Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-27 / 174. szám

7 2006. JÚLIUS 27., CSÜTÖRTÖK ____________ PA NORÁMA ENSZ-megfigyelők halála segélyek Megszűnt a bejrúti repülőtér blokádja V** Osztrák, finn, kanadai és kínai ENSZ-megbízott lelte halálát a romok alatt az izraeli bombázás következtében Tyre városánál Polgárháború fele sodródik Grúzia és a Kaukázus Már sebesültjei is vannak annak a „tisztogató” hadműveletnek, amelyet Grúzia indított az abház területen lévő Korodi hegyszo­rosban. Tbiliszi hivatalosan nem nyilatkozik a különleges egysé­gek akciójáról, de kórházi forrá­sok szerint máris több sebesült­je van az összetűzéseknek. Grú­zia egy 80 ezer fős kisebbség lá­zadását próbálja letörni. A szvá- nok hegylakók, akik gyermek­koruktól kezdve fegyvert forgat­nak, és a mai napig gyakorolják a vérbosszút. Szombaton be­jelentették, hogy nem ismerik el a grúz fennhatóságot. Vezérük, Emzar Kviciani azt követeli, mondjon le az új grúz honvédel­mi miniszter, Iraklij Okrusavili ugyanis parancsot adott a láza­dók lefegyverzésére. Oroszor­szág, amely békefenntartókat ál­lomásoztál a függeüenségre tö­rekvő Abházia területén, felszó­lította Tbiliszit, hogy tartózkod­jon az egyéni akcióktól, s riadó­készültséget rendelt el alakula­tainál. Egy grúz ellenzéki veze­tő szerint a korodi fellépés el­terelő művelet: Grúzia valójában arra készül, hogy megtámadja az ugyancsak elszakadni kívánó Dél-Oszétiát. ■ Csák E. Golyó általi halál Szaddám Húszéin „választása” Ismét megjelent szerdán Bag­dadban perének tárgyalásán Szaddám Húszéin volt iraki dik­tátor, akit éhségsztrájkja miatt mesterségesen etettek az elmúlt napokban. Az egykori elnöknek a perben 148 síita 1982. évi le­mészárlásáért kell felelnie. Húszéin - önmagáról egyes szám harmadik személyben be­szélve - figyelmeztette bíráit: mint katonát, halálbüntetés ese­tén golyó általi kivégzés illeti meg, nem pedig akasztás, mint egy köztörvényes bűnözőt. Rauf Rasid Abderrahman főbíró úgy felelt, hogy a bíróság még nem hozott ítéletet ügyében, majd ki­kapcsoltatta Szaddám Húszéin mikrofonját, amikor az Irakot megszálló amerikai hadsereggel szembeni ellenállásra, és az amerikai katonák elleni merény­letekre szólított fel. ■ Cs. E. Elkeseredett harcok foly­tak tegnap Dél-Libanon- ban. Az olasz fővárosban nemzetközi konferenciát tartottak a válság rende­zéséről - kevés konkrét és valódi eredménnyel. Csák Elemér Dél-Libanónban tegnap kiújul­tak a harcok. Arab hírforrások szerint „nagy számú” izraeli ka­tonát öltek meg itt a Hezbollah gerillái. Az al-Dzsazíra katari hírtelevízió szerint kilenc izrae­li katona esett el, összesen pe­dig 12 halt meg. Jarún faluban izraeli bomba talált el egy há­romemeletes házat: tíz embert temettek be a romok. Korábban izraeli katonák megölték a síita szervezet egyik magas rangú parancsnokát. A Hezbollah vezetője, Nasz- rallah sejk televíziós üzenetében közölte: a szervezet nem fogad el lealacsonyító feltételeket a tűz­szünethez. Hozzátette: a jövőben további rakétákat indítanak, ezentúl már Haifától délre is lő­ni fogják Izraelt. Szerdán egyéb­ként mintegy húsz rakéta leg­kevesebb 10 embert megsebesí­tett a kikötővárosban és két észak-izraeli településen. Rómában eközben nemzet­közi konferenciát rendeztek a li­banoni tűzszünet feltételeiről, s egy nemzetközi békeerő felállítá­sáról. Az olasz külügyminiszter a tanácskozáson adományozói konferencia mihamarabbi össze­hívását javasolta Libanon újjá­építésére. A konferencián sem Izrael, sem a Hezbollah képvise­lői nem voltak jelen, de részt vett a libanoni kormányfő, valamint 14 ország külügyminisztere, köztük a találkozót kezdeménye­ző amerikai Condoleeza Rice és a Vatikán külügyeinek irányító­ja, valamint az ENSZ-főtitkár és az Európai Unió külügyi biztosa. A libanoni bombázások, blo­kádok és szárazföldi műveletek leállítására szólította fel Izraelt az ENSZ-főtitkár Rómában. Kofi Annan a Hezbollah síita libano­ni szervezettől azt követelte, hogy hagyjon fel az izraeli tele­pülések, a polgári lakosság tuda­tos támadásával. A főtitkár „ször­nyűnek és veszélyesnek” nevez­te a libanoni helyzetet, és súlyos humanitárius válságról beszélt. Annan kezdeményezésére a kon­ferencia résztvevői egyperces csenddel emlékeztek meg az iz­raeli-libanoni konfliktus összes áldozatáról, különösen a kedd esti izraeli légicsapásban életét vesztő négy ENSZ-megfigyelő haláláról. A főtitkár „nyilván­valóan szándékosnak és koordi- náltnak” nevezte a megfigyelő­állás épülete elleni támadást. Kiderült: a megfigyelőpont tíz alkalommal kérte az izraelieket a támadás leállítására. A római tanácskozás tűz­szünetre szólított fel; előtte az USA és Izrael egyetértett abban, hogy a Hezbollah lefegyverzése és a nemzetközi erők Dél-Liba- nonba telepítése alapvető fontos­ságú a konfliktus megoldásá­ban. Óimért és Rice megállapo­dása szerint Izrael megengedi egy tőlük Libanonba vezető szá­razföldi folyosó létrehozását, és a bejrúti repülőtér humanitárius célokra történő felhasználását. Ennek jeleként megérkezett az első segélyszállítmány, s véget ért a Libanont sújtó légiblokád. Tízen meghaltak, nyolcán pe­dig megsebesültek egy Gáza vá­ros keleti részében elkövetett izraeli légitámadásban - közöl­ték palesztin kórházi illetékesek. Közben 50 izraeli harckocsi ha­tolt be a Gázai övezetbe. Magyar segítség a libanoni lakosságnak A magyar Ökumenikus Se­gélyszervezet (MÖS) egymillió forintos keretet nyit meg a li­banoni menekültek megsegí­tésére. A pénzből elsősorban ivóvizet, élelmet, gyermek­tápszert és gyógyszereket vesz­nek. Emellett jut némi pénz az elsősegélycsomagokra, tisztító- és tisztálkodási eszközökre, konyhai felszerelésekre, matracokra és ágyneműkre is. A segélycsomagok összeállítá­sa helyi beszerzés útján törté­nik. A MÖS az egymillió forin­tos kereten túl bekapcsolódott a genfi székhelyű, egyházi hátterű segélyszervezeteket tömörítő szövetség, azACT- Intemational munkájába is. Ezáltal a menekültek gyakor­lati megsegítésében is részt vehetnek a magyarok. szekeres IMRE honvédelmi miniszter úgy nyilatkozott: eddig sem a NATO, sem az EU nem kérte még fel Magyar- országot, hogy vegyen részt a libanoni helyzet nemzetközi rendezésében vagy a békefenntartásban. Ha ez megtörténne, akkor Magyar- ország mérlegelné az esetleges szerepvállalást. Eltérő szlovák vélemények a magyar tiltakozásról Robert Fico szlovák kor­mányfő nem tulajdonít jelen­tőséget a Jan Slota szélsősé­ges kirohanásai miatt írt ma­gyar levélnek. Jan Kubis kül­ügyminiszter a magyar kor­mány nyugtalanságának megnyilvánulásaként érté­kelte Göncz Kinga átiratát. A németek megnyitják a náci archívumokat Németország és tizenegy ország közös bizottsága teg­nap Berlinben aláírta azt az egyezményt, amely szerint kutatási célokra megnyitják a holokauszt sok millió áldozatának adatait őrző náci levéltárakat. Tovább romlott Ariel Sáron állapota műtőbe vitték a volt izraeli kormányfőt, miután tovább rosszabbodott az állapota - közölte egy szóvivő szer­dán a kórházban. A fél éve kómában fekvő Sáron (78) intenzív osztályra került, s művesekezelést kap. India ragaszkodik az atomegyezményhez manmohan Singh indiai kor­mányfő kijelentette: nem járul hozzá ahhoz, hogy az amerikai törvényhozás vál­toztasson a nukleáris tech­nológiai export feltételein. India 14 atomerőművet mű­ködtet és 9 továbbit épít. Nem változtat a kormányfő @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu Vajúdnak a hegyek Kijevben juscsenko Az elnöknek két rossz közül kell választania Macedóniában elraboltak egy kereskedőt Ukrajnában a Régiók Pártja (PR) létrehozta saját kormányát, de a tárgyalások a Mi Ukrajnánk (NU) párttömörüléssel még zaj­lanak a krízisellenes koalíció ki- szélesítéséről, mivel a NU ki­jelentette: semmiképp sem csat­lakozik ahhoz - jelentette a Kár- pátinfó. Mikola Azarov, a PR tag­ja elmondta: a kormány minisz­tereiről közvetlenül azután tesz­nek majd bejelentést, hogy Vik­tor Janukovicsot kinevezik kor­mányfővé. Nem kizárt, hogy a kormányban a Mi Ukrajnánk képviselői is jelen lesznek, hi­szen a tárgyalások most is foly­nak - tette hozzá Azarov. Viktor Juscsenko államfő és Viktor Janukovics kormányfő­jelölt között lényeges vélemény­különbségvan az ukrán külpoli­tikai kérdések terén. Ez az egyik oka annak, hogy az elnök nem egyezik bele Janukovics kineve­zésébe. Az elnöki titkárság egyik munkatársa elmondta, hogy Viktor Juscsenkónak először ta­lálkoznia kell a kormányfőjelölt- tel, hogy megvitassa vele a bél­és külpolitika legfőbb kérdéseit. Ez az, amivel az államfő most el van foglalva - húzta alá a tiszt­viselő. Rosztiszlav Iscsenko po­litológus szerint amennyiben a parlament feloszlatásáról szóló elnöki rendeletet nem hajtaná végre a Legfelsőbb Tanács, az po­litikai csődöt jelentene Juscsen- kóra nézve. ■ E. Cs. A volt minisz­terelnök, Viktor Janu­kovics a vá­lasztási ered­mények szerint ismét kormányfő­jelölt Szkopjéban keddre virradóra ismeretlenek túszul ejtették a Philip Morris dohánycég mace­dóniai és koszovói főképviselő­jét. Az esetet a balkáni ország külügyminisztériuma kedd este hozta nyilvánosságra. Az ember­rablók a háza előtt lepték meg a 47 éves Besznik Govoriját. Ami­kor a férfi kilépett a dzsipjéből, leteperték, betuszkolták egy rendszám nélküli gépkocsiba és elhajtottak. A kereskedő család­tagjai szerint eddig senki sem jelentkezett, s nem kért váltság­díjat a főképviselőért. A Rla Novosztyi hírügynökség emlékeztet arra, hogy ez év fel> mórjában Besznik Govorija autó­ja alá pokolgépet raktak. ■ K. I. Csehországban építhetik fel az amerikai bázist Az amerikai szakértők befejez­ték azoknak a helyeknek a ta­nulmányozását, ahol az Egyesült Államok rakétaelhárító rakéta­támaszpontot létesí­tene. A bázis célja az, hogy ártalmatla­nítsa azokat a nagy hatótávolságú raké­tákat, amelyek eset­leg európai és amerikai célpon­tok irányába haladnak. A tá­maszponton az elhárító fegyve­rek mellett mintegy ezerfős sze­mélyzet teljesít majd szolgálatot. A tervet a cseh közvélemény túl­nyomó többsége ellenzi, a prá­gai kormány azonban védelmi stratégiájának részeként kezeli. A telepítésről két éve folynak tár­gyalások, s az amerikai szakér­tők már jártak Lengyelország­ban is. A BBC úgy értesült, hogy Magyarország is szóba került mint helyszín, de ezt Budapesten ed­dig is tagadták. Teljesen alaptala­nok azok a híresz­telések, amelyek szerint az Amerikai Egyesült Ál­lamok rakétavédelmi rendszer telepítését fontolgatja hazánk te­rületén - közölte tegnap a kor­mányszóvivő. Batiz András hoz­zátette: Magyarországot ebben az ügyben sem hivatalos, sem pedig nem hivatalos formában nem kereste fel sem az Egyesült Államok, sem a NATO. ■ I. K. ■ Magyarország; nem kapott fel­kérést rakéta­telepítésre. á

Next

/
Oldalképek
Tartalom