Tolnai Népújság, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-16 / 243. szám

2006. OKTÓBER 16., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 SZÁMÍTÁSTECHNIKA Átjárhatóvá válnak a határok netvilág A személyi számítógépeket felváltó notebook figyel a mobiltelefonra A Kvantum Kft. BIOS Számítástechnikai Szaküzlete (Szekszárd, Vasvári u. 1., tel.:74/415-173) a „Közelebb a lakossági ügyfeleinkhez“ jelmondattal és széles termékskálával várja az érdeklődőket Maga a Kvantum bázis (Szekszárd, Keselyűsi út 22., tel.: 74/419-541) pedig a „Közelebb a vállalati ügyfeleinkhez“ célkitűzés szellemében fogadja a minőségi szakmai hátteret igénylő ügyfelet. A felvételen Kovács Krisztián látható a BlOS-ban ▲ Internetben még drágák vagyunk. Tolna megyé­ben is van lehetőség az előrelépésre, a hálózathoz való kapcsolódásra. A számítástechnika bekebe­lezi az irodatechnikát. Szeri Árpád Ha számítástechnika, akkor internet. Napjainkban már egy­általán nem számít erős túlzás­nak ez a fajta megfeleltetés. Lassan már hazánkban sem, jóllehet még javában tart a rendszerhez való kapcsolódás. Az EU-s csatlakozás idején a huszonöt tagállam közül a hu­szonegyedikek voltunk ebben a versenyben. Azóta valamelyest javultunk, bár még messze va­gyunk az újak táborába tartozó Ciprustól, ahol gyakorlatilag százszázalékos az internettel való ellátottság. Hasonló ered­ményt mutat fel Észtország, Lettország és Litvánia. Bizony fel kell kötni azt a bizonyos ká­belt, ha ott akarunk lenni az él­mezőnyben. Ha az előfizetések mértékét tekintjük, akkor Magyarország az egyik legdrágább netes tag­állam. Nem véletlen, hogy a la­punkban korábban megszólal­tatott Cserháti András, a CsaTolna Egyesület elnöke úgy látta: a világhálóra kapcsolt szá­mítógép elé a megyében jelen­leg csak egy belterjes kör ül le, a felnőtt lakosság jelentős része még - vagy már - nem fogé­kony az új netes világra. A ma­gasnak tartott előfizetési árak­nak lehet ugyan visszatartó ere­je, de mindent nem lehet csak ennek a tényezőnek a számlájá­ra írni. A mobiltelefóniában mindenesetre már megvalósult az az áttörés, mely az internetet tekintve még várat magára. Föl­di István, a szekszárdi székhe­lyű Terra Kft. ügyvezető igazga­tója szerint az előfizetési díjon túl mélyebb okai is lehetnek az internettől való idegenkedés­nek. Míg a mindenkinél látható mobiltelefon státuszszimbólum is, a televízió helybe jön és nem igényel szellemi erőfeszítést, addig a világhálóra kapcsolt gép előtt önálló döntésekre van szükség. Ezt a felelősséget vi­szont nem mindenki vállalja. Doszkocs László, a szekszárdi Kvantum Kft. ügyvezető igaz­gatója arra hívta fel a figyel­met: napjainkra a számítás- technika kezd összemosódni az irodatechnikával: az előbbi be­kebelezi az utóbbit. A PC-ket felváltó notebook immár fogad­ja a mobiltelefon üzeneteit is. Ez pedig azoknak is előnyös, akik amúgy keveset értenek a számítástechnikához. Középpontban a megoldás sharp Megtérül a konszolidáció, az önkormányzat bérelheti is a gépeket Kovács Péter Andor ügyvezető a valóságos megoldások híve Szekszárdi tudós keze nyomát viseli az első hazai számítógép A számítástechnika világában valamennyi mértékadó szakem­ber jól ismeri Kovács Győző ne­vét. A nyugalmazott villamos- mérnök is részt vett annak a csa­patnak a munkájában, melynek tagjai valamivel több mint egy­éves, folyamatos munka után 1959 január 21-re megépítették az első hazai, saját készítésű, elektronikus számítógépet. Ezt már csak azért sem árt tudni, mert Kovács Győző 1933- ban nem máshol, mint Szek- szárdon látta meg a napvilágot. Tolna megye székhelyén végez­te el az általános iskolát, majd a Garay János Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban életre hívta egykori alma materében azt a számítógépes versenyt, mely azután kisvártatva nem­zetközivé szélesedett. Az első hazai számítógép egyébként a nemesen egysze­rű M-3 nevet viselte: összesen 500 alegység, 1000 elektron­cső, 5000 kuprox dióda, 4000 ellenállás, 3000 kondenzátor és 10-15 kW fogyasztás adta a technikai jellemzőit. „Amikor az első feladat a ferrittárral le­futott, senki sem akarta elhin­ni, hogy helyes eredményt kaptunk, mert a korábban né­hány perces számolás 1-2 má­sodperc alatt elkészült. Majd­nem elkezdtük keresni a hi­bát, hogy miért áll le ilyen gyorsan a gép” - örökítette meg önéletrajzi visszaemléke­zésében a tudós a működés el­ső pillanatait. ■ Szeri A Digicoop Bt., a Sharp területi főforgalmazója, közbeszerzési képviselete várja ügyfeleit, köztük azokat az állami cégeket, önkormányzatokat is, amelyek másoló-nyomta­tó, számítástechnikai eszközöket vásárolnának, vagy gépparkjukat éssze­rűsítenék. A Központi Szolgáltatói Főigaz­gatóság (KSZF) keretmegál­lapodása szerint a közbeszerzés keretén belül vásárló cégek irodafelszereléseiket az évek óta pályázati nyertes Selectrade- Computer Kft.-től (Budapest, Fehér út 10.) is beszerezhetik közbeszerzés vagy kiskereske­delem útján. A cég nem melles­leg az egyik legjelentősebb iro­datechnikai márka, a Sharp egyedüli közbeszerzési pályá­zati nyertese. A kft. Tolna megyei képvisele­te, a szekszárdi Sharp Digicoop, mely egyben az EMMI Kkt.-nek, (Budapest, Bartók Béla út 86.) az osztrák kereskedelmi köz­pontú Sharp disztribúciójának területi főforgalmazója és minő­sített szakszervize is - tudtuk meg Kovács Péter Andortól, a szekszárdi cég ügyvezetőjétől. Kovács Péter Andor rámutatott, több mint tíz éve tartó folyamat, a dinamikus fejlődés következ­ménye, hogy a megyében egye­düliként, közvetítők nélkül fog­lalkozhatnak közbeszerzések­kel. A Sharp filozófiája szerint azonban nem az a lényeg, hogy eladjanak, hanem, hogy az álla­mi és magáncégek, illetve az ön- kormányzatok valóságos megol­dásokat alkalmazzanak irodáik­ban. - Ezt segíti a dokumen­tumkezelésre alkalmas iroda- technikai, számítástechnikai eszközök konszolidációja. - So­kan nem számolnak ugyanis a másolók és nyomtatók fenntar­tási költségével, a számítástech­nikai eszközök kihasználatlan szolgáltatástöbbletével, holott a megszorítások időszakát éljük. Pontosan meg lehet mondani, sőt, szerződésbe is érdemes fog­lalni, hogy egy adott időszakban mennyit lehet megtakarítani a szükségesnél nem kisebb és nem nagyobb gépparkkal - mondta az ügyvezető. Több álla­mi, megyei intézet például idén a konszolidációval a gépek fenn­tartására és működtetésére a tervezett összeg egynegyedével kevesebbet költött. - Hogy egy cégnek vagy önkormányzatnak mennyi idő alatt térül meg az ésszerűsítés, az elsősorban attól függ, mennyit másolnak, nyom­tatnak. Ám a másolási szokáso­kát is közösen a felhasználóval meg tudjuk változtatni. Érde­mes azon is elgondolkodni, hogy ha egy önkormányzatnak háromféle gépe van, akkor há­romféle festéket kell tartani, és három különböző cég végzi a szervizelést is - tette hozzá Ko­vács Péter Andor. A most alakuló önkormány­zatoknak persze az az érdekük, hogy a géppark korszerűsítése néhány év múlva megtérüljön. Ehhez pedig most érdemes be­ruházniuk, most érdemes át­alakítani, konszolidálni ahhoz, hogy egy-két éven belül látható eredménye legyen. Van olyan település is, mely bérleti szer­ződést köt a céggel. Ezek a fal­vak, városok szintén megtaka­rítanak, és a gépek tulajdono­sai lesznek a bérleti szerződés lejárta után. ▲ SHARP Az érdeklődők kérdéseikre Szekszár- don, a Sárvíz utca 4. szám alatt vagy telefonon a 74/510-277, telefaxon a 74/510-276-os számon kaphatnak választ a Sharp-Digicoop Bt.-től. Mobiltelefon: 06-30/3363-813, e-mail: mail@digicoop.hu web: www.digiplaza.hu Kemény, Simonyi, Gróf András: magyarok a bájtok világában Nem igazán köztudott, hogy a számítógép kifejlesztésében több magyar is részt vett. Sőt, honfitársaink - igaz, már az óceán túloldalán, az Egyesült Államokban - mondhatni meg­határozó szerepet töltöttek be a számítástechnikában. Erről Gazda István közölt érdekes részleteket a közelmúltban Szekszárdon, a művelődési ház­ban tartott előadásában. Többek ■ A professzor égnek emelte karjait: úris­ten, még egy magyar! között elmondta: az úgynevezett BASIC-program társkészítője, Kemény János, valamint a Win­dows, a Word és a különöskép­pen az Excel létrehozásában kulcsszerepet játszó ifj. Simonyi Károly egyformán magyarnak született. Az anekdota szerint annak idején, azaz a negyvenes évek elején Princetonban egy jól sikerült vizsga után az egyetem matematikaprofesszora, a nem­rég Amerikába érkezett Kemény János furcsa kiejtésére felfigyel­ve megkérdezte: Ön honnan származik? Mikor Kemény kö­zölte a választ, a professzor ég­nek emelte karjait és felkiáltott: - Úristen, még egy magyar! A sor folytatódott. Példának oká­ért az intel processzor Gróf And­rás - Andrew Grove - nevéhez fűződik. Tehát a számítógépnél a dobozán kívül szinte minden más hazai találmány. ■ Sz. Á. A számítógép már nem csak mutatja, hanem mondja is a szöveget A számítástechnika immár va­lóban olyan magas színvonalú, hogy a számítógép meg is szó­lal. Ezt példázzák azok a bemu­tatók, melyek keretében a pa­pírra vetett szöveg hallhatóvá válik. Ennek azok örülnek a legjobban, akik látássérült vagy világtalan mivoltuk miatt egy könyv megismerésében eddig másokra voltak hagyatkozva. Szekszárdon, az Illyés Gyu­la Megyei Könyvtárban is ta­núi lehettek az érdeklődők egy ilyen bemutatónak. Meghívott vendégként Molnár Ákos, a Vakok és Gyengénlátók Orszá­gos Egyesületének munkatár­sa azt bizonyította: a látás hiá­nya ma már nem akadálya az újságok, a könyvek, egyáltalán bármilyen szöveg elolvasásá­nak. A megoldást egy erre a célra kifejlesztett számítógép jelenti. Egy ügyes programnak kö­szönhetően a szkennerre helye­zett szöveg, bár géphangon, de mégis jól érthetően pillanatok alatt hangzóvá válik. A gépi fel­olvasás sebessége szabályozha­tó, a hanganyag tárolható és küldhető. A program az inter­neten fellelhető textusokat is felismeri. Ez a tény a hangzóvá tehető információk számát a végtelen felé terjeszti ki. A tamási Könnyű László Váro­si Könyvtár is rendelkezik egy hasonló géppel. Az eszköz bár­milyen nyomtatott szöveget hi­bátlanul, jól érthetően felolvas az élő beszéd hangján. ■ Á. Sz. 4-v

Next

/
Oldalképek
Tartalom