Tolnai Népújság, 2006. augusztus (17. évfolyam, 178-204. szám)

2006-08-26 / 200. szám

4 ALMANACH 2006 - 22 CIKÓ TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. AUGUSZTUS 26., SZOMBAT áüiikifláiiiJi Kopjafát állítottak a nemzeti ünnepen A Cikói Székely-Német Hagyo­mányőrző Egyesület kopjafát állított a művelődési ház udva­rán. Mint Bogos Jeromosnétól, a szervezet elnökétől megtud­tuk, az emlékhelyet a széke­lyek kálváriájának emlékére állították. Szemcsuk István fa­faragó három jelentős dátumot vésett bele: 1764, a madéfalvi veszedelem időpontja, 1941, Bukovina elhagyásának és 1945, a Cikóra telepítés dátu­ma szerepel rajta. A kopjafa avatását augusztus 20-án tar­tották. Az ünnepségen Fábián Gergely a Bukovinai Székelyek Szövetségének tiszteletbeli el­nöke mondott beszédet, vala­mint a helyi kórusok léptek fel. Kiválóan működik a testvérkapcsolat Július elején Dauphetálban, Cikó németországi testvérköz­ségében voltak az önkormány­zat és a német kisebbségi ön- kormányzat képviselői. A cso­porttal általános iskolás diákok is utaztak. Az 1998 óta jól mű­ködő kapcsolatnak köszönhető­en rendszeresek a találkozások mind a falu vezetői, mind a di­ákok, mind a sportolók között. Gyakoriak a csereüdültetések. A családok között barátságok szövődtek. A cikóiak a német településről szeptember végére várják a viszontlátogatást. ADATOK Lélekszám: 1014 Óvodások száma: 45 Iskolások száma: 104 Nyugdíjasok száma: 170 Vállalkozások száma: 44 Adóbevétel: 6 800 000 Ft Költségvetés: 182 000 000 Ft Fejlesztés: 29 000 000 Ft Munkanélküliség: 8.8% ERRŐL BESZÉLNEK Nincs hely, ahol a fiatalok ösz- szejöhetnének. Csak a kocsma marad, meg az a néhány alka­lom, amikor együtt szórakozik a falu. Igaz, hogy önkormány­zati épületben van egy kon­diterem, de edzeni sem lehet a végtelenségig. Az idősekkel ugyanez a helyzet Elkelne egy idősek napközije, ahol az étke­zés is megoldható lenne, de egyenlőre nincs. ígéret van, hogy lesz, de tudja a falu né­pe, hogy szegény az eklézsia. Azért bíznak abban, hogy egy­szer ezek is szolgálhatják ké­nyelmüket, szórakozásukat. Elfogytak az ingyentelkek gyarapodás Új házak épülnek, a régieket sok tulajdonos felújítja Több pályázatot elutasítottak, de terveiket azért megvalósították Csend, nyugalom van. Antalné Müller Piroska és családja azért is választotta Cikót, mert kislányuknak, Zitának néhány év múlva nem kell utazgatni az óvodába Cikón nem fogy a népes­ség. Az utóbbi években megmozdult az ingatlan- piac, egyre többen választ­ják lakóhelyül a völgységi települést. Helyben nin­csenek munkahelyek, de aki dolgozni akar, gyorsan és könnyen eljuthat a kö­zeli városokba. Bonyhád felől gondozott szőlők, kertek mellett visz az út Cikóra. A falu határában a vasúti átjá­rót a 13. századi, román stílusú Ótemplom romjai őrzik. A köz­ség zsáktelepülés, annak min­den előnyével és hátrányával. A főutcán a felújított házak előtt szépen gondozott virágos ker­tek. Napközben a sétálgató, be­szélgető emberekkel alig lehet találkozni. Aki csak teheti, a kö­zeli városokban, főként Bony- hádon és Szekszárdon dolgo­zik. Helyben az önkormányzat és intézményei adnak kenyér- kereseti lehetőséget. - Sok a nyugdíjas, de a fiatalok is szíve­sen maradnak szülőfalujukban - mondta dr. Ferencz Márton polgármester. Egyre többen vannak, akik más településeket hátuk mögött hagyva Cikót vá­lasztják lakóhelyül. Régi háza­kat vesznek, azokat felújítják és sokasodik az új házat építők száma is. Ez annak is köszön­hető, hogy a falu vezetése nagy figyelmet fordít a lakosság meg­tartására. Az önkormányzat ed­dig ingyentelket adott a letele­pülőknek. Ezek mára elfogytak, folyamatban van az új telkek ki­alakításának előkészítése. Mű­ködik a homlokzatfelújítási program is. Aki ingatlanának homlokzatát rendbe teszi, ön- kormányzati támogatásra pá­lyázhat. Évente így átlagosan húsz házat újítottak fel eddig a faluban, ami a te­lepülés előnyére válik. Tovább fo­kozhatja a felújítá­si kedvet, hogy a tavaly elfogadott rendezési terv je­lentős számban jelöl meg helyi védettségű lakó- és melléképületeket. Tervek szerint ezek renoválását is segí­ti az önkormányzat. Antalné Müller Piroska és családja Mucsfáról érkezett Cikóra.- A férjem itt született. Na­gyon tetszik a falu fekvése. Itt vásároltunk telket, építkezünk. Míg a ház készen lesz, anyó- soméknál lakunk. Kö­zel vannak a városok, jó a buszközlekedés. Nincs átmenő forga­lom, csend és nyuga­lom van. A kislányunk, Zita még csak egyéves, de jó tudni, hogy néhány esztendő múlva utazgatás nélkül járhat óvodá­ba, iskolába, mert az is van itt, méghozzá nem is akármilyen. Minden közmű megvan és bol­tokban sincs hiány. Kedvező, hogy nincs kommunális adó, nem kell fizetni a szemétszállí­tásért. Úgy látom, a képviselő- testület arra törekszik, hogy minden meglegyen, amire az itt élőknek szükségük van, s nem hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy a cikóiak szép környezet­ben élhessék mindennapjaikat. Milliókat fordítottak az iskola és az óvoda felújítására A cikói általános iskola nyolc- osztályos. A község iskolatársu­lást tart fenn Grábóccal és MőcsénnyeL A gyerekek saját iskolabuszokkal közlekednek, amelyeket németországi testvér- települése, Dauphetal ajándé­kozott a falunak. A két társult községből egyre több óvodás és általános iskolás érkezik Eddig elegendő volt a kisbusz a tanu­lók utaztatására, ősztől a nagy buszra lesz szükség. Az önkor­mányzat sokat tesz, hogy min­den igényt kielégítő intézményei legyenek. Az idén kilencmillió forintot fordítottak az iskola és az óvoda felújítására. ■ Aki csak teheti, a közeli váro­sokban, főként Bonyhádon és Szekszárdon dolgozik.- Az elmúlt négy esztendőben jó­részt megvalósítottuk terveinket Utakat, járdákat építettünk, javí­tottunk. Intézményeinket felújí­tottuk és biztosítottuk a működé­sükhöz szükséges feltételeket. Támogattuk a civil szervezete­ket, megtartottuk községi ünne­peinket. Jelenleg is folynak beru­házások, mint például a közössé­gi ház tetőfelújítása, a könyvtár kialakítása. Hamarosan megkez­dődik a Cikói úton a zártkertek­hez vezető villamos hálózat ki­építése. Mindezt megtettük an­nak ellenére, hogy több pályáza­tunkat elutasították. Voltak azért eredményes programjaink is, és segített a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulástól kapott tá­mogatás - összegezte a közel­múltban végzett munkát dr. Fe­renc Márton polgármester. - fi költségvetésünk nem mutat hi­ányt, ami manapság nem kis eredmény - tette hozzá. Dr. Fe­renc Márton a következő idő­szak feladatai közül kiemelte az utak és járdák építésének folyta­tását, az intézmények további korszerűsítését, az idősek nap­közbeni foglalkoztatójának és egy ifjúsági szórakozóhely kiala­kítását, a művelődési ház felújí­tását, új ivóvízkút létesítését. Dr. Ferencz Márton polgármester munkanapokon 8-tól 12 óráig és 13- tól 16 óráig fogadja az állampolgáro­kat. Dr. Erményi Gyula körjegyző ked­den 8-tól 12 óráig és csütörtökön 13-tól 16 óráig tart ügyfélfogadást Dr. Sebestyén József háziorvos hét­főn és szerdán 11-től 12-ig dr. Bese Zsuzsanna gyermekorvos kedden 11 órától 12 óráig rendel. Bányai Márton falugazdász kedden 9 és 12 óra között várja az érdeklődőket Az összeállítást Pál Ágnes írta. A fo­tókat Kiss Albert készítette. Az oldal a Tolna megyei és a cikói önkor­mányzat támogatásával jelent meg. RECEPT Leves után a túrós máié feltekerve igazi csemege Keresztes Antalné székely ere­detű málétekercse igazi külön­legességnek számít. Hozzáva­lók: 1 liter víz, 1 kávéskanál só, 1 diónyi zsír, 20 deka kukorica­dara, 20 deka kukoricaliszt, 25 deka túró, 10 deka cukor. A vi­zet a sóval, zsírral felforraljuk. Először belekeverjük a lisztet, majd néhány perc múlva a da­rát. Állandó keveréssel addig főzzük, míg el nem válik a lábos aljától, megáll benne a kanál. A lábos tetejére egy tányért te­szünk, a máiét ráborítjuk. Lan­gyosan fóliára kenjük ujjnyi vas­tagon, majd rákenjük a túró és Keresztes Antalné cukor keverékét. A fólia segítsé­gével feltekerjük. Jól kizsírozott tepsiben közel 15 percig sütjük. A szerencséjét kereső juhász vállalkozás Az állatokkal sok a munka, de nagyon kevés hasznot hoznak Jung Gyula juhtenyésztéssel fog­lalkozik. Az állatok gondozásába szinte belenőtt, édesapjától leste el a mesterség fortélyait Már 11 esztendős korában egyedül vi­gyázott a nyájra a cikói dombok között. A harmincéves fiatalem­ber, mielőtt belevágott volna a vállalkozásba, külföldön is körül­nézett Úgy döntött, hazajön, itt­hon próbál szerencsét Egyéni gazdaságot alapított Eredménye­sen pályázott a fiatal gazdálko­dók induló támogatására, 7,5 millió forintot nyert Mint mond­ta, nyájat, legelőt vett rajta, ho- dályt és szociális épületet épített Jung Gyula hűséges társával, Betyár kutyával őrzi a nyájat- Mindezt szinte a semmiből, hi­szen a pályázati pénzt utólag ad­ják. Én is csak szüleim támogatá­sával, segítségével boldogultam. Az elszámolás is igen nehézkes, mondta a fiatal vállalkozó. - A juhtartással pedig van munka bőven. Nincs szombat, se vasár­nap, az állat akkor is elvárja a gondoskodást. Ennek ellenére csak annyit hoz, hogy az ember szegényesen megéljen belőle. A bárány ára hat éve ugyanannyi. Igaz, hogy most megvan a kis gazdaság, de fejlesztésre nem jut, pedig arra lenne szükség, tet­te hozzá Jung Gyula. ? 4 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom