Tolnai Népújság, 2006. május (17. évfolyam, 101-126. szám)
2006-05-11 / 109. szám
ALMANACH 2006 66 LAPAFO TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2006. MÁJUS 11., CSÜTÖRTÖK A belterületi út együtt készül el az összekötő úttal A Kossuth utca felújítására nyert támogatást a község ön- kormányzata a Tolna Megyei Területfejlesztési Tanácstól. A több mint három és fél millió forintos beruházáshoz a közel másfél millió forintos önrészt a település a költségvetésből fizeti. A kaposvári Kapós- völgyi Vízitársulat dolgozói rövidesen elkezdik a felújítást, melyet akkorra szeremének befejezni, amikor elkészül az Alsóhetény-Nak-Lápafő útszakasz rekonstrukciója. Egyre többen igénylik a mozgókönyvtárt Minden héten kedden érkezik Lápafőre a mozgókönyvtár, amelynek nagy sikere van a faluban. Főleg az általános iskolások veszik igénybe a szolgáltatást. A tanulmányaikhoz szükséges olvasmányokat kölcsönzik ki rendszeresen. A diákok mellett a felnőttek is rátaláltak a mozgókönyvtárra, hiszen egyre többen keresik a jó olvasnivalót közülük is. Az egyik héten kiválasztják, hogy mit szeremének kölcsönözni, a következő héten pedig már meg is kapják a kötetet a kistérségi társulás által működtetett mozgókönyvtárból a lápafőiek. ADATOK Lélekszám: 199 Óvodások száma: 5 Iskolások száma: 26 Vállalkozások száma: 5 Költségvetés: 26 400 000 Ft Fejlesztésre: 3 650 000 Ft ERRŐL BESZÉLNEK! A rádióban hallhatják viszont a református templom harangját a falu lakói. Júliusban érkeznek Lápafőre a hangmérnökök, hogy rögzítsék a harang szót Augusztus hetedikétől ti- zenharmadikáig ez a hang fog felcsendülni délben a Kossuth rádió műsorában. A harangszó mellett a szokásoknak megfelelően a református templom és a falu rövid történetével is megismerkedhetnek majd a hallgatók. F. Bodó Imrét kérték meg többen is a faluban, hogy próbálja megoldani, hogy az ő harangjuk is hallható legyen a rádióban, hiszen a Fekete István Múzeum tulajdonosa már több településnek segített ebben. Tanácsot adnának az idősebbek falu Sokba kerül és nehézkes a bejárás, helyben kellene boldogulni Bognár Lajos, Paska Istvánná és Frezik Béla egyetért abban, hogy nem könnyű az élet a kistelepüléseken, kevés a munkalehetőség Nem könnyű most a falusi élet - mondja Bognár Lajos. A családja generációk óta Lápafőn él, természetesen ő is itt nevelkedett és dolgozott. Hetvenhárom éves, a korából adódóan sok mindent megélt már. Felnőttként végezte el a technikumot, és állattenyésztéssel foglalkozott a termelőszövetkezetben, amelynek alapító tagja is volt. Ma már sajnos csak pár ember dolgozik a faluból a mezőgazdaságban, pedig itt évszázadokon keresztül ebből éltek az emberek. A falu nyugodt, csendes, szép környezetben fekszik, csak munka kellene az embereknek - teszi hozzá Bognár Lajos. A járdákat felújította az önkormányzat, és talán lehetőséget hoz az út. Ugyanis felújítják az Alsóhetény-Nak-Lápafő összekötő utat Ez talán segíthet abban, hogy egy vállalkozás Lápafőre települjön, és foglalkoztasson néhány embert. Ugyanis más településeken munkát vállalni csak nehezen tudnak a lápafőiek. Dombóvár messze van, és a buszok hétvégén nem közlekednek. Nehéz eljutni a távol lévő munkahelyekre. Ha pedig valaki Dombóváron vállal munkát, nagyon sokba kerül az utazás nap mint nap. Csak a földben van lehetőség, Bognár Lajos is a fiának segít, aki vállalkozóként műveli a földet Itt veszi át a szót Frezik Béla, a falu Béla bácsija. Ő hetvenkilenc éves és mindenkit ismer. Azt szeremé, ha a fiatalok megfogadnák a tanácsait, hiszen sokat tudna segítem nekik. Világéletében gazdálkodott, zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt termesztett. Éppen ezért érzi úgy, hogy a fiatalok sok pénzt tudnának megtakarítani, ha figyelnének rá, és művelnék a kertjüket Régen mindent megtermeltek, ami kellett Közel a nyolcvan évhez palántákat nevel a kertjében. Paprikát, paradicsomot, hagymát, zöldséget mindent ami kell. Ha a fiatalok is rászánnák magukat hogy legalább a konyhakerteket megműveljék, sokat tudnának spórolni. Nem kellene megvenni a boltban azt amia kertben megterem. Béla bácsi szerint a fiatalok lemondanak a sikerélményről, amit az jelentené, hogy lámák, az általuk elvetett és gondozott növények teremnek, és ezt fel tudják használni a konyhában. Az itt élők nagy része nyugdíjas, vagy iskoláskorú. Alig húsz százalék körül van a munkaképes korosztály aránya. Az óvoda működik Lápafőn, az iskolába pedig évtizedek óta a szomszédos Szakosra járnak a gyerekek. Paska Istvánná óvónő szerint nagyon nehéz lesz itt tartam a fiatalokat. Akik máshol járnak iskolába, természetesen máshol próbálnak munkát találni maguknak. Ezzel szemben már elmenni sem nagyon érdemes. Máshol is kevés a munka, a faluból sokba kerül a bejárás. Az ilyen kistelepüléseken élők mennének, dolgoznának, de éppen azért, mert úgy kellene bejárniuk a munkahelyre, nehezen kapnak állást: Az úttól várják a lehetőséget lápafőn Sokat remélnek a lápafőiek az alsóhetény-nak-lápafői út felújításától. Tavasszal kezdték el a munkát, mivel annyira rossz volt az összekötő út, hogy csak nehézkesen lehetett megközelíteni a települést ebből az irányból. Most kiszélesítik ezt a szakaszt, és lehetőség lesz arra is, hogy kerékpárral biztonságosabban lehessen tekerni Kapospulától egészen Lápafőig. Ez pedig akár a falusi turizmusra is jó hatással lehet, hiszen ehhez minden adott a faluban. A táj csodálatos, jó a levegő és nyugodt az élet. Ezt mutatja az is, hogy tizenkét házat vásároltak meg külföldiek Lápafőn. ■ A település nyugodt, csendes, szép környezetben található, ez a legnagyobb értéke. Szeretnék, ha a szomszéd megye felé is elindulna a tömegközlekedés Szeretnek Lápafőn élni a fiatalok - mondja Németh Csaba, a falu polgármestere. A tavaly átadott ifjúsági klubnak nagy sikere van, szívesen tölti itt az idejét az ifjabb korosztály. Ahhoz azonban, hogy megéljenek a családok, munka, munka és munka kellene. Az ön- kormányzat próbálkozik mindennel, amivel segíthetne, de sokszor falakba ütköznek. Évek óta szeretnék elérni, hogy Somogyszil felé is meginduljon a tömegközlekedés, de gazdasági okok miatt ez eddig nem valósult meg. Pedig Németh Csaba szerint ez lehetőséget adna arra, hogy Igáiban, vagy akár Kaposvár környékén vállaljanak munkát az itt élő emberek. Az önkormányzatnak egyre kevesebb pénze marad, sokba kerül az intézmények fenntartása. Mégis megpróbálják segítem az iskolásokat Ingyenes a tankönyv a diákoknak, beiskolázási segélyt adnak, ingyenes az utazásuk az iskolába és a menza is. Mégis lehet, hogy ez kevés lesz, hogy itt tartsák a fiatalokat Németh polgármester Az önkormányzatnak egyre a pénze FONTOS IDŐPONTOK Németh Csaba polgármester fogadóórája kedden 8.00-12.00. Horváth Sándor körjegyző fogadóórája Szakoson: 8.00-16.00. Kertész László falugazdász fogadóórája: kedden 11.00-12.00. Dr. Radulescu Doru háziorvos rendelése: kedden és csütörtökön 11.00-12.00. Magyarfalvy Géza állatorvos szükség szerint rendel. Vörös András rendőr főtörzszászlós, körzeti megbízott fogadóórája kedden 17 órától. Református istentisztelet a hónap első vasárnapján 11 órakor, a harmadik vasárnap pedig 13 órakor. Mozgókönyvtár minden kedden 16.30-17.30. Az összeállítást írta és fényképezte Tulézi György. Az oldal a Tolna megyei és a lápafői önkormányzat támogatásával jelent meg. RECEPT Ünnepi alkalomra fonott kalácsot sütnek a faluban Postamesterként mindenkit ismer vállalkozás A legfontosabbnak azt tartja, hogy van megfelelő munkája A lápafői fonott kalács receptjét özvegy Nagy Sándorné, Margit néni osztotta meg velünk. Ezt a kalácsot készítették és készítik a faluban szinte minden alkalomra, lakodalomra, keresztelőre. Margit néni az élesztőt tejben felfuttatja és minden kalácshoz egy kis marék lisztet tesz a tek- nőbe. Cukrot, vagy sót tesz hozzá. Ekkor kerül a tésztához a tejföl, egy kis étolaj és zsír. Disznózsírral készíti a kalácsot, mert ettől lesz foszlós a tészta. Amikor megkel, cipókat készít, ezeket kettévágja és kisodorja. A két tésztát összesodorja kör alakba, Nagy Sándorné, Margit néni és megint hagyja kelni. Amikor már megfelelő, kétszer megkeni a tojás sárgájával, és a kemencében negyed óra alatt kisüti. ■ A kis faluban kevés a munkalehetőség. Alig kétszázan élnek Lápafőn, aki teheti, a mezőgazdaságban dolgozik Nakon, Várongon. Dombóvárra már kevesen járnak munkába, és vállalkozó is kevés van a faluban. Egy részük szintén a mezőgazdaságból próbál megélni, más részük más lehetőséget keres. Ilyen Gulyásné Nagypál Erika postamester is. Ugyanúgy dolgozik, mintha postai alkalmazott lenne, csak vállalkozásban. A munkájából eredően természetesen ismeri a falu minden lakóját, hiszen nála intézik az ügyeiket, 1989 óta postamester Lápafőn. Sokfelé ágazik a tevékenysége, mivel szinte mindennel foglalkoznak a postán. Újságokat árulnak, de banki szolgáltatást is nyújtanak, és biztosítást is lehet kötni itt. Édesanyja is besegít a munkába, közösen oldják meg a napi feladatokat. Arra a kérdésre, hogy mennyire lehet megélni ebből a vállalkozásból, Gulyásné Nagypál Erika azt válaszolja, eddig még sikerült. A lényeg igazából az, hogy dolgozni tud, ami nem kis szó a faluban. Itt született, itt szeret élni. A gyökerei ide Gulyásné Nagypál Erika kötik, itt élnek a barátai, ismerősei. Gyerekkorában az udvarukban lévő szánkópályán rengeteget játszottak, de szerették a rétet is járni. Ezért elköltözni nem szeretne. A lánya tizennyolc éves, most érettségizik Dombóváron. Egyelőre nem tudják, hogy a faluban marad-e. Sajnos nehezen boldogulnak itt a fiatalok, akik nagy tervekkel vágnak neki az életnek, ahhoz hogy megtalálják számításukat, inkább máshol próbálnak érvényesülni. A felnőttek pedig megpróbálnak itt megélni, mindenki ahogy tud. ■ t
