Tolnai Népújság, 2006. július (17. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-12 / 161. szám

2006. JÚLIUS 12., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG mmmMmmmrnMmmmmmmmmmmMfmmMmmmmimmmí A NAP TEMAJA jogok Szabópál Antal azt kéri, a megyeszékhely közgyűlése erősítse meg húsz esztende­je neki adományozott díszpolgári címét. Egyelőre nem az esetleges díszsírhely izgatja Szabópál Antal nyílt leve­let írt Kocsis Imre Antal­nak, Szekszárd polgár- mesterének. A volt me­gyei tanácselnök ragasz­kodik a díszpolgári cím­ből eredő jogaihoz. Szeri Árpád * 1 Egyenesen Szekszárd közgyű­lését kéri állásfoglalásra Szabópál Antal. Tolna megye egykori - ez évben 75. életévét betöltött - tanácselnöke azt szorgalmazza: a testület erősít­se meg húsz esztendeje neki adományozott díszpolgári cí­mét, s biztosítsa számára az ez­zel járó jogok gyakorlását. Szabópál Antal nyílt levélben fordult Kocsis Imre Antalhoz, Szekszárd pol­■ Nem ízléses dolog, ha egy új, megszülető tes­tület az előző testüle­tek szándékait alapjai­ban kérdőjelezi meg. gár mester­éhez. „E nyílt levél előzmé­nye, hogy Pol­gármester Úr a 75. születésna­pom alkalmából feltett kérdés­re azt a választ adta, Szabópál Antal nem díszpolgára Szek­szárd városának. Erre tekintet­tel válaszát kértem, hogy amió­ta Ön polgármester, miért nem kapok a rendeletben meghatá­rozott, díszpolgárokat érintő rendezvényekről értesítést.” - olvasható egyebek mellett a le­vélben. A megyei tanács volt elnöke így folytatta: nem fo­gadja el azt a szerinte „semmit­mondó, mellébeszélő” választ, melyet írásban kapott. A két pontba szedett felelet így szólt: 1. „A 76/1991 (...) számú rendelet helyezte hatályon kívül az 1/1979 díszpolgári cím adományozásáról szóló tanácsi rendeletet. 2. A díszpolgári címet az új rendelet nem vonja vissza, ha­nem azt a megfogalmazást hasz­nálja, hogy az új rendeletben meghatározott kedvezmények biztosítására a korábban ado­mányozott díszpolgári címek te­kintetében egyedi határozatot kell hozni. Az 1990 óta működő közgyűlések ilyen szándékot nem nyilvánítottak ki.”- Szekszárd vezető testületé 1986-ban, a nyugdíjba vonulá­somat követő negyedik év el­teltével, a város fennállásának 925. évfordulója alkalmából tüntetett ki a díszpolgári cím­mel - tette hozzá a fentiekhez Szabópál Antal. - Úgy gondo­lom, hogy a megyeszékhely érdekében végzett, több mint négy évtizedes tevékenysé­gem idején megdolgoztam, il­letve a város lakoságával kar­öltve megdolgoztunk ezért a címért. Hiszen ebben a negy­ven évben lett a Babits Mihály által megénekelt „kisváros- nagyfaluból” megyeszékhely. Ahol mindenki, aki dolgozni akart, talált munkát. Büszke vagyok arra, hogy mint Szek­szárd szülötte, egykori kőmű­ves legény, kétkezi munkám­mal vettem részt a nagycsalá­dosoknak épült Béke telep, a Táncsics lakótelep építésén: ma is emelt fő­vel járok a vá­rosban, az em­berek tisztele­tét, jóindulatát tapasztalva. Mi­után még nem kívánok elhalálozni, nem a díszpolgároknak járó díszsír­helyet és az ahhoz nyújtandó 300 ezer forint támogatást ké­rem, hanem szerzett jogaim gyakorlásának biztosítását. Kocsis Imre Antal, Szek­szárd polgármester előrebo­csátotta, hogy tiszteletben tart­ja a nyílt levél szerzőjének sze­mélyét. Maga a helyzet enyhén szólva nem elegáns, ennek el­lenére legjobb igyekezete sze­rint válaszolt a panaszra:- Amióta egy településen az önkormányzásnak bármely faj­tája működik - beleértve min­den testületi rendszert, a főbí­róitól a tanácsin át a mai önkor­mányzati rendszerig - , azóta koronként minden egyes testü­let megnevezett illusztris sze­mélyiségeket - kezdte a lényeg megértése miatt messziről a polgármester. - így volt ez Szekszárdon is, a kezdetektől napjainkig. Nem ízléses dolog, ha egy új, megszülető testület az előző testületek szándékait alapjaiban kérdőjelezi meg. Pontosan ezért nem foglalko­zott 1991 januárjában, közvet­lenül a rendszerváltás után Szekszárd új önkormányzata Dr. Szabópál Antal a dokumentumok szerint Is sokat tett Tolna megyéért és Szekszárdért azzal, hogy az elmúlt évszázad­ban a város milyen alapon adott díszpolgári címet illuszt­ris polgárainak. Csak azzal fog­lalkozott, hogy az új rendszer­ben milyen kritériumai vannak a díszpolgári cím adományozá­sának. Ezt megfogalmazta, mindössze a korábbi tanácsi rendeletet vonta vissza: sem­milyen formában nem foglal­kozott a korábbi díszpolgári címekkel. Tehát nem is vonta vissza a díszpolgári címeket. Az új rendelet létezése, azaz 1991 óta egyébként a város hat jeles személyiséget tünte­tett ki díszpolgársággal. Vala- menynyíük portréja - tekin­tettel az új rendeletre - ott függ a konferenciaterem fa­lán. A régi díszpolgárokkal vi­szont ezt nem tudjuk megten­ni. De még egyszer hangsúlyo­zom: az 1990 előtti díszpolgár­októl senki nem vonta vissza azokat a jogosultságokat, me­lyeket akkor megszereztek. A történethez hozzátartozi, hogy Szabópál Antal a Tolna Megyei Közigazgatási Hivatalt is megkereste panaszával. Dr. Kun lózsef hivatalvezető elmondta: a díszpolgári cím adományozására vonatkozó, jelenleg érvényes 20/2005. számú városi közgyűlési ren­delet - mely a korábbi, 7/1991. számú rendeletet hatályon kí­vül helyzete - törvényes. A 20/2005. rendelet részletesen szól az adományozás rendjé­ről, a kitüntető cím viselésé­hez kapcsolódó jogokról, jutta­tásokról, a visszavonás és az érdemtelenség jogkövetkez­ményeiről. Dr. Kun József hi­vatalos levéllel fordult Szek­szárd Megyei Jogú Város pol­gármesteréhez azzal, hogy tartsák be saját rendeletüket. A jelenleg hatályos díszpolgári kedvezmények és juttatások Szekszárdon 1. Szekszárdi Város Díszpolgára kitüntető címben részesített jogosult a cím viselésére és tanácskozási jog­gal részt venni a (városi) köz­gyűlés ülésein. A közgyűlés külön határozata alapján részt vehet az önkormányzatot képviselő delegációban, jogosult továbbá a városi ren­dezvényeken való részvételre. 2. Szekszárd Város Díszpolgára kitüntető címben részesítettről portrét kell készíteni, melyet a közgyűlés tanácskozótermében kell elhelyezni. 3. A polgármester az elhunyt Szekszárd Város Díszpolgára kitüntető címben részesített személy síremlékének felál­lításához - szükség szerint - maximum 300.000 forint támogatást nyújthat. 4. A polgármester a család egyetértésével az elhunyt Szekszárd Város Dísz­polgára kitüntető címben részesített személy részére díszsírhelyet biztosít. Kőművesből lett elnök Dr. Szabópál Antal, Tolna me­gye egykori tanácselnöke ez év januárjában töltötte be 75. évét. Ebből az alkalomból külön köszöntötték. 1963 és 1982 között állt a megye élén. Ez idő alatt megannyi ipari lé­tesítmény, intézmény létrejötte változtatta meg a megye és Szekszárd addigi arculatát. EGYKOR VOLT SZEKSZÁRDI DÍSZPOLGÁROK ÉS ÉRDEMEIK Szekszárd Város Díszpolgára ki­tüntető cím annak adományoz­ható, aki Szekszárd város és la­kossága érdekében kiemelkedő munkásságot fejtett ki, a kultú­ra, a művészetek, a gazdaság vagy a társadalmi élet bármely területén kiemelkedőt alkotott és ezzel elősegítette városunk fejlődését, öregbítette jóhírét, növelte tekintélyét - olvashatók a szempontok a megyeszékhely önkormányzatának honlapján. Jaques Leser 1971 és 2001 között látta el Szekszárd francia testvérváro­sának, Bezonsnak a polgármes­teri tisztét. Többször járt Szek­szárdon, egyik motorja volt a kapcsolatok erősítésének. Mattioni Eszter 1902-ben született Szek­szárdon. Szakmai tanulmá­nyait az Iparművészeti Isko­lában kezdte. Több múzeum őrzi festményeit, hímes- köveit itthon és külföldön. Szekszárdon számos műve van köztulajdonban. 1993- ban hunyt el. Esze Tamás Történész, irodalomtörté­nész, teológus 1903-ban szü­letett Szekszárdon. A kuruc brigadéros idősebb bátyjá­nak, Mártonnak, egy tarpai bognármesternek a leszár­mazottja. 1930-ban Pápán avatták lelkésszé. A magyar­országi református egyház tudományos gyűjteményé­nek főigazgatója. 1988-ban életpályájának legfontosabb tárgyi és szellemi értékeit szülővárosának adományoz­ta. 1993-ban hunyt el. Szabópál Antal 1931. január 21-én szüle­tett Szekszárdon. 1957-től vá­rosi-járási pártbizottsági első titkár, majd 1963 márciusá­tól - 32 évesen - megyei ta­nácselnök lett. Ez utóbbi tisz­tet közel húsz esztendőn át töltötte be. Máig büszke arra, hogy ebben a két évtizedben épült fel a megyében és Szekszárdon megannyi gyár, illetve az atomerőmű. K. Papp József, Diófási Lajos Az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának első titkára 1965 és 1985 között. Jurcsik Károly 1928-ban született Pécsett, ahol a ciszterci rend Nagy La­jos Gimnáziumában tett érett­ségit követően két évig jogot hallgatott. 1948-ban iratkozott be a Műegyetemre, ahol a dip­loma megszerzése után 15 évig oktatóként dolgozott. Ez idő alatt tervezte első feltűnést keltett művét, a keceli uszoda- és fürdőkomplexumot. Szek­szárdon a városközpont köz­épületeit tervezte meg. 1993- ban Kossuth-díjat kapott. A mezőgazdaság tudomány doktora 1929. szeptember 21- én született Harcon. Munkássá­ga középpontjában a hegyvidé­ki minőségi fehér- és vörösbor­termesztés és borkészítés tudo­mányos alapjainak feltárása, technológiájának továbbfejlesz­tése áll. Irányításával felújítot­ták hazánk legértékesebb szőlő­fajta-gyűjteményét, az 1120 té­telből álló szőlő-génbankot. Kelemen Endre 1921. január 17-én született Szekszárdon. Budapesten, az akkori Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen volt orvostan­hallgató. 1945-ben, kezdő orvos­ként rövid ideig a szekszárdi kórházban dolgozott, majd a Szegedi Orvostudományi Egye­temre került. 1958 és 1966 kö­zött a Budapesti Orvosto­vábbképző Intézetben dolgo­zott. 1967-től a Budapesti Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem I. sz. Belgyógyászati Klini­káján osztályvezető, majd tudo­mányos tanácsadó. Itt végezte el munkatársaival az első sike­res csontvelő átültetést. 2000. január 16-án Szekszárdon he­lyezték örök nyugalomba. A rendszerváltás utáni dísz­polgárok: Mészöly Miklós, Husek Rezső, Nagy István (posztumusz), Manfred List, Zichy Mária Terézia grófnő (posztumusz), Kovács Győző. A VOLT ELNÖK RAGASZKODIK JOGAIHOZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom