Tolnai Népújság, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)

2006-09-30 / 230. szám

4 SZEKSZÁRD TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. SZEPTEMBER 30., SZOMBAT Dunakeszi könyvtárosok látogattak kollégáikhoz Paks A dunakeszi városi könyvtár munkatársai láto­gattak tapasztalatcserére a paksi városi könyvtárba. A vendégek nemcsak a könyv­tárral és saját szakterületük­kel ismerkedtek, megtekin­tették a paksi atomerőmű tá­jékoztató és látogatóközpont­ját és a város nevezetességeit is. A paksi és a dunakeszi könyvtár egyébként könyvál­lományát illetően hasonló nagyságrendű és hasonló gondokkal is küszködik, hi­szen mindkét intézmény - vezetője szerint - kinőtte je­lenlegi helyét, (vt) Egy megkezdődött, egy felújítás folytatódott pincehely Felújítják a pince­helyi könyvtár tetőszerkezet­ét. Az 1,2 millió forintos be­ruházás 70 százalékát LEKI támogatásból kapták. A mun­ka felét már elvégezték. Foly­tatódik a Kossuth utcai gya­logút felújítása is. Az első ütemét már a nyáron elvégez­ték, most egy 400 méteres szakaszt hoznak helyre, melynek költsége közel 3 millió forint, (vl) Az apróságok szüreti mulatságot tartanak simontornya Ma 16 órától a Simon-házban a legkisebbek szüreti mulatságot tartanak. Népzenészek muzsikálnak, vidám szüreti dalokat taníta­nak az aprónépnek. A nép­táncosok megmutatják és megtanítják, hogyan kell erre a zenére táncolni. Kézműves foglalkozást is tartanak. Meg­tekinthetik a Szüret idején cí­mű rajzkiállítást, és a gyere­kek a helyszínen is rajzolhat­nak szüreti élményeikről. Pa­lacsintasütés színesíti a prog­ramot. (vl) Kitüntették az '56-os könyv szerkesztőit tolna A Magyar Nemzetőr­ség 50 éves emlékkeresztje kitüntetést vehették át az 1956-os forradalom tolnai és mözsi vonatkozásairól szóló könyv szerkesztői, Freund György és Steinbach Ferenc. Az elismerést Kovács János nemzetőr dandártábornok és Doni Antal nemzetőr ezredes adta át a forrásgyűjtemény első bemutatója alkalmából Tolnán, a civil házban, (sk) Kerti partival nyitották meg a tanévet tengeuc Tanévnyitó kerti par­tit tartottak a tengelici evangé­likus gyülekezetben - tudtuk meg Füller Mihály evangéli­kus lelkésztől. Az összejövete­len a hittanos gyerekek, szüle­ik, valamint a Baba-mama Klub tagjai vettek részt (hé) DELTA-E Kőműves szakmunkásokat felveszünk. Jelentkezni lehet személyesen az irodánkban. 30/3000-301 Szabadidejükben őrködnek polgárőrök Gépkocsifeltörők, garázdák, betörők tartanak tőlük llj üzlethelyiséget alakítanak ki a belvárosban, az Augusz-házban A sokat látott autó a rendőrségé, de a polgárőrök tartják fenn. A volánnál Schmidt Zoltán polgárőr Sikabonyi Péterrel az egyesület alelnökével egyeztet Még nem elegen ismerik őket. Főként azért, mert éjszaka járőröznek a szek­szárdi polgárőrök. Sport- és szabadtéri rendezvé­nyeken is óvják biztonsá­gunkat. Legutóbb a szüre­ti fesztiválon dolgoztak. Ihárosi Ibolya- Köszönetét általában a konkrét segítségért kapunk - mondta Sikabonyi Péter, a Szekszárdi Polgárőr-egyesület alelnöke. Gyakran előfordul, hogy az éj­szakai járőrözés során nyitva ha­gyott vagy lehúzott ablakkal par­koló kocsit találnak. Ilyen ese­tekben a rendőrség közreműkö­désével felébresztik a tulajdo­nost, és figyelmeztetik, hogy zár­ja be az autóját. Arra is volt már példa, hogy eltűnt embert talál­tak meg és kísértek haza. Ekkor sem maradt el a köszönet Mun­kájuk hatékonyságát jelzi a sok tettenérés, amivel a rendőrséget segítik. A leggyakoribb éjszakai bűncselekmény a garázdaság és a gépkocsifeltörés. Ötödik éve működik a megye- székhelyen a polgárőrség, de még nem eléggé ismerik őket. Ennek egyik oka éppen az, hogy éjjel járőröznek. Dr. Ko­vács Zoltán megyei közbizton­sági igazgató ösztönzésére igye­keznek megszervezni, hogy időnkét nappal is az utcán le­gyenek. Ez azért nem könnyű, mert valamennyien dolgoznak. 2002-ben tizen alapították meg a polgárőrséget. Elsősor­ban a tettvágy, a megyeszék­hely biztonságának a segítése, a bűnmegelőzés motiválta őket. Az alelnöknek és az elnök Dr. Törökné dr. Kaszás Rozália Szekszárd rendőrkapitánya kér­désünkre elmondta, hogy na­gyon jó a kapitányság kapcso­lata a polgárőrökkel Ugyanez vonatkozik a tolnai őrsre is. Be­segítenek a szolgálatba, bizo­nyos értelemben pótolják a lét­számhiányt. Kiemelte, hogy a polgárőrök nemcsak a cím mi­att léptek be az egyesületbe, ha­Bakodi Róbertnek közös va­gyonvédelmi cége van. Az alapí­tók között találhatunk vállalko­zót, büntetés-végrehajtásban dolgozót, mentőst, ügyvédet, rendőrt és Mácsai Antalt, a ka­tasztrófavédelmi igazgatóság vezetőjét. Ma már harmincötén vannak a pártoló tagokkal együtt. Az utcán rendszeresen tizenhatan-tizennyolcan teljesí­tenek szolgálatot. Sikabonyi Pé­ter úgy vélekedik, hogy egy ek­kora városban legalább har­minc polgárőrre lenne szükség. Megkötötték azokat együtt­működési megállapodásokat, nem lelkes emberek, akik szív­ügyüknek tartják, amit csinál­nak. Ennek érdekében saját szabadidejüket áldozzák fel, és tartalmas munkát végeznek. A rendőrkapitány elmondta, hogy a polgárőrök közfeladatot ellá­tó személynek számítanak. Tet­tenérés esetén joguk van a rendőrség megérkezéséig visz- szatartani az elkövetőt. amelyek a munkájukhoz nélkü­lözhetetlenek. Még a postával is van szerződésük: a 13. havi nyugdíjak kifizetésekor kísérik a kézbesítőket Szekszárdon. Je­lenleg erre van kapacitásuk. Bűnmegelőzési és tagtoborzási céllal tartottak előadásokat kö­zépiskolákban. A drogmegelő­zés érdekében felvették a kap­csolatot más, szintén ezzel fog­lalkozó egyesületekkel. Éppen az alelnök feladata a kapcsolat a rendőrséggel. A rendőrség egy-egy tagja rend­szeresen tart előadást a polgár­őröknek. Az új tagok az úgyne­vezett hallgatólagos próbaidő alatt sajátítják el az alapvető tudnivalókat. Az országos pol­gárőr-szövetség még nem tette kötelezővé az alapvizsgát, pe­dig ennek az anyaga már ré­gen rendelkezésre áll. Nincs országosan egységes polgárőr­egyenruha. Ennek oka, hogy pénz kellene. Nem is kevés, ugyanis Magyarországon már mintegy nyolcvanezer polgár­őr vigyázza biztonságunkat. A szekszárdiaknak van saját for­maruhájuk. Sokat segítenek a rendőrségnek a civilek Ékszerbolttal gazdagodik Szek­szárd belvárosa. Dr. Kiss Gyulá­tól, a Vagyonkezelő Kft. ügyve­zető igazgatójától megtudtuk, az Augusz-ház több évtizedes, el­avult hőközpontjának helyén új üzlethelyiséget alakítanak ki. A műemlék épületben a belvárosi környezethez illő 18-20 négyzet- méteres bolt létrehozását egy vállalkozó kezdeményezte. Az átalakítás az előírásoknak min­denben megfelel. A hőközpont régi berendezései kiváltásának költségeit a távfűtést üzemeltető Alfa Nova Kft. viseli. Az újak sokkal kisebb helyen elférnek. A további mintegy másfél-két­millió forintos költséget a va­gyonkezelő biztosítja. A vagyon­kezelő a bérlőnek a közműcsat­lakozást, vagyis a víz- és szenny­vízcsatlakozást építi ki. A terve­zéstől a használatbavételig min­den más költség a bérlőé, aki már rendelkezik az átalakítás­hoz szükséges engedélyekkel. A munkák várhatóan még az idén elkészülnek. ■ 1.1. Ismét Bokrétás címet szerzett Sipos Gergő Ismét elnyerte a Bokrétás címet Sipos Gergő, a Liszt Ferenc Mű­vészeti Iskola szólótáncosa. A cím országos első helyezésnek felel meg. A verseny program­jában sárpilisi verbunkot mu­tatott be - tájékoztatott Lakatos Orsolya, az iskola szóvivője. Felkészítői Szabó Lászlóné és JJuszárikné Böröcz Zsófia. A kis táncos egy éve kapott elő­ször Bokrétás címet, ha har­madszor is megszerzi, örökös Bokrétás lesz. Az Oktatási Mi­nisztérium és az Örökség Gyer­mek Népművészeti Egyesület közösen rendezett tanulmányi versenyét az idén Szarvason rendezték meg. A versenyen az idén először szólótánc kategóriában is indult két páros, akik szintén szép si­kert értek el - mondta a szóvivő. Simon Krisztina és Szily Ákos programjában kalocsai lassú és friss csárdás szerepelt. Nagy Mariann és Csige András bo­gyiszlói lassút és fiiss csárdást adott elő. Felkészítőjük Huszá- rikné Böröcz Zsófia volt ■ I. A. Az örök diák alapítvánnyal segített felsőfok Dr. Joó Ferenc százezer eurót adott egykori iskolájának, a Garay János Gimnáziumnak Dr. Joó Ferenc százezer eurós alapítványt tett a szekszárdi Garay János Gimnázium javá­ra. Magyar pénzre átszámítva ez közel huszonnyolcmillió fo­rintot jelent. Magánszemélytől ilyen bőkezű juttatásban még soha nem részesült a jeles al­ma mater. A 86 esztendős Joó Ferenc a harmincas években járt a szek­szárdi gimnáziumba, majd a jogi egyetem után 1943-ban a Kül­ügyminisztériumban várt rá kar­rier. Ám jött a Rákosi-korszak, és a jogi doktor udvarsepregető lett az angyalföldi textilgyárban. A forradalom után emigrált, majd biztos egzisztenciát teremtett magának az IBM bécsi kirendelt­ségén. A rendszerváltozás után újjáéledt kapcsolata szülőföldjé­vel: adománya révén a megye- székhely Háry János bronz lovas szobrával gazdagodott. A Dr. Joó Ferenc és neje, Mathilde Heller Alapítvány ala­pító okiratának aláírásakor dr. Ötös Miklós, az öregdiák szö­vetség elnöke azt hangsúlyozta: ez a nemes gesztus olyan csepp, mely végül a tengert ad­ja a diákok számára. Lemle Béláné igazgató elmondta: évenként, a ballagás idején há­rom kiváló tanuló kap jutalmat. Lemle Béláné és dr. Joó Ferenc az alapító okirat aláírásakor Azok a garaysták vehetnek át több százezer - akár félmillió - forintot is, akik nemcsak ki­emelkedő tanulmányi eredmé­nyeikben, sport- és művészeti sikereikben, hanem emberi magatartásukban is példát ad­nak társaik számára.- Az a célom, hogy a megjutal­mazott diáknak a továbbtanulás megkezdésekor ne legyen anya­gi gondja - nyilatkozta lapunk­nak dr. Joó Ferenc. - Bízom ab­ban, hogy a kezdeti nehézsége­ken a legjobb garaysták túllép­hetnek az alapítvány révén: akár az országon belül, akár valame­lyik külföldi egyetemen. ■ Sz. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom