Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)
2006-08-07 / 183. szám
2006. AUGUSZTUS 7., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ 5 SOTM1IHM ítélkezés Megjósolható, hogy mondjuk még száz évig nem lehet politikai párt tagja magyar bíró. Előfordulhat, hogy a tanú, rosszul emlékszik, és megtörténhet az is, hogy nem mond igazat SENKI, MÉG A BÍRÓ SEM TÉVEDHETETLEN Nehéz a bíró hivatása, hiszen emberek szabadságáról, vagyonáról, egyes országokban az életéről dönt - mondta lapunknak dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. Ihárosi Ibolya- Egy tévéműsorban másodszor is szerepelt az apa és fia, akik hat évet ültek előzetes letartóztatásban, végül felmentették őket.- Tízezernél több döntést hoznak a bíróságok évente előzetes letartóztatásról. Ezeket az ügyészség vizsgálja, és az emberjogi szervezetek is figyelemmel kísérik a magyar gyakorlatot. Minden országban előfordulhat, hogy valakiről utóbb kiegyes országokban az életéről dönt. Óriási a felelősség, és senki sem tévedhetetlen.- Ön személy szerint miért választotta a sok jogászi pálya közül éppen a bíróit?- Azért lettem bíró, mert mindig is bántott az igazságtalanság, szerettem volna valamit tenni azért, hogy az emberek kiszolgáltatottsága csökkenjen.- Vannak, akik ágy vélik, hogy a bírák túl hamar, élettapasztalatok nélkül kerülnek az említett felelősségteljes döntés közelébe.- Egyre hosszabb a bíróvá válás folyamata. Amikor én végeztem az egyetemet, a szakvizsga letétele után rögtön ítélkezni kezdtünk. Ma hosszú a képzés, a legfiatalabb bíró is már harmincéves, mire kisebb ügyeket tárgyal. Sőt, már a kinevezésre is éveket kell várni. Jelenleg Az, hogy egy újságban megírják, milyen ítéletet várnak egy bírótól, az őt nem befolyásolhatja. derül, ártatlanul ítélték el, vagy ártatlanul volt előzetes letartóztatásban. Ezeknek az eseteknek a száma szerencsére a világban és Magyarországon is kevés. Ismert tény, hogy az Egyesült Államokban a halálos ítéleteket csak többszörös vizsgálat után hajtják végre. Előfordulhat, hogy 15-20 évig is eltartanak az eljárások. Pár évvel ezelőtt mégis megtörtént, hogy valakit 17 év után végeztek ki méreginjekcióval, s később mégis kiderült, hogy nem ő volt a gyilkos. Azt szeretném érzékeltetni, hogy a leggondosabb munka mellett is előfordulhatnak tévedések. Előfordulhat, hogy az adott ügyben öt tanú ötféleképpen adja elő a történteket. Megtörténik, hogy rosszul emlékeznek, de az is, hogy szándékosan nem mondanak igazat. A bíró munkája nem olyan, mint a sebészé, aki láthatja, hogy mely szervünk beteg. Nehéz a bíró hivatása, hiszen az emberek szabadságáról, vagyonáról, ugyanis minden bírói állás be van töltve, ha jól emlékszem, 2816 bíró tevékenykedik az országban.- Véleménye szerint indokolt-e, hogy a bírók számára tilos mindenfajta politikai tevékenység?- Az alkotmány írja elő, hogy párt tagja nem lehet bíró, politikai rendezvényen nem vehet részt. Politikai meggyőződését nyilvánosan nem hirdetheti ki. Nyugat-Európában lehet politikai párt tagja a bíró, és a meggyőződését megvallhatja. Éppen egy magyar ügyben mondta ki az Emberjogi Bíróság, hogy az új európai demokráciák esetében ez a szabály átmenetileg fenntartható akkor is, ha alkotmányos jogot korlátoz. Azt senki sem tudja megmondani, meddig számítunk fiatal demokráciának, de az prognosztizálható, hogy még száz évig nem lehet politikai párt tagja egy magyar bíró.- Milyen egyéb magatartási etikai szabályok vonatkoznak a bírákra? Kulturáltabb megoldás, a nyugat-európai gyakorlat, hogy bírói ítéleteket szaklapokban lehet vitatni, politikai napilapokban nem - véli dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke- Elkészült az etikai kódex, a bírói egyesületek elfogadták, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács egyetértésével. A bírónak hivatásához méltó magatartást kell tanúsítania. Mindenkinek tudnia kell, hogy meddig lehet elmenni öltözködésben, hajviseletben, a magánéletében. Ha probléma merül fel, azt a fegyelmi bíróság vizsgálja. Szerencsére évente legfeljebb 1-2 tucat fegyelmi eljárás fordul elő, az sem ilyen ügyekben. Az megtörténik, hogy bíró közlekedési szabályt megsért. Volt már ittas vezetés is. Ezeket nagyon szigorúan veszik a bírák esetében. Ha büntetőeljárás indul, és alaposnak tűnik a vád, a legritkább esetben várja meg a bíró, hogy ebben minőségében ítéljék el. Általában előbb lemond.- A bíró mennyire tudja függetleníteni magát attól a politikai, társadalmi és emberi közegtől, amelyben dolgozik?- Természetesen nem tudja függetleníteni. A bíró a jogszabálynak és a lelkiismeretének van alávetve. A társadalmi folyamatokat ő is érzékeli, de ha szabad így mondani, semmiféle egyéb elvárásnak, mint amit a jogalkotó számára megszabott, nem köteles eleget tenni. Az, hogy egy újságban megírják, milyen ítéletet várnak egy bírótól, az őt nem befolyásolhatja. Az egyik legnagyobb emberjogi szervezet tavaly Finnországot azért marasztalta el, mert az igazságügyi miniszter a legfelsőbb bíróság által lezárt ügyben véleményt mondott. Néhány hónappal később a miniszter távozott is a posztjáról. Nem engedik azt meg, hogy befolyásolják a bíróságot a politikusok. Természetesen megtörténhet a sajtó útján is, hogy nyomás alá helyezik a bírót egy bizonyos ügyben. Európa legtöbb országában ezt tiltják a törvények. Franciaországban például ez egyszerűen bűncselekmény. Németországban pedig a sajtótanács ítéli el azt a lapot, amely ezt megpróbálja. E téren van még mit tanulnunk.- Nálunk is úgy lehet, hogy egy-egy ügy gerjeszti önmagát a sajtóban. Egy lap csak egyszer foglalkozik az üggyel, de összefüggőnek látszik a folyamat.- A bíró meg esetleg úgy éli meg, hogy hozott egy döntést a legjobb tudása és lelkiismerete szerint, és a sajtó mégis bünteti emiatt. Mi most azzal próbálkozunk, hogy közös etikai norma- rendszert dolgozzunk ki a sajtóval. Ennek szankciója csak any- nyi lenne, hogy hivatkozhatnak rá a felek.- A bírák nem egyenrangúak a tévékben, a lapokban, ahol mondja a magáét a rendőr, a gyanúsított, a védő és nem mondhatja a bíró.- Pillanatnyilag ezt törvény tiltja. Európa más országaiban nincs ilyen szabály. Tudomásom szerint egy emberjogi szervezet meg is támadta az Alkotmánybíróság előtt, de ameddig hatályban van, a bíró nem nyilatkozhat. Vándorprédikátor Szegény bíráink Ötvenkét éves, a Legfelsőbb Bíróság és az Európai Jogakadémia elnöke Ki a kirekesztő? Lomnici Zoltán egy ideje a fejébe vette, hogy nem jól működik ez az élet alakította kontrollstruktúra, korlátok közé kellene vonni az ítélet- és bírósági intézménykritikát például a szakfolyóiratok körébe. Ez nyilvánvalóan megnyugtató lenne számára, hiszen a szakfolyóiratok olvasása szűk körű, nem kellene szembenézni az idegesítő napi és heti kritikákkal. Ez ügyben már eddig is energikus lépéseket tett, vándorprédikátorként járja az országot, nyilatkozik - írta a legfelsőbb bíróság elnökéről az Élet és Irodalom vezércikkében Kovács Zoltán. Minden lehetséges fórumon elmondja a főbíró, így lapunknak is kifejtette, hogy európai összehasonlításban igen rosszul fizetettek a magyar bírák. A világon szinte mindenütt kalkulálnak azzal, hogy ez az ítélkezés rengeteg stresszel jár, s ennek megfelelőek a bérek is - mondta munkatársunknak Lomnici Zoltán. Az erkölcsi és egyben az anyagi megbecsülés hiányát jelzi - tette hozzá -, hogy a legutóbbi felmérés adatai szerint az Európai Unióba 2004-ben felvett tagországok közül is az utolsó előtti helyen van a magyar bírók fizetése. lomnici Zoltán 1954-ben született Budapesten. Jogi egyetemi tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte, 1991-től dolgozik a Legfelsőbb Bíróságon, 1998- ban a Legfelsőbb Bíróság elnöke megbízta a főtitkári és sajtószóvivői feladatok ellátásával. Az újságírók az év sajtószóvivőjének választották 2002-ben. A köztársasági elnök 2002-ben a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé, majd júniusban a Legfelsőbb Bíróság elnökévé nevezte ki. Többek közt tiszteletbeli elnöke a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületének. Több mint egy évtizede szerkeszti a Közigazgatási és Gazdasági Döntvénytár című folyóiratot, szerkesztője az Adó, vám és illeték, illetve az Európai Jog iratoknak. Főszerkesztője a Legfelsőbb Bíróság Bírósági Határozatoknak és annak on-line változatának. Több tanulmányút keretében volt lehetősége megismerni az Európai Közösségek Bíróságának tevékenységét. Egyebek mellett az Európai Jogakadémia és az Európai Unió Legfelsőbb Bírósági Elnökeinek Egyesületének elnöke. Több harminc szakmai köny\’ szerzője, társszerzője. Visszautasította Lomnici Zoltán, amikor Tamás Gáspár Miklós fdozófus az egyik napilap hasábjain azt állította: „a bírák jelentős része ahhoz a felső közép- osztályhoz tartozik, amely cigányellenes, nőellenes, homofób, idegengyűlölő, antiszemita és mélyen lenézi a kitaszított szegényeket”. Nyomatékosan hangsúlyozta: a bírák nem antiszemiták, cigány- vagy nőellenesek. Szerinte „a kirekesztő hangvételű írás a szerzőt minősíti”. A főbíró szerint el kell dönteni, hogy akarunk- e olyan országban élni, ahol a rendőr nem mer intézkedni, a bíró nem mer ítélni.
