Tolnai Népújság, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-09 / 237. szám
8 2006. OKTÓBER 9.. HÉTFŐ Szükség van a kutatókra fűszerpaprika Jó biológiai alapokon többszörös a hozam A kutatóintézetek sorra hozzák a korszerű fűszerpaprika-fajtákat, csak a termelés költségeit kellene tovább csökkenteni Tiltakozó levél a bizottságnak kukorica A földművelésügyi minisztérium államtitkára, Benedek Fülöp bejelentette, hogy a magyar kormány levélben kéri az Európai Bizottságnál a november elsejétől érvényes kukoricaintervenciós intézkedések visszavonását. Húsipari gyártócsarnok sárvár Az elmúlt héten, csütörtökön, 5 ezer négyzet- méteres élelmiszer-ipari gyártócsarnokot avatott Sárváron Gráf József földművelésügyi miniszter. A SáGa Foods Élelmiszer-ipari Zrt. virsligyártó üzeme 2,5 milliárd forintból épült fel, és 112 embernek ad munkát. A kapacitás heti 160 tonna, óránként 36 ezer darab virslit gyárthatnak. A károsultaktól 700 igény érkezett madárinfluenza A baromfi- vész miatt károsult termelők és feldolgozók eddig összesen mintegy 700 igényt nyújtottak be a földművelés- ügyi minisztériumba. Az első körben 3 milliárdra, a másodikban 1,5 milliárd forintra érkezett igény. Káros anyagok az élelmiszerekben wwf A nemzetközi természetvédelmi szervezet (WWF) arra kéri az európai jogalkotókat, hogy szigorítsák az élelmiszerekben található vegyi anyagok szabályozását, mert azon a vegyipari lobbi számos ponton gyengített. Vizsgálatuk alapján a tejtermékekben, húsokban és kenyérben kimutatott vegyi anyagok káros hatással lehetnek a fejlődésben lévő magzatokra, csecsemőkre és kisgyermekekre. A kétéves uniós tagság óta felértékelődtek a fűszer- paprika termesztésének eredményeit fokozó kutatások. Világossá vált, hogy e hungarikum világpiaci részesedését csak a minőségi tulajdonságok további javításával és a termesztési költségek csökkentésével lehetséges fenntartani. Miklay Jenő Az európai gazdasági integráció nem kedvezett a magyar fűszer- paprikának. Késztermékeiből a kilencvenes évek végén tízszázalékos volt Magyarország részesedése a világon. Ez az arány a verseny éleződésével egyre kisebb, miközben az uniós csatlakozással a termesztési támogatások is csökkentek. Mindennek következtében 20-30 százalékkal zsugorodott a termelés volumene. Szűkösebb költségvetéssel dolgoznak a kertészeti termesztés kutatói is. Pedig éppen most lenne legnagyobb szükség a hozamok növelését, a termésbiztonságot fokozó tudományos erőfeszítésekre - mondta dr. Kapitány József, a kalocsai Fűszer- paprika Kht. vezetője. A termék szakértői a közelmúltban egy nagykőrösi mintagazdaságban összehívott eszmecserén fejtették ki nézeteiket. Kiderült, hogy a kutatási eredmények jól segítik A FŰSZERPAPRIKA-NEMESÍTÉS történetéből három időszakot emelnek ki a kutatók. Az 192(kis évek második felét, amikor sikerült a csíp- mentes fajtákkal előállni. Az 1970-es években a magas a termesztést. Az intenzív öntözőrendszereknek, a rezisztens fajtáknak köszönhetően az utóbbi egy-két évtizedben a hagyományos termesztéshez viszonyítva csaknem négyszeresére, 30-40 tonnára emelkedett a fűszer- növény hektáronkénti hozama. Ennek dacára a gazdaságossági mutatók inkább rosszabbodtak. A magyar fűszerpaprikával ugyanis még mindig az a baj, hogy a termesztéstechnológiai ráfordítások hektáronként 800 ezer, egymillió forint körül mohozamú fajták szelekciójával értek el komoly eredményeket. A 9&es évek végétől a biotechnikai felismerések alkalmazása, a termésbiztonság növelése, a baktérium-ellenálló hibridek előállítása a fő célkitűzés. zognak. Ez túl magas hányada az árbevételnek. Hazánkban a termesztési alapot képező 24 fajtából 14-15 forog a köztermesztésben, és hat fajta várja az állami elismerést. Jók a biológiai alapok, de felhasználásuknak kizárólag a korszerű termesztési módszerekkel (csepegtető öntözés, talajtakarás) van értelme. A fejlesztést előbb-utóbb visszaigazolja a közvetlen piaci környezet. Ágoston Béla, a kecskeméti Univer munkatársa elmondta: a hozzájuk beszállító csaknem hétszáz gazdaságban fokozatosan álltak át az intenzív termesztésre, a hibrid fajtákra. így szilárdult a partnerség, az Univer ma már több vonatkozásban segíti a termesztői hátteret: hűségpénzzel, védőárakkal, forgótőke-előleggel. Nyilvánvalóan azért, mert a nyersanyag minőségének javulása a feldolgozó késztermékeiben jelentkezik. Több uniós pénz, de kevesebb nemzeti támogatás Az összes földalapú támogatás 40 ezer forintra jöhet ki hektáronként. Az agrártárca márciusban kelt rendelete meghatározta, hogy erre az évre a gazdálkodók hektáronként legfeljebb 102,29 eurót vehetnek igénybe területalapú (SAPS) támogatásként. A végső összeget azonban az euró árfolyama mellett befolyásolja a tényleges terület is, ha ugyanis az több, mint a bázis, akkor csökken a fajlagos pénzmennyiség. Az uniós rész így is több lesz, mint tavaly. A nemzeti kiegészítés (top-up) azonban minden bizonnyal nem éri el az elmúlt két évben átutalt hektáronkénti összeget. Sánta László, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Agrárkamara közgazdasági tanácsosa úgy látja: erre a költségvetésben nincs meg a fedezet. Egy kormányhatározat szerint ugyanis a nemzeti kiegészítésre 78 milliárd forintig vállalható kötelezettség. Ez pedig körülbelül 25 milliárd- dal kevesebb, mint amennyire a 30 százalékos kiegészítéshez szükség lenne. ■ Az ágazatok közül az állattenyésztés kapott elsőbbséget. A kamara szakértője elmondta: a csökkentett top-up kereten belül az egyes ágazati borítékok támogatási jogcímeire fordítható összegeket átcsoportosították úgy, hogy az állattenyésztés kapott elsőbbséget. Ezért az állat- tenyésztést érintő támogatások szinte kivétel nélkül meghaladják az előző évi szintet. Ami a gabonaféléket, olaj-, fehérje- és rostnövényeket illeti, erre az esztendőre a múlt évi 19 ezer forint helyett maximum 12 763 forintos nemzeti kiegészítéssel számolhatnak a termelők, amennyiben a számítás alapjául szolgáló terület nem változik. Ehhez jön a valamivel több mint 27 ezres uniós (SAPS) támogatás, így mintegy 40 ezer forintos végösszeg jön ki hektáronként. ■ Laczi Zoltán Csemege csak az 1920-as évek második felétől A bankok hitellel segítik a fejlesztést nvt Áthidalhatók lesznek az utólagos finanszírozás nehézségei Nem kell feladniuk elképzelésüket azoknak a gazdálkodóknak, akik szívesen részt vennének a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) pályázatain, ám forráshiány miatt úgy érzik, ez szinte lehetetlen. Hasonlóképpen nem indokolt az sem, hogy későbbre halasszák beadványuk elkészítését, ha az adott pillanatban nincs annyi pénzük, amennyiből a szükséges önerőt elő tudnák teremteni. Jelenleg ugyanis már számos banki konstrukció áll a termelők rendelkezésére, hogy áthidalják az anyagilag nehéz időszakokat. A probléma általában abból adódik, hogy az Európai Unió utólagos finanszírozással dolgozik. Ezt a problémát ismerik fel a hitelintézetek is akkor, amikor egymás után dolgozzák ki az agráriumban tevékenykedők számára a különböző projektfinanszírozásra szolgáló hiteleket - jelentette ki Pulai Miklós. A Magyar Bankszövetség főtanácsadója elmondta: több konstrukció bizonyítja, hogy lehet és érdemes kifejezetten a gazdálkodók számára hiteleket bevezetni. Néhány területen már jelenleg is jól működik a rendszer. így például a földalapú támogatások esetén már néhány éve megtalálhatók azok a kölcsönök, amelyek a gazdálkodókat segítik. Az agrárágazat szereplői az előfinanszírozás terén általában arra törekszenek - magyarázza a banki szakértő -, hogy ne csupán egy, hanem több évre járó támogatás összegét is előre megkaphassák a termelők. Hiszen csak ez lehet a garancia arra, hogy egyszerre annyi pénz lesz a birtokukban, amennyivel változtatni tudnak addigi tevékenységükön. Mindkét fél érdeke, hogy minél több uniós támogatásból finanszírozott projekthez járuljanak hozzá anyagi erőforrásaikkal a bankok. pusainál, Egyelőre még nem széles körűek, és nem sokrétűek a banki hitelkonstrukciók a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv pályázatainak előfinanszírozására - jelentette ki Pulai Miklós. Hozzátéve, hogy hamarosan ez is bejáratott rendszer lesz. Ami nem könnyű, hiszen amíg a támogatások bizonyos tí- aki benyújtja az igényt, az biztosan megkapja a neki járó pénzt, addig az NVT esetében valódi pályázatokról wltim NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV nem normatív támogatásról - van szó. így a kérelem még nem garancia semmire. Bár a legtöbbek számára magától értetődő lehetőség az előfinanszírozásra a hitel. A másik változat a fak- torálás. Ekkor a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felé fennálló követelésüket adják el a hitelintézeteknek a termelők. Mindkét verzió a támogatási kérelmen alapul, a kettő közötti különbség pedig főként technikai és jogi. A kölcsönt a termelők többségének nem kell bemutatni. A rendszerint nem túlságosan hosszú időtartamra kapott összeget akkor fizeti vissza a termelő, amikor folyósítják számára az uniós pénzt A faktorálás a hitellel szemben annyiban más, hogy ez esetben megvásárolja tőle a követelését a bank, ami nem jelent mást, mint hogy azonnal átutalja a támogatás összegét még azt megelőzően, hogy azt az MVH megtette volna. Pontosabban valamivel kevesebbet - néhány százalékos költség ellenében -, hiszen ebből származik a pénzintézet haszna. A későbbiekben aztán a gazdálkodó már nem számíthat banki forrásra.
