Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)

2006-05-18 / 115. szám

2006. MÁJUS 18., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR Barátom a világháló JŐ KIS KÉPZAVAR, hogy bará­tom egy háló, de tartalmilag megfelel az igazságnak. Kez­detben csak írógépnek hasz­náltam a számítógépet, kész csoda volt, hogy bármit nyom nélkül javítani lehetett a kéziraton. Csak a helyes­írási programokat lehetne fe­ledni! Az biztos, hogy oda költözött be a nyomda ördö­ge. Kis figyelmetlenség és automatikusan javítja a kakaspörköltet kakapörkölt­re. Helyesírásban és az ada­tokat illetően óvatosan kell bánni az internettel is, mert találat mindenre és annak az ellenkezőjére is akad. NEM HINNÉM, hogy a Háború és békét számítógépen fo­gom újraolvasni. De például egy töredék alapján pillana­tok alatt meg lehet találni az egész verset. Meg a költőt és a többi művét. NEM SZERETEK idegenekkel levelezni, de sok ismerőst megtaláltam már a múltból, s engem is megtaláltak má­sok. Családdal, baráttal pilla­natok alatt kapcsolatot lehet teremteni. Az internét nem elidegeníti, hanem összehoz­za az embereket. Somogyi zsaruk fogták a legtöbb éjszakai halat PAKS Az IPA nemzetközi rendőr­szervezet paksi egyesülete éj­szakai halfogóversenyt rende­zett. A vetélkedést a Somogy megyei főkapitányság csapata nyerte. A trió közel 50 kiló halat fogott a Füzes-tavakon. Közülük került ki az egyéni győztes is Bácsfalvi Gyula személyében. Mint azt Juhász Istvántól, a pak­si egyesület elnökétől megtud­tuk, a már hagyományokkal rendelkező versenyre idén elő­ször Paks testvérvárosából is hívtak horgászni szerető rend­őröket. A kézdivásárhelyiek sze­replésével nemzetközivé nőtte ki magát az esemény. ■ S. E. Szépszerével szolgáltatnak internet A szekszárdi Terra hamarabb kezdte, mint a Matáv A hazai internetpiacot a Matávból kinőtt T-Online Magyarország uralja. De azért Tolna megyében 15- 20 kisebb internetszolgál- tató is jelen van. Közülük a legrégebbi a Cory és a Terra. Ez utóbbi a Matáv­nál is hamarabb kezdte: 1996 januárjában. Wessely Gábor A Matáv csak 1996 nyarán indí­totta internetes szolgáltatását. Aztán persze szép nagyra nőtt. Ma a kis szolgáltatók jelentős része is rajta, illetve utódján a T-Online-on keresztül forgal­maz. Sajtófőnökük, Sólyom Ba­lázs tájékoztatása szerint 2005 végén 600 ezer szélessávú elő­fizetés (xDSL, kábelnet, mikro, bérelt vonal) volt megközelítő­leg az országban. Ez az összes internetes előfizetés 64 százalé­kát tette ki, azaz több mint egy­millió internetes kapcsolat mű­ködött Magyarországon. A T- Online Magyarország tavaly év végén 329 ezer internet-elő­fizetővel rendelkezett, a piaci részesedése mind a betárcsá- zós, mind a szélessávú inter­netezésben 42 százalék volt. A piac másik felén sokan osz­toznak, Tolnában is jelen van vagy 15-20 kisebb szolgáltató. A szekszárdi székhelyű Terra például már tíz éve. Bár - mint a cég ügyvezetője Földi István mondta - székhelyről az inter­netnél badarság beszélni, mert hozzájuk is csatlakozhatnak az országból bárhonnan, vagy akár külföldről is. Más megkö­zelítésben: hova tartozik az az internetező, aki Győrben fize­tett elő, pesti szolgáltatót vesz igénybe, és Pakson él? A kis szolgáltatóknál jóval ki­sebbek a számok. A Terra nyolc telefonvonallal indított, aztán négy-öt év alatt felmentek har­minc behívó vonalra, három­négyszáz internetezőt kiszol­gálva. A nagyságrend mára sem változott jelentősen, csak a struktúra alakult át: a mode­mes, tárcsázós internetezést fel­váltotta a szélessáv. A Terra nem a „nagy testvértől” bérel ADSL-t, hanem saját, mikrohul­lámú, rádiós rendszert alakított ki. Ez komoly beruházást ki­: A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház Polip Ifjúsági Irodája 2004 óta tagja az e-pont hálózatnak. Internet- kávézójukban hat gépen naponta 30 - 40 diák bűvöli a széiessávot. Kovács Adrián naponta 1-2 órát netezik itt vánt, nagyobb üzleti kockázat­tal járt, de több haszonnal ke­csegtet. Nem nyomulósan, ha­nem szépszerével próbálták megszerezni és megtartani az ügyfeleket, személyre szóló szolgáltatást kínálva. Sokan áttérnek a szélessávra - februárban a T-Online ADSL előfizetői száma elérte a 200 ez­ret -, ám összességében Ma­gyarországon, még kelet-euró­pai viszonylatban is kevés az internetező. Földi István infor­mációi szerint nemrég Romá­nia is megelőzött bennünket. Úgy véli, hogy nálunk nem ér­tik az emberek, mire is jó a net. Legtöbben játékra, „nyelv­független” képnézegetésre, ka­lóz DVD-k letöltésére és csetelésre használják. Az ingye­nes internetterminálokat - me­lyek Szekszárdon is léteznek - alig-alig veszik igénybe. Pedig egy kis odafigyeléssel sok pénzt takaríthatnának meg. Például az internetes telefoná­lással. Hálózaton belül ingyen be­szélhetnek egymással az ügyfe­lek, kifelé meg fillérekért. Egy hívás az USA-ba bruttó 5,20 forint percenként. A cégvezető biztos abban, hogy küszöbön áll a telefonálás forradalma. Honlap segíti a szélessávú internetezést Szélessávkereső programot fej­lesztett ki közösen az Informa­tikai és Hírközlési Minisztéri­um valamint a Nemzeti Hírköz­lési Hatóság. Az internetes al­kalmazás segítségével minden­ki könnyedén megtudhatja, adott településen milyen lehető­ség van szélessávú internet-elő­fizetés kötésére. A www.sze- lessav.hu honlapon a vizsgálni kívánt település irányítószá­mát, vagy a település nevét kell megadnia a felhasználónak. Az utcanév kiválasztása után a program az összes szélessá­vú intemetszolgáltatót kilistáz­za. Ezután már csak ki kell vá­lasztani a felsorolt lehetőségek közül azt, amely árban és a szolgáltatás minőségében is megfelelő számunkra, a S. V. Határidőre készült el az alsónyéki lelátó alsónyék Határidőre és kivá­ló minőségben készült el az alsónyéki lelátó, mondta Dó­zsa Pál Tibor polgármester. A füvesített fóldteraszra kétmil­lió forintot kaptak a Báta- apáti Kistérségi Társulástól. A lelátón mobil székeket he­lyeznek el. (bk) Megismerkedtek az idősek az Ezüst Forrással dombóvár A Platán Idősek Otthonának lakóit ismertette meg az Ezüst Forrás Program­mal Szabó Loránd Dombóvár polgármestere. A teadélutá­non a város első embere be­mutatta a kistérség fejleszté­sét szolgáló programot, mely­nek célja, hogy a 2007-2013 közötti időszakban az európai uniós támogatások segítségé­vel javítani lehessen a szociá­lis ellátások színvonalán és a foglalkoztatás helyzetén. (így) Két és fél milliós vis maior támogatás döbrököz A partfalomlás helyreállítására és a további veszély elhárítására nyert tá­mogatást a település önkor­mányzata. Szili Lajosné pol­gármestertől megtudtuk, a megyei területfejlesztési ta­nács vis maior pályázatán nyert két és fél millió forintot a falu. A munkát a nyári idő­szakban végzik el. (tgy) Közadakozásból újítják fel a szobrot és a lépcsősort kisszékely Megkezdték a te­lepülés Szentháromság szob­rának és a templomhoz veze­tő lépcsősornak a felújítását. Az éppen százéves szobor restaurálása százötvenezer, a lépcső felújítása két és fél millió forintba kerül. Mind­kettő költségeit a falu lakosai­nak és az onnan elszármazot­tak adományaiból fizetik, (sv) Zsákutcává alakítják a Mészáros utcát siMONTORNYA A jelenleg egy­irányú Mészáros utca behajta­ni tilos felőli oldaláról sza­bálytalanul sok személy- és néhány teherautó is behajt. A Szent István-tér melletti dísz­burkolatú út és a játszótéren játszó gyerekek óvása érdeké­ben a területet zsákutcává szeretnék alakítani, (vl) Lekvárnak még drága a földieper primőr Jó termés lesz, de ez a gyümölcs nem tartozik az olcsóságok közé Az eperrel kezdődik'a sze­zongyümölcsök sora. Idén szép termésre számítanak a termelők. A hazai sza­móca kilójáért most 1200- 1300 forintot kérnek. Mauthner Ilona A megye, sőt a Dunántúl legna­gyobb szabadföldi epertermelője a faddi Venyige Szövetkezet. Márkus György, a szövetkezet egyik tagja elmondta, öt terme­lővel közösen gazdálkodnak há­romszáz hektáron, ebből nyol­con szamócával. - A görög és a spanyol eper után kerül a piacra a magyar. Aki kóstolta már a kül­földit, majd a hazait, annak nem kell bizonygatni melyik a jobb - mondta Márkus György. A nagy távolság miatt a görög és spanyol gyümölcsöt félig éretten szedik le, majd érésgyorsítókkal szórják tele. íze és zamata sem verse­nyezhet a hazaival. A Faddon szedett eper iránt külföldről is van érdeklődés. A gyümölcs felét helyben tudják értékesíteni, és sokat szállítanak Budapestre is. Két fajtát termelnek: a korai nagyszemű, erős illatú és édes, a másik egy középérésű, zamatos fajta. Július közepéig az eper köti le a szövetkezet tagjait, akik a családtagokon kívül alkalmi munkásokat foglalkoztatnak. A szamóca után a málna érik, majd száz hektáron a ribizli. A szekszárdi Bors család Me­dinán fél hektáron termel epret biogazdálkodással. Feromon- csapdákat áhítottak fel, így köve­tik nyomon a kártevők szaporo­dását. Idén annyit újítottak, hogy a kései fajtákat koraira cserélték, így ötféle szamócával próbálkoz­nak. Ők nem szerződtek le felvá­sárlóval, maguk próbálják meg értékesíteni az utcán, a forgalma­sabb helyeken árulva az epret. A házi lekvárnak nincs párja, bárki elkészítheti Amikor már 300-400forintért is lehet egy kiló epret venni, érdemes lesz lekvárt készíteni A recept: 4 kiló eperhez 2 kiló cukrot tegyünk, és lassú tű­zön, alaposan forraljuk össze. Aki sűrűbben szereti, tegyen bele dzsemesítőt. Üvegekbe merjük, amiket csomagoljunk egyenként papírba, hogy las­san hűljenek ki. Tartósítószert ne használjunk Pényi András, a faddi Venyige Szövetkezet egyik tagja naponta ellenőrzi a területet a Feromon-csapdával. Ez a kis szerkezet összegyűjti a kárte­vőket és segít abban, hogy minél kevesebb vegyszert kelljen felhasznál­ni. A faddi eper iránt külföldön is nagy az érdeklődés. Aki olcsóbban szeretne belőle vásárolni, annak érdemes Faddra, a termőterülethez utaznia, itt is vehet belőle akár kis tételt is ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom