Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-01 / 178. szám

Megyei viszonylatban ritkaságnak számít a numizmatikai tárlat Az országban -főként Buda­pesten - rendszeresen tarta­nak numizmatikai kiállításo­kat Tolna megyében azonban ritkaságnak számít az ilyes­mi. Ezért is bír nagy jelentő­séggel az a tárlat, ami mától, szeptember végéig látható Pakson. A forint történetét is­merhetik meg az érdeklődők, két helyi gyűjtő, Csordás Jenő és Pupp Ferenc kollekciója alapján. A fém- és papírpén­zek mellett kapcsolódó kordo­kumentumok is megtekinthe­tők a városi múzeumban. Ér­dekesség például az az elér­téktelenedett inflációs pénz, amelyet „Halál a feketézőkre!” felirattal láttak el. Vagy a gyászkeretes nyomtatvány az adópengő haláláról. A kiállítást az éremgyűjtő egyesület megyei titkára, Berta József nyitja meg 17 órakor. Barcs utazók Több mint nyolc­vanezer ember lépte át a határt júliusban a barcsi átkelőn, s jó­formán minden második utas j magyar, akiknek az Adria az úti célja. Szombatonként közel 4000-re nő a napi forgalom, s ekkor 1800-2000 a magyar ál­lampolgár. A múlt év hasonló időszakában 82 ezer átlépőt számoltak össze ugyanitt, s kö­zülük 42 685 volt a magyar. Kaposvár buszozás a környe­zetvédelmi program részeként csapadékvízfogót építenek ki, járműfelismerő videokamerás beléptetőrendszert telepítenek, térburkolattal látják el a kapos­vári buszpályaudvarhoz tarto­zó járdát és utakat. A 60 milli­ós beruházás augusztus 7-én kezdődik, és előreláthatóan szeptember végéig készül el. Magyarhertelend fürdőpénz a hertelendi gyógyfürdő két szezonnal ezelőtt válságba ke­rült, a korábbi tulajdonos ugyanis képtelen volt a mű­ködtetését továbbbra is vállal­ni. A strand így kényszerűség­ből a Szigetvári Takarékszö­vetkezet birtokába jutott. Nemrég egy holland befektető komoly, az információk sze­rint több százmillió forintos vételi ajánlatot tett a tulajdo­nosnak. Mohács SÜRGŐSSÉG Naponta átlag negyven beteget látnak el a város és térsége egészség- ügyi centrumának sürgősségi részlegén. Az osztály állandó zsúfoltsága nem tartható. Kü­lön rendelőben kell fogadni a sebészeti jellegű, a belgyó­gyászati, az ideggyógyászati vagy a fertőző betegséggel or­voshoz fordulókat. Ez valósul meg a most induló 60 milliós beruházással. Nagykőrös cifrázhatják Évti­zedekig minden városvezetés csak ígérte a nagykőrösi Cif-. rákért felújítását. Ez most, jú­lius végén teljesült. Esztéti­kus térkövekkel burkolták a sétányokat, a mellékutakat kőzúzalékkal alapozták, és gyöngykaviccsal borították. Legfőképpen a gyerekek örül­nek a felújításnak, mert biz­tonságos, jól felszerelt játszó­teret kaptak. Szentlőrinc munkahelyek a vá­ros körzetében közel fél szá­zalékkal csökkent a munka­nélküliség júniusban, így az most 15,5 százalékos. A fő­ként az idény- és közmunka­lehetőségeknek köszönhető kedvező változás ellenére a térségi foglalkoztatási mutató még mindig lényegesen meg­haladja a 12,3 százalékos me­gyei átlagot. Zamárdi listavezető Egytől tí­zig pontozták a bel- és külföl­di turisták a dél-balatoni tele­pülések kedveltségét. A nyolc forduló után készített össze­sítés alapján Zamárdi került az élre a hazai és a külhoni vendégek értékelése alapján is. A belföldiek szerint Bala- tonmáriafürdő, a külföldiek szerint Balatonkeresztúr a második a listán. ToserdŐ szépségek A múlt szombaton délután, huszonegy indu­ló közül megválasztották Tőserdő szépét. Ez volt már a tizen­egyedik alkalom, amikor a lányok megmutatták magukat a ki­futón. A felvételen Kalderás Teréz első udvarhölgy, Túri Diána királynő és Bozorádi Linda második udvarhölgy látható. A bankjegyek vízjeleit mindig aprólékos műgonddal készítik A vízjel akkor keletkezik, ami­kor a nedves, híg papírmasz- szából egy szita felületén ké­szül a papírlap. Rajzolatát a szita adja: a kidomborodó he­lyekre kevesebb, a bemélye- dőkre több papíranyag rakó dik le. Száradás után, fény fe­lé tartva ez világosabb és söté- tebb tónusú mintázatként jele­nik meg. Leginkább biztonsá­gi okokból használják: ok­mányokon, bélyegeken, bank­jegyeken. A bankjegyek vízje­lei aprólékos műgonddal ké­szülnek. Általában a rájuk nyomtatott személy portréjá­nak tükörképét ábrázolják, a pénz, viszonylag szabad, át­látható részén. A forintnál is ezt alkalmazzák. Lassan, de biztosan meghódítja Európát a közös fizetőeszköz Jelenleg 12 EU-tagországban használják a közös fizetőesz­közt, az eurót. Vitathatatlan, hogy bevezetésével ugrássze­rűen megnőtt az utazási kedv, hiszen a pénzváltás nem okoz gondot. Az euró népszerűségé­vel mégsem elégedettek az eu­rópai képviselők, s ezért pro­pagandát sürgetnek. Minde­nekelőtt az eurózónához csat­lakozó országok polgárait sze­retnék megnyerni. A tervek szerint 16 millió eurót költe­nek az euró népszerűsítésére. Várhatóan az új fizetőeszköz­re való átállás után, közép- és hosszú távon, valamivel ma­gasabb infláció lesz az új tag­államokban, de a közös árfo­lyam-mechanizmus segíti a ki­egyenlítődést. A visegrádi né­gyek közül Szlovákia legha­marabb 2009-ben, Cseh-, Len­gyel- és Magyarország pedig 2010-ben csatlakozhat az euróövezethez. Fizetőeszközök között világcsúcstartó volt a magyar pengő Szemtanúk szerint, 1946. au­gusztus 1-jén tele voltak a pesti utcák eldobált papírpénzekkel és adójegyekkel Utcaseprők takarították el a megbukott pengői Ami, mindezek dacára világrekorder lett. A még ki­adott legnagyobb címlet száz­millió B pengő (B - billió) volt, a már forgalomba nem került, de kinyomtatott csúcstartó pén­zen pedig ez szerepelt: egymil­lióid B pengő. Ha teljesen kiír­ták volna a számot, az egyes után 21 nulla kerül. A „mérhetetlen” infláció utolsó stádiumában beveze­tett, bankjegynek nem minő­sülő adópengő (adójegy) is szépen hízott. Árindexét a végén már naponta módosí­tották. Egy adópengő elvileg kétezer-trillió pengőt ért. Eb­ből is egyre nagyobb címle­tek jöttek ki a nyomdából. Az utoljára kibocsátott egy- milliárd adópengő, forintra váltva 50 fillért ért. Berta József nagy becsben tartja az 1946-ben kiadott bankjegyeket. A gyűjtők között az akkori százas ötezer forintot ér, a tízes harmincezret A forgalomba kerülő fém­pénzeken kívül sokfajta alkalmi veret készül min­den évben, az éremgyűj­tők nagy örömére. De ér­dekes gyűjteni valók akadnak a közelmúlt for­galmi pénzei között is. Wessely Gábor Magyarországon Károly Ró­bert honosította meg a forintot 1325 körül, s 1892-ig szolgált fizetőeszközül. Aztán a korona vette át a helyét 1926-ig, majd a pengős korszak következett, 1946-ig. Az akkor, augusztus 1- jén született forint ma hatvan éves. Ki tudhat többet róla, mint egy éremgyűjtő? A Magyar Éremgyűjtők Egye­sülete Tolna Megyei Szövetségé­nek titkára, Berta József, renge­teg „forinttörténeti” érdekesség­gel szolgál. Az első esztendő, 1946 pénzei nagyon egyediek voltak. A kétfilléres tombakból, azaz rézötvözetből készült, és még nem volt lyukas. Az egy- és kétforintost az akkoriban igen nagy kincsnek számító alumíni­umból gyártották, amelyhez az alapanyagot a Mátravidéki Centrálé Távvezeték huzaljaiból nyerték. Az ötforintos ezüstből készült. A háborúból épphogy kilábalt országban mindenből kevés volt; acélból is. A pénzver­de készleteit „önként” felaján­lották az újjáépítés során gyor­san összedobott Kossuth-híd- hoz. S aztán az ötletes pénzver­déi dolgozók, a Népligetben ma­radt, kilőtt tankok tengelyéből készítettek verőtöveket. Papírpénzt csak tízes és szá­zas címletben nyomtak. A zöld papírtízesen Pfeffer Mihály, a Pénzjegynyomda gépmestere mosolygott, míg a kék színű szá­zasra Tőkés Jánosné pénzjegy­nyomdai dolgozó képmása ke­rült. Előbbit Petőfi Sándor, utób­bit Kossuth Lajos szorította ki. Az elmúlt hatvan esztendő alatt sokat változott a formt Mó­dosult az érmék anyaga, nagysá­ga, nagyot nőttek a címletek, el­tolódott a fém- és papírpénzek határvonala. Korábban a tízes is papírból volt, ma a százas is fém. A gyűjtők rendszeresen megvá­sárolják a Magyar Nemzeti Bank által minden évben kibocsátott forgalmi sorokat, melyek nor­mál- és tükörveretben is készül­nek. De igazi csemegének az emlékveretek számítanak. Bizo­nyos eseményekhez kapcsolódó­an adja ki ezeket a bank. Ilyen volt a pápalátogatás, és ilyen lesz az '56-os forradalom évfor­dulója. Most, a forint hatvanadik születésnapjára is megjelenik egy tematikus összeállítás. Tu­lajdonképpen az emlékveretek is rendes fizetőeszközök, csak nem forognak a hétköznapi élet­ben. Berta József szerint érdekes lenne látni egy áruházban a pénztárosnő arcát, akinek egy fém ötezressel fizetnek. A régi pénzekkel korosodnak az éremgyűjtők A forinttal együtt korosod­nak az éremgyűjtők is. A fia­talok érdeklődése, szabad­idős tevékenysége más irá­nyú. Főként a számítógép és a technikai sportok foglal­koztatják őket. A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének 1984 óta van Tolna megyei csoportja. Szekszárdon, a Babits Mihály Művelődési Házban találkoznak, havon­ta egy alkalommal. A tagok díjtalanul részt vehetnek az országos nagyrendezvénye­ken és aukciókon, ezenkívül évente kétszer numizmatikai folyóiratot és szakkatalógust kapnak. A megyei taglétszám stagnál, harmincon vannak. HÍREK A RÉGIÓBÓL 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG A NAP TEMAJA pénztörténelem Az első papírtízesekre 194ó-ban a Pénzjegynyomda gépmesterének arcmása került, a kétfilléres nem volt lyukas, a forintos huzalból készült, az ötöst pedig ezüstből verték SZÜLETÉSNAPJÁT ÜNNEPU A FORINT

Next

/
Oldalképek
Tartalom