve­déllyel csinálja. Azt mondja, je­lenleg a borászatot tekinti alko tói életútja legnagyobb kihívá­sának. Három-négy évet adott magának, hogy a borkészítés­ben is komolyat alkosson. A szakkönyvek hamarosan ren­delkezésre állnak, és olyan ta­nítómestereket talált, mint Hepp Ádám és Módos Ernő. A leendő Myés-borok pedig lánya, Borbála nevét viselik majd. így látta dr. Illyés Miklós:- Két és fél évig egy helyben to­pogtunk, nulla volt az előreha­ladás. Volt másfél millió ada­tunk, okos embereink, kutató­ink, de csak körbe-körbe jár­káltunk. Én, mint a csapat ve­zetője, meg csak ültem a szá­mítógép előtt, és nem értettem. Aztán bejött hozzánk az egyik mérnök tanácsadónk. Mond­tuk neki, Józsi bácsi, gyere, hadd mérjünk meg téged is. Megmértük, és amikor ránéz­tem az ő adataira, abban a he­urisztikus pillanatban minden meg\'ilágosodott előttem. Józsi bácsi azóta is büszke arra, hogy ő volt a múzsa. Nekem ez katartikus élmény volt, de a fe­leségem azt hitte, hogy meg- zakkantam, a szabadalomtár­sammal együtt, így látta a feleség: - Volt egy problémájuk, amit nagyon nem tudtak megoldani. Tény­leg már nagyon úgy néztek ki, hogy be fognak golyózni. Az­tán egy véletlen folytán beug­rott nekik a megoldás. Csak­hogy akkor meg a másik vég letbe csaptak át. Mi, feleségek kicsit kétségbe voltunk esve: úristen, mi lesz ebből?! Volt két értelmes férjünk, és most ez lett belőlük. 1 t I 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom