Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-04 / 181. szám

2006. AUGUSZTUS 4., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ALMANACH 2006 - 63 KOPPÁNYSZÁNTÓ 5 A falu fejlődött, a munkanélküliség nőtt az elmúlt tizenöt évben Úgy érzem, egyfelől fejlődött a falu, másrészt a 90-es évektől fokozatosan emelkedő munka- nélküliség súlyos problémát je­lent - összegezte az elmúlt idő­szakot Niklai János polgármes­ter. A település infrastruktúrája a rendszerváltás óta a csatorná­zás, és néhány száz méter út­szakasz burkolatának kivételé­vel megoldott. A közmunka, közhasznú és közcélú foglalkoz­tatás keretében évente 10-15 embert alkalmaz az önkor­mányzat, ez azonban csak ideig óráig tartó megoldásnak szá­mít. Fontos lenne, hogy hely­ben több legyen a munkaalka­lom, akár közhasznú vagy köz­célú foglalkoztatáson keresztül is. A következő időszak nagy ki­hívását az jelenti, hogy az ügye­ket körjegyzőségben intézik majd 2007. január 1-jétől. Emel­lett a közeljövőben meg kell ol­dani a Kossuth utca, valamint a járdák felújítását, illetve amint lehet, a csatornahálózat kiépíté­sét. Niklai János polgármester fogadóórája: hétfőtől csütör­tökig 7 órától 17.30-ig. Pály Dezső jegyző fogadóórája: hétfőn és csütörtökön 8 órá­tól 17-ig. A falugazdász ked­denként 13 és 16 óra között fogadja a hozzáfordulókat. A háziorvos hétfőn 13 és 15, szerdán 10 és 13, pénteken 8 és 11 óra között rendel. A katolikus mise vasárnap 8.30-kor kezdődik. Az összeállítást Hargitai Éva írta, a fotókat Bakó Jenő készítette. Az oldal megjelenését a koppány- szántói és a Tolna megyei önkor­mányzat támogatta. Segít a fiatal az idősnek megyeszéle Aki tehette, már elköltözött, de sokan járnak vissza Jakabné Stiasny Bianka óvónő olvas mesét az óvodásoknak, köztük saját kislányának, a három éves Zsófinak. Az óvoda teljes kihasználtsággal működik. Mivel helyben nincs iskola a gyerekek többnyire Nagykónylba, Tamásiba, vagy a Somogy megyei Törökkoppányba mennek tanulni A falu a közmunkások keze nyomán virágba bo­rul, de az önkormányzati foglalkoztatás a munka- nélküliség problémájára nem megoldás. A koppányszántóiak minden bi­zonnyal jó emberek, hiszen a közmondás úgy tartja: aki a virá­got szereti, rossz ember nem le­het. És amikor az átutazó keresz­tül hajt falun az első, amit észre- vehet, az a rengeteg virág. A köz­területek rendben tartását, virá- gosítását a közmunkások, és a közelben élők végzik el - tudtuk meg Niklai János polgármester­től. Sőt, sokszor az időseknek a ház körüü munkákban is bese­gítenek. Akárcsak a legtöbb kis­település, Koppányszántó lakos­sága is elöregedőben van: az idő­sekkel szociális gondozó foglal­kozik, és az óvoda konyhájáról ebédet is szállítanak annak, aki igényli. Kopitár Vincéné inkább magára főz. - Dajkaként har­minc évig ettem az üzemi kosz- tot, már nem igazán vágyom rá, különben is szeretek sütni, főzni - mondta a nyolcvanegy éves asszony. Őt kérték fel egykor, hogy vegyen részt a nyugdíjas­klub szervezésében, de mint mondta, egyrészt nagyon keve­sen érdeklődtek a dolog iránt, és a kora miatt maga sem akart ilyen feladatot vállalni. A nyug­díjból úgy ahogy ki lehet jönni, de két gyermeke is sokat segít. Azonban a fiatalok sincsenek egyszerű helyzetben. Jakabné Stiasny Bianka, az óvoda vezető­je Tamásiból jött ide férjhez. Mint elmondta, itt volt egy kis telke a családnak, amin építke­zésbe kezdtek. így volt olcsóbb, egyébként hozzá sem foghattak volna. - Nehéz munkát találni a környéken, én szerencsés va­gyok, hogy a gyes után visszavet­tek a munkahelyemre - mondta a fiatal édesanya. Az építkezéshez felvett hitel törlesztése mellett most sem könnyű kijönni két fi­zetésből, de a gyesből és egy fize­tésből még nehe­zebb volt. Véle­ménye szerint a városi gyerekek sok szempontból jobb helyzetben vannak, de a falu is előnyökkel bír. Egy tamási kisdiáknak például nem kell mindennap egy embe­rekkel tömött buszon zötykölőd- nie - a faluban nincsen iskola -, de nem olyan közeli a kapcsolata a természettel, mint egy kop- pányszántói társának. A gyerekek száma az óvodá­ban évek óta stabil, most tizen­öten vannak, azaz kitöltik a tel­jes létszámot. A családok elköl­tözése nem igazán jellemző, aki tehette, már elment. Rácz Móni­ka az önkormány­zatnál dolgozik gazdasági ügyin­tézőként, közben az államigazgatá­si főiskolán tanul. Mivel az önkor­mányzat átalaku­lás előtt áll, a helyzete bizonyta­lanná vált. A faluból a fiatalok a munkalehetőségek hiánya mi­att továbbállnak, a városok felé veszik az irányt. Ennek ellené­re kialakult egy összetartó tár­saság, akik hétvégére hazajár­nak. Szórakozási lehetőség helyben nincsen, esetleg össze­jönnek szalonnát sütni a közös­ségi ház udvarán, vagy lemen­nek a Balatonra - tudtuk meg Rácz Mónikától. A szüleivel kö­zösen mezőgazdasági vállalko­zást vezet, ő a faluban az utolsó tehenes gazda. Három szarvas- marhájuk van, amelyekkel nyugdíjas szülei foglalkoznak, a szaporulatot leadják vágóál­latnak. Sajnos a felvásárlók szabják meg az árakat, amihez kénytelenek alkalmazkodni. Hamarosan megnyitja kapuit a könyvtár Lehetőség lesz a településen könyvtár és szélessávú in­ternet használatára a kultu­rális-szociális és oktatási in­tézmény könyvtártermében. A Tamási-Simontornya Több­célú Kistérségi társulás, és a tamási Könnyű László Váro­si Könyvtár jóvoltából a moz­gókönyvtári rendszerben is részt vesznek. Burkolatot kapott a falu legkevésbé járható utcája Július 28-án adták át a Petőfi utca vápás vízelvezető út be­fejező szakaszát. Ezzel szilárd burkolatot kapott a falu legne­hezebben járható része, és a vízelvezetés problémáját is megoldották. A beruházás utolsó szakaszához a leghát­rányosabb települések me­gyei keretéből pályázaton nyertek pénzt. Felújítanák a Kämmerer család sírkápolnáját Idén lesz dr. Kämmerer Ernő születésének 150. évforduló­ja. Ez alkalomból szeretné az önkormányzat a család sír­kápolnáját felújítani. A falu neves szülötte történészként, országgyűlési képviselőként, valamint a szépművészeti múzeum első igazgatójaként vált híressé. A kápolna fel­újításához Baán Iűszló a Szépművészeti Múzeum igazgatója, valamint Frank- né Dr. Kovács Szilvia a me­gyei közgyűlés elnöke aján­lotta segítségét. ADATOK Lélekszám: 432 Iskolások száma: 30 Óvodások száma: 15 Költségvetés: 47 000 000 Ft Fejlesztési keret: 2 000 000 Ft Munkanélküliség: 24,8% Nemrégiben a faluban jártak a magyar rádió munkatársai, és felvették a római katolikus temp­lom 18. században készült ha­rangjának a hangját. Jövőre egy hétig a faluból.szól majd a déli harangszó az éteren keresztül, a falu történetének rövid ismerte­tője után. A templomban jelenleg három harang van. A legnagyobb négyszáz kilogrammot nyom, van egy közepes méretű harang, és egy kisebb lélekharang is. Egy évtized után ismét körjegyzőségben Tíz éve van Koppányszántónak önálló polgármesteri hivatala, de január elsejétől újra körjegy­zőségben kell intézniük a falu ügyeit A képviselőtestület a szomszédos Értényhez való csat­lakozásról döntött Pályi Dezső jegyző és Kovács Lajosné főmun­katárs tizenkét éve dolgozik a községházám A nyugdíj előtt ál­ló asszony az elmúlt több mint egy évtizedben végigkövethette, ahogyan a falu szépült, fejlő­dött. Most negyven évi munka után nyugdíjba vonul, és a csa­ládjának szenteli minden idejét ■ Nagy szerencse, ha valaki helyben tud elhelyezkedni. A fia­talok többnyire a nagyvárosokba men­nek munka után. Irtják a gazt, vetik a makkot erdőn, mezőn A környéken nincs konkurenciája a vállalkozásnak Vargáné Pál Magdolna három éve vezet egy erdészeti mun­kával foglalkozó vállalkozást. Többek között az aljnövényzet irtásával, csemeteültetéssel, makkvetéssel, útszélesítéssel foglalkoznak. Most éppen a kaszálások szezonja van. A gyes után nem tudott vissza­menni a munkahelyére, de adódott helyette egy másik le­hetőség. A férje erdészként dolgozik, így a kapcsolat adott volt. Általában csak falubelie­ket, most négy alkalmi mun­kavállalót foglalkoztatnak. A munkát egyszerű kézi szer­számokkal, kaszákkal kezd­ték. Egy év kellett, mire elin­dult a vállalkozás, akkor már korszerű munkagépeket is be tudtak szerezni. Ä Gyulaj Zrt.- n kívül dolgoztak már többek között a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, valamint erdőbir­tokossági társulásokkal. Természetesen a munka nem könnyű: dolgozóik és ők maguk is hajnalban kelnek, hogy a nagy melegben már egy óra körül haza tudjanak menni. Az ember azt gondol­hatná, hogy a tavasztól őszig tartó szezon után szünet kö­Vargáné Pál Magdolna vetkezik, de az erdőkben té­len is bőven akad mit csinál­ni. Többek között ez a sarjle- verés időszaka, de az elhanya­golt szőlőket is ilyenkor te­szik rendbe. Nem panaszkodnak, a vál­lalkozás megbízhatóan, jól működik. A környéken sehol nincsen konkurenciájuk, csak Tamásiban működik több hasonló profilú vállalko­zás. Már gondolkodtak a fej­lesztésen: új terület felé, a parlagfűirtás felé nyitnának, ehhez keresnek most pályáza­ti lehetőségeket. RECEPT Koppányszántón sülnek a legszebb lukaskalácsok Szántón készülnek a legszebb lukaskalácsok: A receptjét Gu­lyás Ferencné mondta el. Két kg liszthez 2 dl tejben fel­futtatott 5 dkg élesztőt, 2 tojást, egy teáskanál cukrot, és egy csi­petnyi sót gyúrunk. Negyedórá­nyi kelesztés után dagasztjuk, és tejet, aludt tejet öntünk hozzá fele-fele arányban, amíg el nem éri a megfelelő állagot. Zsírral ki­kenjük az edény falát, kevés cukrot és sót teszünk bele. Simá­ra kidolgozzuk, és kétszeresére kelesztjük a tésztát Ha megkelt, zsemlényi darabokat vágunk be­lőle, és 30 cm hosszúra sodorjuk Gulyás Ferencné őket, majd a két végüket össze­kapcsoljuk. Ha kisült, egy nagy kanál zsírt megolvasztunk, tej­fölt, borsot, sót keverünk hozzá és ezzel kenjük meg a tetejét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom