Tolnai Népújság, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-02 / 231. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. OKTÓBER 2., HÉTFŐ VÁLASZTÁS Darazsak egy szekszárdi szavazókörben S2EKSZÁRD0N, a 28. számú szavazókor választási helyisé­gében darazsak okoztak ria­dalmat vasárnap hajnalban. A Dienes Valéria Általános Is­kola egyik termében még a választás kezdete előtt, fél hatkor a választási bizottság tagjai felkapcsolták a villanyt, ekkor szabadultak ki a rova­rok a villanybúrából. A bizott­ság elnöke úgy döntött, jobb lesz, ha másik terembe köl­töznek. A termet bezárták, majd az iskola gondnoka ár­talmatlanította a darazsakat. Utaztak a hőgyésziek, sürgős volt a voksolás Hőgyészen, a választási bi­zottság tagjait reggel hat óra­kor három szavazó várta a szavazóhelyiségnél. Ők hár­man a lehető legkorábban szerettek volna a helyi képvi­selőjelöltek mellett a német kisebbség jelöltjeire is vok­solni. Dr. Gábor Ferenc jegy­zőtől megtudtuk, a sietség oka az volt, hogy a három hőgyészi rögtön a szavazás után Németországba indult. A meccs előtt adták le szavazatukat a focisták oecsen délelőtt tizenegy óra körül járultak a legtöbben az urnához. A helyi futballcsa­pat játékosai is akkor szavaz­tak, ugyanis fél tizenkettő­kor indultak Tevelre bajnoki mérkőzésre. - A misének is ugyanebben az időpontban lett vége, így sokan betértek a templomból hazafelé, hogy szavazzanak - mondta el An­tal Zsolt jegyző. Sok gyermek kísérte el szüleit a választásra dombóváron gyorsan rá kel­lett jönniük a gyerekeknek: magasan volt a szavazóurna. Sok kisgyerekes anyuka és apuka vitte magával a cseme­téket voksolni. Nem arról van szó, hogy ők húzták volna be az ikszeket, de a borítékot szí­vesen dobták volna az urná­ba, ha felérték volna. A szülők lelkesen próbálták megoldani a problémát. Volt, aki egy szé­ket húzott oda, hogy a gyer­mek leadhassa szülei szava­zatát, más gyermekét emelte fel, és olyan is volt, aki inkább gyorsan visszavette a boríté­kot, hogy ne tartsa fel a sort. Aktívak voltak a kis falvak lakói voks Sok jelölt, nagy választási hajlandóság volt a legapróbb településeken A legalacsonyabb lélek­számú Tolna megyei tele­pülésen volt a legnagyobb az egy választópolgárra jutó helyi jelöltek száma az idei önkormányzati vá­lasztásokon. Tegnap fel­kerestük a három legki­sebb tolnai falut, és azt tapasztaltuk, hogy az ott élők az átlagnál aktívab­ban élnek demokratikus jogaikkal. Kicsit profá­nabbal fogalmazva: aktí­van ikszeltek. Steinbach Zsolt- Vajon kampánycsendsértés- nek számítana-e, ha egy parla­menti párt lógójával ellátott tol­lal jegyzetelném az elhangzotta­kat? - Többek között ez a dilem­ma is felmerült, amikor kollé­gámmal tegnap délelőtt útra keltünk a három legkisebb Tol­na megyei faluba, megnézni, miként zajlanak az önkormány­zati választások azokon a helye­ken, ahol a szenzációra éhes média csak egészen ritkán üti fel a fejét. Mi természetesen nem országra szóló sztorikat ke­restünk, és ezt - önmagunk előtt - azzal is igyekeztünk nyo­matékosítani, hogy a parlamen­ti párt lógójával ellátott toll egy­szer sem került elő a táskámból. Ha szenzációt nem is, érde­kességeket bőven találtunk a három faluban. Riportkörutunk első állomásán, Várongon töb­bek között azt találtuk feltétle­nül említést érdemlőnek, hogy egy parlamenti párt jelöltjét is felfedeztük a polgármester-as­piránsok listáján. Ezen csak azért kaptuk fel a fejünket, mert a kisebb településeken gyakorlatilag a fehér holló rit­kaságával vetekszik, ha valaki nem függetlenként áll sorompó- ba a helyi választásokon. Ám, hogy a párttámogatás erősíti, vagy gyengíti a jelölt esélyeit egy faluban, azt nyilvánvalóan csak költői kérdésként tudtuk felvetni a várongi 1. számú vá­lasztókörzet helyiségében. A választási bizottság ugyanis szi­gorúan őrködött a kampány­csend felett. Itt bátorkodnánk szólni arról a voksolások idején általánosan tapasztalható körülményről, hogy évtizedes tapasztalataink Tóthné Raliion Erzsébet (jobbról), a lápafői választási bizottság elnöke előtt Holácsikné Takács Andrea írja alá a szükséges dokumentumot szerint a helyi választási tiszt­ségviselők nem szoktak túlsá­gosan örülni a média személyes látogatásainak. Általában ki­mért, jól megfontolt és távolság- tartó válaszokat szoktunk kapni olyan kérdésekre is, mint példá­ul, hogy hányán voksoltak ed­dig. Ebbe természetesen már beletörődünk, hiszen mi is tud­juk: nagy a felelősség, hogy még véletlenül se történhessen olyan dolog, ami esetleg befolyásol­hatná a választások tisztaságát. Mindezt csak azért jegyez­tük meg, mert kőrútunk máso­dik helyszínén, Lápafőn sike­rült beszélgetésbe elegyed­nünk a választási bizottság tagjaival. Itt a 138 választópol­gár közül délelőtt tizenegy óra tájban 31-en szavaztak. (Várongon ugyanez az arány 153-ból 43 volt.) Lápafőn azt is megtudtuk, hogy a két polgár­mesterjelölt közül az egyik már 11 éve tölti be a posztot, és ab­ból a szempontból mindenképpen esélyesebbnek szá­mít a helyiek sze­mében, hogy ellen­fele mindössze egy éve él a községben, és nemigen ismerik az embe­rek. Lápafőn két további érde­kességet jegyeztünk fel: az egyik, hogy a községházára ki­tűzött nemzeti színű zászló ki­csit lelombozódva, lefelé mu­tatva helyezkedett el. Vala­mint, hogy egy parlamenti párt is megfigyelőt delegált a helyi választási bizottságba. A megye legkisebb települé­sén, Murgán is volt két megfigye­lő, de őket nem pártok, hanem je­löltek kérték fel. A 73 választás­ra jogosult polgárt számláló köz­ségben számításaink szerint a legnagyobb az egy választópol­gárra jutó jelöltek száma. Itt ugyanis hárman aspiráltak a polgármesteri címre, továbbá a három képviselői hely­re is 11 jelölt volt Ha ehhez hoz­zászámítjuk, hogy Murgán ci­gány kisebbségi önkormányzati választásokat is rendeztek, öt je­lölttel, akkor lehet, hogy orszá­gos rekordról is beszélhetünk. A részvételi hajlandóság is figye­lemre méltó volt: déltájban már a választók fele leadta a voksát. Természetesen mindhárom kistelepülésen érdeklődtünk a várható esélyekről. Volt, aki készségesen elárulta, mit gon­dol, volt, aki kedvesen, vagy ép­pen mogorván megtartotta ma­gának a véleményét. És akadt, aki diplomatikusan fejezte ki magát. Ilyen volt Murgán Bene­dek György, aki - lévén buda­pesti lakhelyű murgai ingatlan- tulajdonos - kívülállóként nyi­latkozhatott. Ő nagyon szoros eredményt tippelt a polgármes­terek versenyében, hasonlóan szorosát, mint az Budapesten várható volt. Nem foglalt állást abban, hogy a változás, vagy in­kább az állandóság mellett ten­né le a voksát. Mint fogalma­zott, ezt a helyieknek kell el­dönteniük. ■ Ha szenzációt nem is, érdekes­ségeket bőven találtunk a há­rom kis faluban. Jó irányba tart a falu, hasznos az állandóság szentgróti Istvánt a várongi faluház előtt, voksolás után kérdeztük. Azt mondta, az ál­landóságra szavazott, mert meg van elégedve a jelenlegi ve­zetéssel. Úgy érzi, jó irányba tart a falu. Úgy látta, hogy álta­lános a vélemény, mely szerint a mostani polgármesternek ma­radnia kellene. Felkérték, hogy induljon az alpolgármesterségért * Lápafőn az alpolgármesterrel, bognár Lajossal is összefutot­tunk. Azt mondta, maradjon ti­tok, hogy ő kire szavazott Min­denesetre elárulta, hogy az el­múlt ciklusban jó viszonyban volt a polgármesterrel Az alpolgár­mester azt is elmesélte, hogy ő már nem akart indulni ezen a választáson, de felkérték rá A szekszárdi 5. számú választókerületben szavaz Harangozó Tamás. A képen (balról) Asztalos Adrienn, Török Sándomé, Szabó Zsuzsa és Simon Lajosné KISEBBSÉGI ONKORMANYZATI VÁLASZTÁSOK Nehezebb lesz a cigányok helyzete a választás után Medinán van az egyetlen szerb önkormányzat Bolgár Sándor, a faddi Cigány Kisebbségi Önkormányzat el­nöke szerint a megyei romák nehéz négy év előtt állnak. Mint kifejtette, ezt arra alapoz­za, hogy több városban ellenzé­ki önkormányzatok alakultak, így a kormány és a városok kö­zött állandó feszültség alakul­hat ki, az ellentét folyamatos összeütközésekre adhat bkot. Hozzátette, ebből következik, hogy ha a városok, köztük Szekszárd is nehezebb helyzet­ben lesznek, a kisebbségi ön- kormányzatoknak is kevesebb támogatás jut majd a következő években. Szólt a megyeszékhe­lyen kialakult helyzetről is. Mint mondta, borzasztónak tartja, ami történt. Szándékos­ságot vél felfedezni abban, és irányított dolognak tartja, hogy hirtelen ennyi kisebbségi kép­viselő visszalépett. - Egyik nap­ról a másikra nem szabad, hogy így meggondolja magát valaki, aki a saját népének ér­dekeit volt hivatott képviselni. Reméli, hogy a megye 58 tele­pülése közül, ahol cigány ki­sebbségi önkormányzati válasz­tásokat írtak ki, máshol nem történt hasonló dolog. ■ R. T. Medina Továbbra is a medinai is o az egyetlen szerb kisebbségi ön- | kormányzat Tolnában. Az új tes- § tületben három új és két régi tag | van. Egyikük Szokics Elekné, g 1998 óta a testület elnöke. Szava- s iból kiderült: a helyi szerbség vállalja identitását: bár a faluban csak körülbelül tíz szerb család él, a kisebbségi választásokra 37-en regisztráltatták magukat. A szerb önkormányzat az elmúlt tizenkét év alatt nagy gondot for­dított a hagyományok, a nyelv megőrzésére, a külhoni szerb­séggel való kapcsolattartásra. Szokics Elekné szerint a vallás a Szokics Elekné legerősebb összetartó erő, nem véletlen, hogy a helyi templom ügyét is kiemelten kezelték. A most megalakuló új szerb önkor­mányzat minden bizonnyal az eddigi úton fog haladni. h t i 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom