Tolnai Népújság, 2006. szeptember (17. évfolyam, 205-230. szám)
2006-09-04 / 207. szám
8 2006. SZEPTEMBER 4.. HÉTFŐ Ismét tarthatók a víziszárnyasok CSÜTÖRTÖKTŐL a korábban fertőzött területen újra lehet szárnyasokat tartani Bács-Kiskunban. Az időzítés fontos, hiszen szeptember elején az orosz mezőgazda- sági miniszter hazánkba látogat és vélhetően bejelenti, hogy Oroszország újra fogadja a magyar baromfit. Az elmúlt hónapokban mintegy hatszáz állattartó telepet zártak be. Bárány László, a baromfi-terméktanács elnöke szerint közel félezren készek már most újra indulni. Fizetik az erdősítésre igényelt pénzeket erdősítés Az MVH elkezdte fizetni a mezőgazdasági területek erdősítésére benyújtott kérelmekre a támogatást. Valamivel több mint két és fél ezren érdekeltek ebben. Többségük már meg is kapta a pénzt, mintegy 4 milliárd forintot, és még 3 milliárd vár elosztásra. Mindössze tizenhárom kérelmet utasítottak el. Egyébként már az idei igénylések is beérkeztek ugyanerre ,a jogcímre! Idén összesen majdnem kétezren kértek támogatást mezőgazdasági területek erdősítésére. Kiemelt támogatás a sanghaji kiállítóknak élelmiszerexpó A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH) kollektív nemzeti stand üzemeltetését tervezi az FHC China 2006 élelmiszer-, ital- és vendéglátó-ipari szakkiállításon. A rendezvényre 2006. november 30. és december 2. között kerül sor Sanghajban. A rendezvény a térség egyik legjelentősebb szakkiállítása, amely idén tizedik alkalommal kerül megrendezésre. Tavaly 32 ország képviseletében 678 vállalat állított ki. Pannon Keresik a parlagfűgyilkost környezetvédelem Az agrotechnika hatékony, de költséges Pihenőpark mentesítése. Az önkormányzatok külön brigádot alapítanak a parlagfű kaszálására. Biológusok kutatják a parlagfű természetes ellenségeit. Már sikerült is ilyeneket találniuk, ám azok elpusztítják a kultúrnövényeket is. Évekbe telhet, mire a szakemberek eljutnak a várva várt felfedezésig. Miklay Jenő Az Észak-Amerikából behurcolt parlagfüvet őshazájában a bölény legelte, és vagy félszáz kórokozó gomba, s többféle rovar károsítja. Ha sikerülne a specifikus pusztítókat meghonosítani, akkor nem lehetetlen, hogy jelentősen csökkenne a parlagfű borította területek aránya. Erre mutat az is, hogy 1999-ben már lezajlott egy járványos parlagfű-gombafertőzés hazánkban, amit egy, Európában korábban nem ismert, tengerentúli kórokozó gombafaj idézett elő. A fertőzés jócskán megritkította akkor a parlagfüvet, kevesebb volt az allergiás megbetegedés. Rá két évre a Plasmopara hals«- tedii, amely egyébként a napraforgó kártevője is, járványos megbetegedést okozott az ürömlevelű parlagfüvön. Akkor a sokéves átlag egytizedére csökkent a levegő pollenkoncentrációja. Az MTA növényvédelmi kutatóintézetének publikációiból kiderül, hogy számos gomba és vírus alkalmas a biológiai védekezésre. Csakhogy ezek nagyrészt nemcsak a parlagfűre veszélyesek, hanem a termesztett növényekre is. Tehát olyan természetes ellenségeket kellene behozni az őshazából, melyek csakis a parlagfüvet károsítják. A kutatók eddig hat amerikai gombafajt találtak használhatónak a biológiai védekezésre (Kiss és munkatársai, 2003.), azonban azokat is csak többéves megnyugtató kutatási eredmények ismeretében lehet szélnek ereszteni. Úgy néz ki, hogy a parlagfű elleni védekezést szolgáló biológiai kísérletektől csak sokára várható eredmény, kifejezetten erre a célra ugyanis nincs állami támogatás. Érvek szólnak amellett, hogy az energiafű termesztésének elterjedésével elnyomhatok az allergén növények. A gyakorló gazdálkodók, így Szabó Balázs nagykőrösi növényvédelmi mérnök szerint a növényfaj kiválasztásánál nem annyira a biológiai tulajdonságok, mint inkább a termesztés gazdaságossága a döntő szempont. A kémiai és mechanikai védekezés kombinálásával bármilyen kultúrnövénynél elérhető a termőföld állandó tisztán tartása. Csakhogy a kis hozamú, hagyományos terményszerkezetű területeken ráfizetéses a komplex technológia, ezért ez rendszerint el is marad. Az energianövények telepítése is azzal kaphat hangsúlyt a parlagfű elleni védekezésben, ha azok gazdasági hozadéka által megtérül a kielégítő növényvédelem. Természetes védekezés a kártevők ellen kr. E. 5. évezred: A Földközi-tenger vidékén menyétféléket alkalmaztak rágcsálók ellen. kr. u. in. sz.: Kínában narancsfakártevők ellen hangyákat szaporítottak. 1840. Franciaországban erdei gyapjaspille-hemyók ellen holyvákat vetettek be. 1873. Franciaországban a ftloxéra ellen az USA-ból hozott atkákat, Új-Zélandon levéltetvek ellen Angliából hozott katicabogarakat használtak. 1964-65. Sikertelen kísérlet: Keszthelyen burgonyabogár ellen a Perillus bioculatus ragadozó poloskát próbálták alkalmazni A franciákat igen érdekelné az amarántmagvak feldolgozása Az ágazati termékszerkezet-váltásáról beszélni szoktak, de nem történik semmi. A probléma kezd a körmünkre égni. Az első és igen kemény figyelmeztetés tavaly érte a gabonatermesztőket. Sokan kénytelenek voltak Brüsszelnek eladni búzájukat, kukoricájukat. Ennek ellenére idén is hasonló nagyságú területekről takarítják be ezeket a terményeket, amelyekből még mindig több millió tonna van a raktárakban. Nincs mit vetnünk - mondják a gazdák. Talán most történik valami ezen a téren. A nagyüzemi amaránttermesz- tés lehetősége körvonalazódik. Francia közreműködéssel az ipari célú feldolgozás adhat lendületet a Föld egyik legősibb kultúrnövényének hazai felfutásához. Akik szeptember 7-én, 14 órakor ellátogatnak a Békés megyei Kétsopronyba, a Rákóczi étterembe, hallhatnak a termesztéstechnológiáról, a piaci lehetőségekről, valamint a növényt is megtekinthetik egy 20 hektáros területen. Szeptember közepén nyitják a gazdanapokat Hazánk legrégebbi agrárgazdasági seregszemléje, a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok 2006. szeptember 14-én nyitja meg kapuját. Az OMÉK éveit kivéve 1977 óta minden évben találkoznak az agrárium szereplői Bábolnán, ahol több mint 260 kiállító mutatja be termékeit a csaknem százezer látogatónak. A rendezők szándéka ebben az évben is az, hogy a kiállítás bemutassa az agrárium folyamatos fejlődését, a fejlesztés irányait és a versenyképesség megőrzése érdekében tett lépéseket. A kiállítás első két napján számos szakmai konferenciát és szakember-találkozót szerveznek. Eddig több mint 50 milliárd a támogatás a vidékfejlesztésre nvt A terv mindenekelőtt az átalakulás nehézségeinek enyhítését szolgálja NEMZETI VIDEKFEJLESZTESI TERV A kormányzati vidék- fejlesztési politika célja a vidéki térségekben élő emberek életminőségének javítása, a vidéki térségek további lemaradásának megakadályozása, felzárkózásuk esélyeinek biztosítása. Munkatársunktól Többek között ezt szolgálja a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT), amely az Éurópai Mező- gazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) garanciarészlegének intézkedéseit foglalja egységes keretbe, és egyben ez a garanciarészleg forrásaiból finanszírozott vidékfejlesztési intézkedések hazai végrehajtásának rendszere is. Eddig a Mező- gazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal több mint 50 milliárd forint támogatást fizetett ki a gazdálkodóknak az NVT-forrá- sokból. Az NVT kijelöli a vidéki térségek fenntartható fejlődését szolgáló célokat, prioritásokat, valamint tartalmazza az egyes intézkedések céljait, az intézkedések keretében támogatható tevékenységeket, a támogatás igénybevételének feltételeit, valamint végrehajtásának részletes szabályait is. Az NVT intézkedései elsősorban a környezeti kihívásokra adnak választ (agrár-környezetgazdálkodás, kedvezőtlen adottságú területek támogatása, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti és higiéniai követelményeinek való megfelelés elősegítése, mezőgazdasági területek erdősítése). Az intézkedések lényeges szempontja a vidék társadalmának talpra állítása. Ez azért nagyon fontos, mert ahol gazdasági hátrányok mutatkoznak, ott a lakosság mentális állapota is romlik. Ilyen intézkedések: a termelői csoportok létrehozásának támogatása, szerkezetátalakítás alatt álló, félig önellátó gazdaságok támogatása, korai nyugdíjazás. Az NVT horizontálisan az ország egész területére alkalmazandó, azonos feltételekkel. Ez alól kivételt képeznek a következő támogatások: az úgynevezett zonális agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramok, továbbá a kompenzációs támogatások a kedvezőtlen adottságú területeken gazdálkodók számára - a rendeletileg külön kijelölt területeken. Ez utóbbiak minősítését, valamint kijelölését rendeletben szabályozzák. A Mezőgazdasági és Vidék- fejlesztési Hivatal ez év július közepéig NVT-támogatásokra különböző jogcímcsoportonként az alábbi összegeket fizette ki a gazdálkodóknak: agrárkörnyezetgazdálkodási támogatásként mintegy 43,239 milliárd forintot, a kedvezőtlen adottságú területek gazdálkodóit segítendő 2,02 milliárd forintot. Hangsúlyt kapott azoknak a területeknek a hasznosítása, ahol a környezeti viszonyok miatt gazdaságtalan a földművelés. Ott az erdősítést segítik. Erre hozzávetőlegesen 3,02 milliárd forint jutott. A félig önellátó gazdaságok átalakításához eddig adott dotáció 337,4 millió forint volt, míg a termelői csoportok működésének finanszírozására idáig 2,378 milliárd forint támogatást adott a gazdálkodóknak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Az uniós standardoknak való megfelelés segítésére 382,4 millió forintot költöttek július közepéig. így az MVH eddig összesen 51,376 milliárd forintot utalt át a gazdálkodóknak az NVT-források terhére. ■ Az NVT intézkedései elsősorban a környezeti kihívásokra adnak választ.
