Tolnai Népújság, 2006. október (17. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-09 / 237. szám

5 2006. OKTÓBER 9., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ pénz, politika A csatlakozás egy nagy valutaövezethez a gazdasági potenciál jelentős növekedésével jár. A stabil valuta 1-1,5 százalékos további gazdasági növekedést generálhat ÉVEK ÓTA NEM KÖZELEDÜNK AZ EURÓHOZ Az elmúlt tíz évben az Eu­rópai Unióhoz újonnan csatlakozott tíz ország kö­zül hétben hajtottak végre jelentős költségvetés-kiiga­zítást, de csak a Bokros-cso­mag járt tetemes növekedé­si áldozatokkal. Vannak te­hát más utak is - mondta Auth Henrik, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, aki Szekszárdon a Vállalkozói Szalon vendége volt Ihárosi Ibolya- Alelnök úr, miben tartja a megtakarításait?- Alapvetően forintban és in­gatlanban.- Mit javasol a kisemberek­nek, ha van némi félretett pén­zük?- Nyilván diverzifikált port­folióra lehet gondolni. Mivel mind forintban, mind pedig euróbán vannak megtakarítá­sok, azt gondolom, ez kockázat- mérséklő megoldás lehet.- Ha most beteszem száz fo­rintomat a bankba, az meny­nyit fog érni jövő márciusban, ha forintban akarom felhasz­nálni?- Miért feltétlenül fontos Magyarországnak a csatlako­zás az eurózónához?- Egy kis, nyitott gazdaság, a maga sajátos és önálló valutájá­val mindig nagy kockázatot je­lent. Az ilyen valuták elleni spe­kuláció ebben a globalizált vi­lágban kiszámíthatatlan veszé­lyeket hordoz magában. A csat­lakozás egy nagy valutaövezet­hez a gazdasági potenciál jelen­tős növekedésével jár. A stabil valuta 1-1,5 százalékos további gazdasági növekedést generál­hat. Harmadszor: kiszámítható környezethez csaüakozunk. Az eurózóna inflációja és ennek megfelelően a kamatszint is igen alacsony.- Ez azt is jelend, hogy szá­munkra a csaüakozás sürgős, vagy pedig meg kell várni a gazdaságnak leginkább megfe­lelő időpontot?- Most már öt éve azt halljuk, hogy nem kell sürgősen beve­zetni az eurót. Öt éve mindig öt, illetve most már inkább hat év­re vagyunk attól, hogy az eurózónához csatlakozhas­sunk. Erről azt gondolom, hogy a megfelelő korrekciós lépése­ket meg kell tenni. Olyan gazda­ságpolitikát kell folytatni, amely teljesíti a maastrichti fel­tételeket. Erre nemcsak azért A politikai válság gyors megoldása mindenki érdeke.- Ez az, amire én prognózist nem tudok adni. A Magyar Nem­zed Banknak változaüanul alap­vető célkitűzése, hogy az infláci­ót alacsonyan tartsa. Ennek érde­kében mindent meg fogunk ten­ni. Kétségtelen, hogy a megho­zott kormányzati ár- és adóemelő intézkedések, remélhetőleg idő­legesen, megemelik az inflációt. Ennek a csúcsa a mi számítása­ink szerint a következő év köze­pén lesz. Várhatóan nyolc száza­lék körül tetőzik a havi árindex. Azt gondoljuk és reméljük, hogy utána csökkeni fog és néhány éven belül, tehát 2008-ban, 2009-ben elérhetjük az árstabili­tást jelentő 3 százalékot van szükség, hogy a közös pénzt bevezethessük, hanem döntően azért, hogy egészsé­gessé váljék a gazdasági növe­kedés. Álljon a gazdaság fenn­tartható pályára, mert ma látha­tóan nem ott van.- Egyes szakértők azt mond­ják, hogy a politikai instabili­tás, egy kormányváltás akár tíz évre is visszavetheti a gaz­daságot. Ön szerint a politikai válság mekkora hatással van a forintra?- A politikai instabilitás ter­mészetesen soha nem segít. Kétségtelen, hogy a magyar fo­rint a világ egyik legsebezhe­tuk az elmúlt évek ezzel kapcso­latos tapasztalatait. Igaz, azok tudatos, nem pedig válságkiiga­zítások voltak. Az elmúlt tíz év­ben az újonnan csatlakozott tíz ország közül hétben hajtottak végre jelentős költségvetés-ki­igazítási programokat, és ezek közül egyedül a Bokros-csomag járt tetemes növekedési áldoza­tokkal. Vannak tehát más utak is, amelyeken járva a növekedé­si áldozat alacsonyabb lehet, ezeket azonban a gazdaságpoli­tikának kell megtalálnia. „A kiigazító csomag kifejezetten a bevételek növelésére koncentrál, és jóval kevésbé a kiadások csökkentésére" több valutája. A stabilizációs in­tézkedéseket mindenképpen végre kell hajtani, és ehhez po­litikai támogatást kell szereznie annak a kormánynak, amelyik ezt végrehajtja. Ábba nem tud­nék, és nem is akarnék bele­menni, hogy mi és hány évre veti vissza az országot, de az biztos, hogy a politikai válság gyors megoldása mindenkinek érdeke.- Az unió költségvetésében megszorítások vannak, a haza­iban is vannak és lesznek. Ez önmagában is visszafogja a gazdaságot. Kinek jó ez?- A konvergenciaprogram az­zal számol, hogy a növekedés jelentősen, négyről két száza­lék körülire lassul. Ez az ilyen típusú kiigazításnak az ára. Hozzátenném, hogy szerintem létezik más típusú kiigazítás, amely nem jár ekkora növeke­dési áldozattal. Mi megvizsgál­- Milyen, a jelenleg ismert megszorításoktól eltérő intéz­kedésekre gondol?- Az én személyes problé­mám - s persze nemcsak az enyém - a kiigazító csomaggal kapcsolatban az, hogy kifejezet­ten a bevételek növekedésére koncentrál, és jóval kevésbé a kiadások csökkentésére. Az el­múlt hat évben, kétezres bázi­son számolva, a költségvetési elcsúszás 6-6,5 százalékából az adócsökkentések nem egészen 2 százalékot tettek ki. A kiadá­sok növekedése pedig több mint négy százalék volt. Ebből világosan következik, hogy hol kellene korrekciót végrehajta­ni. Az adóemelésekkel kap­. csolatban pedig .az a kérdés, va­lóban az-e a ma­H|i i 111 11 8az(la­ba)’a­* :,hogy alacso­'^nyak az adó­kulcsok. Nyilvánvalóan nem, sokkal nagyobb probléma, hogy nagyon szűk az adóbázis. Nagyon kevesen fizet­nek nagyon magas adót. Példá­ul a személyi jövedelemadó ese­tében az adózók negyvennégy százaléka minimálbért, vagy az alatti jövedelmet vallott be, és a teljes adóbevétel kettő százalé­kát fizette be. A felső sávban pe­dig a tíz százalék fizeti az adó­bevétel hatvan százalékát. Azt gondolom tehát, hogy minde­nekelőtt jelentős adóreformra lenne szükség. Olyan reformra, amely szélesíti az adóalapot, csökkenti a bürokráciát, az adó­zás komplikáltságát. Ennek kö­vetkeztében az adók könnyeb­ben behajtatok. A magyar költségvetés hitele nullára jutott a pénzpiacokon Nekünk mára múltunk is bi­zonytalan - mondta Auth Hen­rik a szekszárdi Vállalkozói Szalon bevezető előadásában. Az Európai Uniónak beadott előcsatlakozási, majd a konver­genciaprogramok tartalmazták a decemberben elfogadott költ­ségvetést Ezt követően a célok változtak. Mint mondta, 2003- ra a költségvetési törvény 4,5 százalékos hiányt tartalmazott. Az évközi célmódosítással ez 5,2-re emelkedett. 2004 elején az első publikáció az előző évi hiány 5,8 százalékáról, majd szeptemberben az utolsó 7,4 százalékról szólt A GDP min­den egyes százaléka körülbelül 220-230 milliárd pántot jelent 2004-ben még tragikusabb volt a helyzet - mondta. Az kitűzött hiánycél 3,8 százalék volt. Ezt már két hónappal később, feb­ruárban 4,6-ra, szeptemberben pedig 5,3-ra emelték az évre vo­natkozó célt A januárban pub­likált adatok szeánt a tény 5,1 százalék volt, márciusban a kö­vetkező szám 5,4, augusztus­ban 5,8, majd szeptemberre 6,5 százalék lett. Ez a fajta viselke­dés odavezetett, hogy a kor­mány, a Pénzügyminisztérium, a költségvetési tervezés hiteles­sége nullpontra jutott - húzta alá az MN Balelnök. Egykori miniszterhelyettes, MNB-alelnök Auth Henrik 1951 november 6- án született. Közgazdaságtudo­mányi egyetemet végzett. Nős, három gyermeke van. 1976 és 1984 között a Pénzügyminiszté­num osztályvezetőjeként az árfolyampolitikával és az export-import szabályozással foglalkozott. 1984 és 1990 között az Ipart és Kereskedelmi Minisztériumban dolgozott, egy évig miniszterhelyettesként, majd közigazgatási államtit­kárként. Dolgozott külföldi ban­kok magyarországi cégeinél, volt a Magyar Hitelbank, majd annak utódjánál, az ABN- Amrobanknál vezérigazgató-he­lyettes. 1998 és 2001 között a Postabank vezérigazgatója, 2001 áprilisától a Magyar Nem­Auth Henrik zeti Bank alelnöke. A Monetáris Tanács elnökhelyettesi tisztét 2005. január 10. óta tölti be. Oktatás kell Magyarországon alacsony a foglalkoztatás és magas az inaktívak száma. Indokolatla­nul sok a rokkantnyugdíjas. Auth Henrik felhívta a figyel­met: hamarosan a magyar tár­sadalom egyik legsúlyosabb problémája lesz a roma kér­dés. Ha marad a demográfiai trend, arányuk a népességben 2050-re 7 százalékról 15-re nő. Nem az a kérdés, hogy ki a roma, s ki nem, hanem hogy a munkaerőpiaci kép drámai­an különbözik a roma és nem roma társadalomban, jelenleg egy aktív keresőre 1,5 eltartott jut, a romák körében pedig 6. A problémára nem lehet más a megoldás, csak a sokoldalú­an támogatott oktatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom